A World Business Council for Sustainable Development (WBCSD) szerint a vállalatok társadalmi felelőssége (angol műszóval: CSR – Corporate Social Responsibility) a fenntartható gazdasági fejlődéshez való hozzájárulás iránti elkötelezettségként határozható meg. Mindezt a munkavállalókkal, azok családjával, a helyi közösséggel és a tágabb értelemben vett társadalommal együttműködve teszik, azzal a céllal, hogy az életszínvonalukat emeljék. A vállalatok társadalmi szerepének ez a fajta megfogalmazása Magyarországon még keveseknek hangzik ismerősen, mégis várható, hogy a vállalatoknak ilyen jellegű elvárásokkal is egyre inkább szembe kell nézniük.

A Szonda Ipsos 2OO2-es felmérése az érdeklődő közvéleményt és a véleményformálókat kérdezte arról, hogyan látják a Magyarországon működő vállalatok társadalmi felelősségét. A felmérésből kitűnik, hogy mind a megkérdezetteknek, mind a vállalatoknak egyértelműbben kell megfogalmazni, hogyan is szeretnének kommunikálni ebben a témában.

A felmérés szerint a magyar közvélemény jóval többet vár a vállalatoktól, mint csupán “profittermelést, adófizetést, illetve munkahelyteremtést”. A megkérdezettek nagy többsége a termékek minősége és az alkalmazottakkal szembeni bánásmód alapján alkot véleményt a vállalatokról, vagyis a társadalmi szempontból felelős viselkedés esetében kevesen tekintenek túl a cég kapuin. A tájékozottabbak a vállalat etikus viselkedését, környezeti elkötelezettségét, a szponzorálási, jótékonysági tevékenységet, valamint a vállalati kommunikációt is figyelembe veszik.

A felmérés megmutatta, hogy a megkérdezettek szerint a vállalatok csak kismértékben teljesítik ezeket az elvárásokat, a közvélemény úgy érzi, nincs megfelelő módja információt szerezni arról, hogy valójában hogyan tevékenykednek a cégek. A legrosszabb minősítést a cégek a korrupció, a környezetvédelem, a profitszerzés tisztességessége szempontjából kapták a megkérdezettektől, ezenkívül a válaszadók egy része szeretne részletesebb tájékoztatást kapni a gyártott termékek veszélyeiről.

Az ún. véleményformálók, (a kormányzati, önkormányzati képviselők, a sajtó és a nagyvállalatok képviselői, illetve egyetemi, tudományos kutatók) körében végzett interjúk során a megkérdezettek nagy hangsúlyt helyeztek a multinacionális vállalatok szerepére. Többet, példamutató magatartást várnak el ezektől a cégektől. Konkrét elvárásként megfogalmazódott, hogy nem elegendő az elkötelezettség kifejezése szóban, írott formában, a vállalatoknak több konkrét kezdeményezéssel kellene bizonyítaniuk, hogy komolyan veszik társadalmi felelősségüket.

A közvélemény több forrásból tájékozódik a vállalatok tevékenységéről társadalmi felelősségük szempontjából. A médiahírek, a “szóbeszéd” után a csomagoláson feltüntetett információk és a cégektől származó jelentések csak másodlagos jelentőségűnek bizonyultak. Minden formában több tájékoztatást igényel a közvélemény, bár a tájékoztatás különböző módjaiba vetett bizalom igen változó. A nagy többség kevésbé bízik meg a közvetlenül a vállalatoktól származó információkban, sokkal inkább szeretnének független jelentéseket látni, vagy a vállalatok jelentéseiről megismerni független (civil, kormányzati, külső) szakemberek véleményét. Az is megfogalmazódott, hogy a marketing-tevékenység és a társadalmi szempontból felelős tevékenységről szóló tájékoztatás nem válik el eléggé egymástól.

A felmérés általános tanulságaként megfogalmazhatjuk, hogy a magyar közvélemény többé-kevésbé kialakult elvárásokkal fordul a vállalatok felé azok társadalmi felelősségével kapcsolatban, igénye van az ilyen témájú információra és ezek birtokában készen áll a vállalatok társadalmi felelősségének értékelésére.

Magyarországon a környezeti jelentések a leginkább ismertek, a fenntarthatósági jelentések most vannak elterjedőben, és egyes cégek készülnek társadalmi felelősségük megfogalmazására is (az első ilyen jelentés 2003 közepén látott napvilágot). Ez leginkább azokra a vállalatokra jellemző, amelyek tevékenységük folytán jelentős (vagy erősen kritizált) hatást gyakorolnak a társadalomra. A fentiekben elemzett felmérés szerint a közvélemény igényli, hogy a jelentésekben megismerhesse külső, független szakértő véleményét is. A KÖVET igyekszik ebben a folyamatban tevékenyen részt venni, felhasználva eddigi tapasztalatait a környezeti- és fenntarthatósági jelentések minősítésében. Reményeink szerint ebbe az értékelő folyamatba bevonhatók lesznek a közvélemény képviselői, hogy az elvárások megfogalmazódjanak a vállalatok felé és kialakuljanak azok a fórumok, amelyeken építő párbeszéd alakulhat ki.

Juranics Judit/KÖVET

A cikk megjelent a Zölden és Nyereségesen c. KÖVET Hírlevél 18. számában 2003-ban.