fbpx

| Tudatos Vásárló

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Vajon ki kaszál a kesun? – A szupermarketek árpése és megoldás

Cikksorozatunkban az indiai kesudió-feldolgozó üzemekben tapasztalható munka-és termelési körülményeket vizsgáló tényfeltáró kutatás eredményeibe adunk betekintést. A kutatást a Tudatos Vásárlók Egyesületének partnere, a brit Traidcraft Exchange készítette 2013-ban. Hogyan működik a szupermarketek árprése és milyen megoldások kínálkoznak a problémára?

A szupermarketekben kapható kesudió magas eladási árának az indiai munkások csak töredékét kapják meg. Egy Magyarországon eladott 100 grammos zacskó kesudió kb. 500 forintba kerül. Ebből körülbelül 6-7 forintot kap meg a munkás, míg a szupermarket akár 250 forintot is kereshet. A szupermarketek áthárítják a költségeket és a kockázatot a beszállítóikra, és nem hajlandók méltányos árat fizetni a megvásárolt termékekért.

Lalita egy másik munkás, aki nagy árat fizet a szupermarketek árprése miatt. A kesu pörkölésekor keletkező csípős füsttől rosszul van, így nem tud az üzemben dolgozni. Ő egyike azoknak a nőknek, akik a helyi üzemek alvállalkozójaként otthon végzik a feldolgozást. Otthonról dolgozó munkásként viszont kevesebbet keres, nem fizetnek utána járulékokat, egészségügyi vagy nyugdíjbiztosítást. Sorstársaihoz hasonlóan a megkeresett bére épphogy elég a megélhetéséhez.

Sokszor akkor sem jobb a helyzet, ha a munkások egészségügyi biztosítását fedezi a munkáltatójuk, mert az ellátás minősége olyan rossz, az igénybejelentés olyan bonyolult, hogy sok munkás inkább maga viseli egészségügyi kiadásait. Egy munkás lánya azt mesélte, hogy amikor édesanyja beteg volt, hiába került kórházba, nem kapott megfelelő gyógyszert és ellátást.

Ahogy a szupermarketek beszállítói vonakodnak panaszt tenni a tisztességtelen forgalmazói magatartás miatt, mert félnek, hogy elvesztik a szerződéseiket, ugyanúgy a munkások is vonakodnak szólni a munkabérük miatt, mert félnek, hogy elvesztik a munkájukat. Egy munkás mesélte, hogy szeretett volna fizetésemelést kérni: „de ha kérünk (…) azt fogják mondani, hogy bezárják az üzemet”.

A szupermarketek beszerzési gyakorlatainak káros következményei vannak az ellátási láncaikban dolgozó munkásokra, mégsem igazán akarnak javítani a helyzeten. Az egyik európai importőr azt mondta „a szupermarketek tudatosan bekerülési költség alatt vásárolnak, pedig tudniuk kellene, hogy ez problémákat okoz az ellátási láncaikban.”

Az indiai beszállítóüzemek nehézségei

Az indiai kesudióiparban az európaiakat nevezik a legrafináltabb kereskedőknek, mivel a legalacsonyabb áron akarják a legjobb minőségű diót. A szupermarketeket ellátó legnagyobb európai importőrt „agresszív vevőként” jellemezték az indiai üzemtulajdonosok.

Mivel az európai élelmiszerkereskedelmet a szupermarketek uralják, az indiai kesudió-üzemeknek nincs más lehetőségük, mint eladni nekik az árut.

A legnagyobb európai felvásárló akár 60 napot is késik az áru kifizetésével, ugyanakkor az indiai feldolgozóüzemeknek óriási előleget kell fizetniük a kesudió beszerzésekor. A feldolgozók sokszor kénytelenek hitelt felvenni, akár 13%-os kamattal, hogy feldolgozható kesudiót tudjanak vásárolni. A késedelmes európai kifizetések kiélezik a beszállítók készpénzforgalmi problémáit.

A szupermarketek önkéntes vállalásai: működnek?

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO, az ENSZ szakosodott szervezete) meghatározta a minimális munkaügyi követelményeket, hogy a dolgozókat megvédjék a kizsákmányolástól világszerte. Az ezeken alapuló önkéntes rendszerek, mint például az Etikus Kereskedelmi Kezdeményezés (ETI), arra ösztönzik az európai cégeket, hogy igazságosan bánjanak a beszállítóikkal, és vállaljanak felelősséget a dolgozóikért a teljes beszerzési láncban. Ez főleg azokban az országokban fontos, ahol az alapvető munkajogok nem biztosítottak kellőképpen.

Nagy-Britanniában több szupermarket csatlakozott az ETI-hez, amely több, a dolgozókkal kapcsolatos kötelezettségvállalást tartalmaz. A Magyarországon egyedül a Tesco van jelen ezek közül a láncok közül, az ETI-re külön hivatkoznak a magyar vállalat 2010-2011-es fenntarthatósági jelentésében, és az F&F ruhamárka honlapján.

Az ETI-hez csatlakozó a szupermarketek elvárják beszállítóiktól és számon kérik rajtuk, hogy:

  • biztonságos és higiénikus munkakörnyezetet biztosítsanak dolgozóik számára,
  • olyan fizetést nyújtsanak, amely nem csak a dolgozó napi szükségleteire elegendő, hanem némi megtakarításra is,
  • gondoskodjanak a társadalombiztosítási kötelezettségek megfizetéséről.

A dél-indiai kesudió-feldolgozókban tapasztaltak egyelőre azt bizonyítják, hogy a szupermarketek nem teljesítik a vállalt kötelezettségeket. Nagy-Britannia négy nagy élelmiszer-áruházláncának egyik beszerzőjét egy európai feldolgozó úgy írta le, hogy “az utcán bárkitől” vásárolna, mivel kizárólag az alacsony ár érdekli.

„Végeredményben a szupermarketeket úgyis csak a profit érdekli” – jegyezte meg egy kesudió-kereskedő. Mindez közvetlenül aláássa, hogy a beszállítók teljesítsék azokat a munkakörülményekre vonatkozó minimális kötelezettségeket, amelyek betartatását a szupermarketek nyilvánosan vállalták.

Az élelmiszer-áruházláncok önkéntes vállalásai ellenére időről-időre előkerülnek olyan információk, amelyek szerint beszállítóik nem felelnek meg az alapvető munkajogokra és megfelelő munkakörülményekre vonatkozó önkéntes minimum elvárásoknak. A megismert indiai kesudió-feldolgozó üzemekben tapasztalható körülmények csak egy példa azokra az esetekre, amelyekért felelősségre kell vonni a szupermarketeket.

A megoldás: szigorúbb szabályozás

A világ négy legnagyobb élelmiszer-áruházláncából háromnak Európában van a székhelye. A brüsszeli jogszabály-alkotóknak vezető szerepet kell vállalniuk olyan szigorú szabályok lefektetésével, amelyek megelőzik a legnagyobb kereskedelmi láncok kizsákmányoláshoz vezető beszerzési gyakorlatait.

KESUDIÓ SZORTÍROZÓ
FIZETÉS: 650 forint naponta
ÉLETKOR: 47 ÉV
ELTARTOTTAK: egy lánygyermek

A Traidcraft és partnerei, köztük a Tudatos Vásárlók Egyesülete hatékony európai uniós szabályozást sürgetnek, amely megelőzi, és ha kell, szankcionálja a tisztességtelen forgalmazói magatartást. Jelenleg számos önkéntes kezdeményezés, etikai kódex, minősítési rendszer létezik, de a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ezek sokszor nem nyújtanak kellő védelmet, mert nem vonatkoznak mindenkire és nem támasztanak egységes követelményeket.

Ekani 13 éve dolgozik a kesudió-üzemben, a kesudiót válogatja szét méret szerint. Házas, van egy kislánya és Tamil Naduban él, Indiában. Bár fizetése alacsonyabb, mint azoké, akik a szomszédos államban, Keralában hasonló szektorban dolgoznak, mégsem panaszkodik. Inkább rámutat, hogy saját államán belül máshol még az övénél is alacsonyabbak a fizetések. „Senki sem elégedett. Ha többet kapnék, annak nagyon örülnék, de hát ez a helyzet.”

Kép: Traidcraft
 

 

Jelen cikksorozat az Európai Unió támogatásával jött létre. Tartalmáért kizárólag a Tudatos Vásárlók Egyesülete felelős, és az semmi esetre sem tükrözi az Európai Unió álláspontját.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás