fbpx

Tarts velünk, legyéla tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz!

Vállalják a felelősséget a ruhaláncok?

| Tudatos Vásárló

A pamutgyártás hatalmas ökológiai lábnyoma, a túlfogyasztás és a harmadik világbeli ruhaipari munkások sokszor nevetségesen alacsony fizetése és embertelen munkakörülményei miatt a globális méretekkel bíró ruhaipari cégeknek óriási a felelősségük. Vajon a hazánkban is jelen lévő, a piacot kifejezetten a fast fashion, vagyis az olcsó, eldobható divattal elárasztó cégek mennyire érzik felelősségük súlyát? 10 bolthálózat egy-egy boltját, honlapját néztük végig.

Vajon fontosnak tartják, hogy a vegyszermentes kisebb ökológiai lábnyomú biopamutból készüljenek a ruháik, egyáltalán árulnak ilyen termékeket? Mit vállalnak társadalmi felelősségvállalás terén, mennyire ellenőrzik beszállítóikat? Mennyire tájékoztatják honlapjukon (ha egyáltalán van magyar nyelvű honlapjuk) a fogyasztókat?

A pamut előállítása hatalmas terhet ró a környezetre: rengeteg vizet emészt fel, ráadásul világviszonylatban a gyapot permetezésére használják az összes növényvédőszer egynegyedét. A viszkóz miatt erdőket vágnak ki, a készítési folyamat során rengeteg vegyszert használnak. A 85 gyapotot termesztő ország közül 80 „fejlődő” ország, 28 ezek közül a legszegényebbek közé tartozik, amelyekben nincsenek szigorú környezetvédelmi előírások.

A Greenpeace többször is vizsgálta a világmárkák ruháinak méreganyag tartalmát.

A tavalyi vizsgálat során egy sor veszélyes vegyi anyagot talált vezető ruhamárkák gyermekek számára gyártott ruháiban és cipőiben. Kiderült, hogy a C&A 7 vizsgált termékéből 3 esetben, a H&M-nél pedig a 7 mintából 6-nál találtak NPE-ket, illetve minden vizsgált termékben felfedeztek ftalátokat, PFC-ket, valamint a poliészterszálakban antimont.

Miért veszélyesek?

A ftalátok csoportját gyakran használják a textiliparban, például a nyomatok finomítására, és sokuk mérgező a szaporítószerv-rendszerre, főképp emlősöknél. A nonilfenol-etoxilátok (NPE) olyan vegyületek csoportja, amelyek lebomolva a környezetben veszélyes nonilfenolokat (NP) alkotnak.

Az NPE-vegyületek olyan mesterséges vegyi anyagok, amelyeket a leggyakrabban felületaktív anyagokként használnak például a textilgyártás során. Az NP-k közismerten mérgező, a környezetben tartósan megmaradó anyagok, károsítják a hormonrendszer működését. A per- és polifluorozott anyagokat (PFC-k) sokféle termékben, például textil- és bőrárukban használják, kihasználva víz- és olajlepergető tulajdonságukat.

Az ionos PFC-k, mint a PFOS és a PFOA a hormonkárosító hatásuk révén a fejlődő szervezetet és a felnőttekét is egyaránt károsíthatják, emellett ismert a szaporodási képességekre és az immunrendszerre kifejtett káros hatásuk. Az antimon kémiai és toxicitási viselkedése szempontból sok tekintetben az arzénra emlékeztet, a légutak irritációját és immunrendszeri zavart is okozhat.

A Greenpeace felszólította a vizsgálat alá vett cégeket, hogy cselekedjenek igazi divatdiktátorokként, elkötelezve magukat a veszélyes vegyszerek zéró kibocsátása mellett 2020. január 1-re. Világszerte eddig már 18 ruhamárka tett ígéretet a méregmentesítésre.

Megkérdeztük a két érintett üzletláncot. A H&M-től nem kaptunk reagálást. A C&A válaszában kitért arra, hogy tartja magát ígéretéhez, miszerint kerüli az NPE-k használatát ezzel is hozzájárulva környezetünk védelméhez. Arra is ígéretet tettek, hogy 2020-ra teljes pamutkollekcióját fenntartható gazdálkodásból származó alapanyagból állítja elő. A cég ezzel párhuzamosan számos olyan kezdeményezést támogat, amely a biogazdálkodás fejlesztését és a gyapottermesztők életkörülményeinek javítását szolgálja.

A H&M honlapján is hasonlóra tett ígértet: „Célunk, hogy minden pamut, amelyet felhasználunk 2020-ra fenntartható forrásból fog származni.” Azt is írják, hogy a H&M a biopamut legnagyobb felhasználója a világon. Adatokkal azonban ezt a feltételezést nem támasztották alá.

Miért előnyös a biopamut?

A biopamut termesztésénél semmiféle vegyszert, műtrágyát nem használnak, ezzel is óvják a környezetet, ezért is fontos, ha egy nagy cég árul biopamutból készült ruhákat.

A biopamut termesztésének alapvető jellemzői:

  • szerves trágyázás,
  • növényvédelem, tisztán biológiai eljárásokkal,
  • kézi betakarítás,
  • vetésforgó alkalmazása a talaj megújulása érdekében,
  • tartózkodás az olyan vegyi anyagok alkalmazásától, mint pl. a növényvédő szerek, a gyomirtók és a műtrágyák, így azok nem halmozódnak fel a pamutban.

Bio vagy sem?

Bár a weboldalukon számos márka hirdeti, hogy biopamutot használnak a gyártás során, a 10 felkeresett üzletből csupán két helyen, a C&A-ban és H&M-ben találtunk annak hirdetet, és annak is látszó darabokat. „Az organikus termesztési mód az előállító országokban a talaj, vizek, levegő és az ökorendszer helyreállását is eredményezi, amely az ott dolgozó emberek és családjaik egészségét és életkörülményeit kedvezően befolyásolja.” – olvasható a honlapon.

A H&M weboldalán azt állítja, hogy ők a világ legnagyobb biopamut felhasználói. Hajlandóak többet fizetni érte, mert növényvédőszerek nélkül készül, és nem tartalmaz genetikailag módosított anyagokat. Emellett használt anyagokat is újrahasználnak. Aktív tagja a Better Cotton Initiative (BCI) kezdeményezésnek, amely a pamuttermesztés fenntarthatóbb gyakorlatait szeretné elterjeszteni.

A C&A 2008-ban 15,3 millió biogyapotból készült ruhadarabot adott el, 2010-ben pedig elérte a 26 milliót, így teljes pamutkollekciójának 13 százalékát biopamut teszi ki.

A C&A magyarországi kommunikációs osztálya által hozzánk eljuttatott válaszában arról olvashatunk, hogy a feldolgozásra kerülő, növényvédő szerek és műtrágya nélkül előállított biogyapot 75 százaléka a C&A által támogatott biogyapot-termesztési projektekből származik, amelyek mintegy 60.000 indiai gyapottermesztő számára biztosítják a megélhetést. A szociális és környezetvédelmi programok középpontjában a biogyapotot termelő területek önkormányzatai állnak, amelyekkel együttműködve lehetőség nyílik az ott élő gyapottermelők életkörülményeinek javítására.

A Berschka német nyelvű honlapján azt írja, hogy szerves szövetekkel dolgoznak, használják az organikus pamutot, ezzel támogatják az ökológiai gazdálkodást. Azt is írják, hogy ezek a ruhák könnyen megtalálhatóak az üzletekben, hiszen külön címkén tüntetik ezt fel. Mi nem találtunk ilyet, sőt, rákérdeztünk az üzletben, de nem tudtak a biopamutról.

Az egyik, csupán női ruhákat árusító helyen igen meglepő volt a válasz: a hölgy összetévesztette a biopamutot a 100 százalékos pamuttal. Amikor mondtuk neki, hogy az lenne a lényeg, milyen gazdálkodásból származik az adott pamut, azt mondta, erről nincs információja. A fehérnemű üzletben sem kaptunk megnyugtató választ, itt sem tudtak mutatni biopamutból készült pizsama felsőt vagy alsónadrágot.

Hiányoznak a magyar nyelvű honlapok

Vásárló legyen a talpán, aki kiismeri magát a ruhaüzletek honlapjain, eltekintve egy-két lánctól (C&A és H&M). Alapjába véve probléma van azzal, hogy nem talál a vásárló magyar nyelvű tájékoztatókat az interneten. Érdekes megoldáshoz nyúlt a Promod, amely ugyan magyar nyelvű honlapot üzemeltet, de csak alapinformációkat találtunk. A Szolgáltatások menüben olvashatunk a cseréről, a pénzvisszafizetésről.

Felelősségvállalás

Általában a Rólunk (About us) menüben olvashatunk cégtörténetet, néhány helyen CSR tevékenységet, illetve jól csengő szlogeneket is találunk.

A C&A magyar nyelvű honlapján arról tájékoztatja vásárlóit, hogy szigorú követelményeket támaszt a munka-, előállítási- és környezetvédelmi feltételekre vonatkozóan saját magával, beszállítóival és azok beszállítóival szemben. Környezetvédelmi stratégiája a következő fő célokat követi: 1. a teljes energiafelhasználás csökkentése hatékonyságnövelő intézkedések révén – a szállítástól az árubemutatásig – az összes vonatkozó területen. 2. a fennmaradó energiaigény fedezése alacsony CO2 tartalmú, regeneratív erőforrások révén.

A Promod magyar nyelvű honlapján nem találtunk információkat a CSR tevékenységről, a cég filozófiájáról. A céloknál ennyi olvasható: „Elérhető női divatmárkává válni a hölgyek számára.”

A H&M egyébként rendszeresen ellenőrzi beszállítóit, az Indiában és Bangladesben dolgozó munkásokat folyamatosan megismertetik a jogaikkal, illetve az UNICEF-el közösen felléptek a kiszolgáltatott gyermekmunka ellen.

A Pull&Bear azt írja angol nyelvű honlapján, hogy olyan környezetvédelmi célkitűzéseket követnek, amelyek szerepelnek az Inditex Csoport (ide tartozik többek között a Zara, a Pull&Bear és a Bershka) társadalmi felelősségvállalásában is, így pl. részt vesznek az öko-hatékony modellben. Ezzel 20 százalékkal kívánják csökkenteni az energiafogyasztást, újrahasznosítható bútorokat és eszközöket használnak, külön figyelnek a környezetbarát csomagolóanyagokra és szatyrokra, valamint hangsúlyt kap a környezettudatosságra való képzés.

 BiopamutMagyar nyelvű honlapVisszaváltásFeltüntetik a visszaváltási lehetőségeket?Társadalmi felelősségvállalásBiztonságos munkahelyért, gyermekmunka elleni fellépés
BershkaNem láttuk, honlapon megemlítikNem találtunk30 napNem láttunkKörnyezetvédelmi politika honlaponNincs információ
C&AIgenIgen, teljes30 napIgen, tájékoztató a pénztárnál (4 hetet írtak ki)“Komolyan vesszük felelősségünket” Viselkedési kódex
H&MOrganic cotton Van, alapinformációkkal 30 nap Igen, tájékoztató a pénztárnálEthical behaviourNincs informráció
MangoNincsNem találtunk 30 napNem találtukSzén-dioxid lábnyom csökkentéseÍrnak róla a honlapon
New YorkerNincsRészbenNincs adatApró tájékoztató, nem jól láthatóSocial aspectsNincs információ
PromodNincs információ a honlapon/boltbanRészben1 hónap (leértékeltnél 1 hét) Kisebb tájékoztatóNincs információNincs információ
Pull&BearNincsNem találtunk 30 napNem láttunkEnvironmental policy (Környezetvédelmi politika)Nincs információ
TerranovaNincsNem találtunk Nincs adatNem láttunkNincs információNincs információ
Women’s secretNincsNem találtunk Nincs adatKisebb tájékoztató“Good causes” – A mellrák ellen, gyerekek támogatása, stb.Nincs információ
ZaraNincsNem találtunk1 hónapIgen, tájékoztató a pénztárnálNincs információNincs információ
 

A Bershka – hasonlóan a Pull&Bear-hez – arról ír, hogy hozzájárul a fenntartható fejlődéshez az olyan intézkedéseivel, mint például az öko-hatékonyság, az energiafelhasználás és a hulladékok csökkentése, az újrahasznosítás, a környezeti kompromisszum megismertetése a munkatársakkal. Fontosnak tartják, hogy organikus pamutból készült termékeket és PVC-mentes cipőket árusítsanak. A Zara honlapján is hasonló információkat találtunk. A Women’secret honlapján arról tájékoztatja vásárlókat, hogy támogatják a nők elhelyezkedését a munka világában, ezzel pedig csökken a bűnözés és a prostitúció áldozatainak a száma. 

A New Yorker külön hangsúlyt helyez a helyi projektekre: központja Észak-Németországban, Wolfsburg régióban van, a cég támogatja a United Kids Foundations programjain keresztül a hátrányos helyzetű gyermekeket és fiatalokat. A Terranova angol nyelvű honlapján semmiféle információt nem találtunk a felelősségvállalásukról.

A Mango évek óta azon dolgozik, hogy csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását. Találtunk egy ajánlást a honlapon, amelyben spanyol nyelven olvashatóak gyakorlati információk az energiahatékonyság tekintetében.

Kérdéses, hogy a szimpatikusan csengő mondatok mögött mennyi konkrét lépés áll, mennyiben csökkenti a cégek környzetterhelését. Látható, hogy az óriáscégek is érzik a felellőségüket (muszáj is nekik), de igazán jelentős lépésre még egyik sem szánta el magát. 

 
 
A cikk a Vidékfejlesztési Minisztérium PTKF/1329/2013-as számú Zöld Forrás pályázat keretében készült. 

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek