
| Tudatos Vásárló
Vajon ki kaszál a kesun?
- #Emberi jogok, esélyegyenlőség
- #Ép test
- #Étel-ital
- #Foglalkoztatás, gyerekmunka, sweatshopok
- #Kereskedelem, Fair Trade
- #Shopping consciously
Cikksorozatunkban az indiai kesudió-feldolgozó üzemekben tapasztalható munka- és termelési körülményeket vizsgáló tényfeltáró kutatás eredményeibe adunk betekintést. A kutatást a Tudatos Vásárlók Egyesületének partnere, a brit Traidcraft Exchange készítette 2013-ban. Első körben azt mutatjuk be, hogyan telnek a munkások mindennapjai.
A kesudió hosszú és bonyolult feldolgozási folyamaton megy keresztül, mire az európai szupermarketek polcaira kerül. A szupermarketláncok árlenyomó tárgyalási módszereit pedig a kesudiót feldolgozó munkások szenvedik meg.
A kesudió kicsit luxusnak számít, nem esszük minden nap. Inkább csemegeként, vagy sütemények, müzlik, készételek vagy akár fagylaltok hozzávalójaként fogyasztjuk.
A kesudió hatalmas üzlet. A piac legnagyobb szereplője India, amely a világ nyers, pucolatlan kesudió exportjának 60%-át vásárolja fel. Indiában félmillió ember dolgozik kesudiót feldolgozó üzemekben, és a becslések szerint e munkások 90%-a nő. Az itt feldolgozott kesudió több mint negyedét Európában értékesítik, többnyire szupermarketeken keresztül.
A szupermarketek hatalma
Európában a szupermarketeknek hatalmas befolyása van az élelmiszerpiacra. A legtöbb európai országban kevesebb, mint öt nagy élelmiszer-áruházlánc tartja kezében az élelmiszer kiskereskedelmet.
Németországban 4 szupermarket-láncban értékesítik az élelmiszerek 85%-át, Finnországban 3 kereskedőn keresztül történik az eladások 88%-a. Magyarországon az összes eladott élelmiszer közel kétharmadát értékesítik 10 nagy diszkont, hiper- vagy szupermarketláncban. A koncentráció miatt óriási vevői erő összpontosul a láncok kezében, ezáltal meghatározó befolyásuk van azokra az emberekre, akik az európai szupermarketláncok polcain megtalálható élelmiszereket szedik, feldolgozzák vagy csomagolják.
Magyarországon sokszor halljuk a gazdasági erőfölény fogalmát, amelynek a kereskedelemre vonatkozó speciális esete a vevői erő. Jelentős vevői ereje által a (fel)vásárló lényegesen kedvezőbb vásárlási feltételeket diktálhat, mint ha kiegyensúlyozottak lennének a piaci erőviszonyok.
A termelőknek és a beszállítóknak alkalmazkodniuk kell a szupermarketláncok diktálta feltételekhez. Az indiai kesudió-feldolgozók a lehető legalacsonyabb áron kénytelenek kínálni termékeiket az európai pörkölő és csomagoló cégeknek, ha be akarnak jutni az európai piacokra és el akarják érni az európai fogyasztókat.
A CADRE egy civilszervezet, amely a kesudió munkásokat segíti Dél-Indiában. Azért választották Tamil Nadut, mert itt a munkaügyi szabályok még a szomszédos Kerala tartományénál is lazábbak.
A szervezet segíti a munkásokat és gondoskodik azokról, akik a kesudió feldolgozásából adódó egészségügyi problémákkal küzdenek. Többéves tapasztalatuk, hogy „ahol kesudió feldolgozó üzemek vannak, ott az egészségügyi problémák előfordulási gyakorisága megnő”.
A kesudió-munkások sorsa
Az európai szupermarketek nyomást gyakorolnak beszállítóikra, hogy minél olcsóbban vásárolhassanak, így maximális profitot érjenek el. Ez a nyomás a dél-indiai kesudió-feldolgozó üzemekben dolgozó munkásokon csapódik le.
Sunita is ilyen munkás. Tizenegy éves kora óta dolgozik kesudió üzemben, nap mint nap egy kis hokedlin görnyedve töri a kesudiót egy fa pálcával, hogy kinyerje a dióbelet.
A szegényes munkakörülmények miatt Sunita és az üzem többi munkása térd- és hátfájástól szenved. „Nem csak rólam van szó, ez mindenkit érint az itt dolgozók közül” – mondja.
Korábban a kesudió olajától hólyagok voltak a kezén. Ma már inkább megveszi magának munkavédelmi kesztyűt a saját fizetéséből. Az üzemben dolgozó nők közül sokan nem engedhetik meg maguknak a kb. 30 forintért vásárolható kesztyűt, kénytelenek anélkül dolgozni.
A kesudió pörkölése során csípős füst keletkezik, amely szédülést és fejfájást okoz, valamint károsíthatja a dolgozók látását is. Egy helyi szociális munkás szerint a nők rossz munkakörülményei a végtag- és hátfájáson túl: „húgyúti fertőzések, bőrbetegségek és néhány hölgy (…) nőgyógyászati fertőzéseket is összeszedhet”. Ezek a fertőzések bizonyos esetekben akár termékenységi problémákhoz is vezethetnek.
Elégtelen bérezés és siralmas munkakörülmények – ezek a következményei annak, hogy az indiai üzemtulajdonosok a költségek csökkentésére kényszerülnek, amikor versenybe szállnak azért, hogy a legkedvezőbb árat ajánlják az európai felvásárlóknak.
Jelen cikksorozat az Európai Unió támogatásával jött létre. Tartalmáért kizárólag a Tudatos Vásárlók Egyesülete felelős, és az semmi esetre sem tükrözi az Európai Unió álláspontját.