fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Vajon ki kaszál a kesun?

| Tudatos Vásárló

Cikksorozatunkban az indiai kesudió-feldolgozó üzemekben tapasztalható munka- és termelési körülményeket vizsgáló tényfeltáró kutatás eredményeibe adunk betekintést. A kutatást a Tudatos Vásárlók Egyesületének partnere, a brit Traidcraft Exchange készítette 2013-ban. Első körben azt mutatjuk be, hogyan telnek a munkások mindennapjai.

A kesudió hosszú és bonyolult feldolgozási folyamaton megy keresztül, mire az európai szupermarketek polcaira kerül. A szupermarketláncok árlenyomó tárgyalási módszereit pedig a kesudiót feldolgozó munkások szenvedik meg.

A kesudió kicsit luxusnak számít, nem esszük minden nap. Inkább csemegeként, vagy sütemények, müzlik, készételek vagy akár fagylaltok hozzávalójaként fogyasztjuk.

A kesudió hatalmas üzlet. A piac legnagyobb szereplője India, amely a világ nyers, pucolatlan kesudió exportjának 60%-át vásárolja fel. Indiában félmillió ember dolgozik kesudiót feldolgozó üzemekben, és a becslések szerint e munkások 90%-a nő. Az itt feldolgozott kesudió több mint negyedét Európában értékesítik, többnyire szupermarketeken keresztül.

A szupermarketek hatalma

Európában a szupermarketeknek hatalmas befolyása van az élelmiszerpiacra. A legtöbb európai országban kevesebb, mint öt nagy élelmiszer-áruházlánc tartja kezében az élelmiszer kiskereskedelmet.

Németországban 4 szupermarket-láncban értékesítik az élelmiszerek 85%-át, Finnországban 3 kereskedőn keresztül történik az eladások 88%-a. Magyarországon az összes eladott élelmiszer közel kétharmadát értékesítik 10 nagy diszkont, hiper- vagy szupermarketláncban. A koncentráció miatt óriási vevői erő összpontosul a láncok kezében, ezáltal meghatározó befolyásuk van azokra az emberekre, akik az európai szupermarketláncok polcain megtalálható élelmiszereket szedik, feldolgozzák vagy csomagolják.

Az egyszerűség kedvéért ebben a kiadványban szupermarketeknek hívjuk az egy márkanév alatt láncba szerveződött, központi beszerzést folytató kiskereskedelmi bolthálózatokat. Magyarországon a legnagyobbak közé a Tesco, a CBA, a Co-op, a Spar, a Reál, a Lidl, az Auchan, a Metro, a Penny és az ALDI tartoznak.

Magyarországon sokszor halljuk a gazdasági erőfölény fogalmát, amelynek a kereskedelemre vonatkozó speciális esete a vevői erő. Jelentős vevői ereje által a (fel)vásárló lényegesen kedvezőbb vásárlási feltételeket diktálhat, mint ha kiegyensúlyozottak lennének a piaci erőviszonyok.

A termelőknek és a beszállítóknak alkalmazkodniuk kell a szupermarketláncok diktálta feltételekhez. Az indiai kesudió-feldolgozók a lehető legalacsonyabb áron kénytelenek kínálni termékeiket az európai pörkölő és csomagoló cégeknek, ha be akarnak jutni az európai piacokra és el akarják érni az európai fogyasztókat.

A CADRE egy civilszervezet, amely a kesudió munkásokat segíti Dél-Indiában. Azért választották Tamil Nadut, mert itt a munkaügyi szabályok még a szomszédos Kerala tartományénál is lazábbak.

A szervezet segíti a munkásokat és gondoskodik azokról, akik a kesudió feldolgozásából adódó egészségügyi problémákkal küzdenek. Többéves tapasztalatuk, hogy „ahol kesudió feldolgozó üzemek vannak, ott az egészségügyi problémák előfordulási gyakorisága megnő”.

A kesudió-munkások sorsa

Az európai szupermarketek nyomást gyakorolnak beszállítóikra, hogy minél olcsóbban vásárolhassanak, így maximális profitot érjenek el. Ez a nyomás a dél-indiai kesudió-feldolgozó üzemekben dolgozó munkásokon csapódik le. 

Sunita is ilyen munkás. Tizenegy éves kora óta dolgozik kesudió üzemben, nap mint nap egy kis hokedlin görnyedve töri a kesudiót egy fa pálcával, hogy kinyerje a dióbelet.

A szegényes munkakörülmények miatt Sunita és az üzem többi munkása térd- és hátfájástól szenved. „Nem csak rólam van szó, ez mindenkit érint az itt dolgozók közül” – mondja.

Korábban a kesudió olajától hólyagok voltak a kezén. Ma már inkább megveszi magának munkavédelmi kesztyűt a saját fizetéséből.  Az üzemben dolgozó nők közül sokan nem engedhetik meg maguknak a kb. 30 forintért vásárolható kesztyűt, kénytelenek anélkül dolgozni.

A kesudió pörkölése során csípős füst keletkezik, amely szédülést és fejfájást okoz, valamint károsíthatja a dolgozók látását is. Egy helyi szociális munkás szerint a nők rossz munkakörülményei a végtag- és hátfájáson túl: „húgyúti fertőzések, bőrbetegségek és néhány hölgy (…) nőgyógyászati fertőzéseket is összeszedhet”. Ezek a fertőzések bizonyos esetekben akár termékenységi problémákhoz is vezethetnek.

Elégtelen bérezés és siralmas munkakörülmények – ezek a következményei annak, hogy az indiai üzemtulajdonosok a költségek csökkentésére kényszerülnek, amikor versenybe szállnak azért, hogy a legkedvezőbb árat ajánlják az európai felvásárlóknak.

Folytatjuk.
 

 

 

Jelen cikksorozat az Európai Unió támogatásával jött létre. Tartalmáért kizárólag a Tudatos Vásárlók Egyesülete felelős, és az semmi esetre sem tükrözi az Európai Unió álláspontját.

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Hogyan lehet egészséges és környezettudatos a táplálkozásunk?

Hogyan lehet egészséges és környezettudatos a táplálkozásunk?

2022. február. 13-án tartottuk a Közösségi mezőgazdálkodás és ÖkoKörök családi napot, ahol közelebbről is megismerhették az érdeklődők a Tudatos Vásárlók munkáját. Ezen a napon a közösségi gazdaságok és az ÖkoKörök jutottak főszerephez: az izgalmas előadások és kerekasztal-beszélgetések mellett a vendégek személyesen is találkozhattak a gazdákkal, volt Magcsere, a legkisebbek pedig gyerekprogramok keretében játékosan tanulhattak a […]

Még több videó
Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára