fbpx

Tarts velünk, legyél tagjaa Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Válasszunk gondosan olívaolajat!

| Laura Savier

Mire figyeljünk olivaolaj vásárlásnál? Mi mit jelent a címkén? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az Ecologist cikke, és tippet ad arra is, hogy érdemes felhasználni az olivaolajat.

Az olívaolaj annál jobb minőségű, minél alacsonyabb a
savtartalma. Az extraszűz olívaolaj (maximum 1% savtartalmú) érett, makulátlan
olívabogyókból készül. Szüretelés után rögtön hidegen sajtolják, elkerülve
ezzel a minőségromlást. A hidegen sajtolás azt jelenti, hogy az olajat az
eljárás során nem teszik ki 27 Celsius foknál magasabb hőmérsékletnek. A
melegebb környezet növeli ugyan a terméshozamot, de rontja az ízt és az olaj
minőségét.

A szűz olívaolajat (maximum 8% savtartalmú) ugyanezzel az
eljárással készítik azzal a különbséggel, hogy a bogyókat kevésbé gondosan
kezelik és sajtolják, ami magasabb savtartalmat eredményez. 

A cikk első
részében
  az  olivatermesztés környezetei és gazdasági
hatásairól olvashatsz. 

Az olívaolaj vagy „tiszta olívaolaj” általában gyengébb
minőségű finomított olívaolaj, és a második vagy harmadik préselésből származó
szűz olaj keveréke. Ezek a termékek hőkezelésen és/vagy vegyi finomításon
mennek keresztül.

A kereskedelmi forgalomba hozott extraszűz olívaolajat a
jelentősebb márkák képviselői általában nagy mennyiségben vásárolják meg, majd
saját maguk keverik a standard követelményeknek megfelelően. Ez olcsóbb, mintha
kistermelőktől, egyféle olívát termesztő gazdaságoktól szereznék be, ugyanakkor
ezeknek a termékeknek nem lesz olyan karaktere, íze és aromája. Ha jó minőségű
márkákat keresünk, érdemes megnézni a www.naturalgrocery.co.uk
honlapot.

Az üvegen található címke is megtévesztő lehet. Az „olasz
termék” felirat sok esetben nem az alapanyag származási helyére, hanem arra
utal, hogy a terméket Olaszországban csomagolták. A törvény lehetővé teszi,
hogy egy ország anélkül importálja, csomagolja és újraexportálja az
olívaolajat, hogy feltüntetné a származási helyét.

Érdemes azt is megfontolni, hogy az EU-n kívüli országokból
vásároljunk. Próbáljuk ki a Zaytoun márkát, ez a bio olívaolaj méltányos
kereskedelemből (fair trade) származik, a Palesztin Hatóság területén készül. A
www.zaytoun.org honlapon bővebben
tájékozódhatunk róla.

Ne feledjük, hogy a már felbontott olívaolaj romlásnak
indulhat. A levegő, a hő, a fény és az idő felgyorsítják ezt a folyamatot.
Érdemes sötétített üvegű vagy fémdobozos terméket vásárolni, otthon pedig
száraz, hűvös helyen (de semmiképpen sem a hűtőben) tárolni. Felbontás után
egy-két hónapon belül használjuk fel!

 

Melyek a legegészségesebb olajak?

Az olívaolajat gyakran emlegetik az egészséges élet
titkaként. Nem véletlenül. Telítettzsírsav-tartalma alacsony, szívbarát telítetlenzsírsav-tartalma ugyanakkor
magas, valamint gazdag polifenolokban és antioxidánsokban.
Mindezek segíthetnek a rák és szívproblémák, valamint az idegrendszeri
megbetegedések megelőzésében. Fontos ugyanakkor tudni, hogy nem minden olaj
egyformán egészséges.

A Fats That Heal, Fats That Kill (Gyógyító zsírok, halálos
zsírok) című könyvében a szerző, Udo Erasmus azt javasolja, hogy ha csak tehetjük,
a szűz olívaolajat keressük, mert a nem szűz olajakat finomítják. A finomítás
során alkalmazott magas hőmérséklet ugyanis nemcsak az olaj tápértékét és
biológiai értékét rontja, hanem „belső elváltozásokat idéz elő az
olajmolekulákban, amelyek ezáltal mérgezővé válnak”. A finomítás alatt kis
mennyiségű transzszírsav
keletkezik az olajban, ettől magasabb lesz a vér koleszterinszintje, ami pedig
növeli a szív-és érrendszeri megbetegedések kockázatát.

Ha nem bioterméket vásárolunk, számolnunk kell azzal, hogy
az olaj nagy eséllyel növényvédőszer maradványokkal fertőzött. Tesztek
igazolták, hogy az organofoszfát tartalmú rovarirtó szerek (dimethoát,
fenthion, omethoát, chlorphylifosz, methamidophos, parathionmethyl, parathion,
methidathion és a malathion) kis mennyiségben több olívaolaj mintában
kimutathatók. A kormány növényvédőszer maradványokat vizsgáló bizottságának
2005-ös kutatása során 43 olívaolaj mintából hatban találtak rovarirtószer maradványt.

 

Először forrósítsuk fel az olajat?

Lehet, hogy a hidegen sajtolt és extraszűz olívaolajak a
legegészségesebbek és legjobb ízűek, sütésre azonban nem a legalkalmasabbak. A
finomítatlan olajok ugyanis alacsonyabb hőmérsékleten kezdenek el füstölni, az
oxidáció során megavasodnak, és emésztés közben szabadgyököket hoznak létre a
szervezetben. A szabadgyökök pedig sejtkárosodáshoz, idő előtti öregedéshez és
az immunrendszer legyengüléséhez vezetnek. Ezen kívül növelik a rákos
megbetegedések kockázatát.

A finomított olajok, mint például az extra könnyű olívaolaj
magasabb hőmérsékleten kezdenek el füstölni, ezért alkalmasabbak például
grillezéshez vagy 200 Celsius-fok feletti sütéshez. Keressük a biotermékeket,
mert ezeket nem kezelték vegyi anyagokkal! Ha szűz olívaolajjal sütünk, akkor a
150-170 Celsius-fokos hőmérséklet ajánlott, a sütési idő pedig ne legyen több
10 percnél.

 

Olívaolaj krémek

Az angol Which? című fogyasztóvédelmi magazin által
készített felmérés szerint az olívaolaj krémek legfőbb összetevője növényi
olaj. A Bertolli krémek például 21% olívaolaj (finomított és szűz)
felhasználásával készülnek. A többi összetevő között gyakran találunk
finomított repceolajat, amely transzzsírokat tartalmaz, ezenkívül
emulgeálószereket, színezéket, tartósítószert, keményítőket, ízesítőket és
tejsavóport.

Ezeknél egészségesebb, ha vajat kenünk a kenyérre, vagy szűz
olívaolajba mártogatjuk. A Food Standards Agency (brit élelmiszerbiztonsági
hivatal) szerint a transzzsírsavak hatása károsabb a szervezetre, mint a
vajban található telített zsírsavak.

 

Megjelent az Ecologist 2008. augusztusi számában. Lefordítva és közzétéve a kiadó engedélyével.
Fordította: Fogas Krisztina.

 

Kép [cc] marysia  jurvetson

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek