Vadvirágos talajtakarókat a sorok közé!
Vadvirágos sávok kialakításával tegyük sokszínűbbé, gazdagabbá a kertek, borvidékek és a szántók területeit. Speciális szőlősorköz és szántőföldi magkeverékekkel a természeti értéket növelő vetéseket és szemet gyönyörködtető látványt teremthetünk nyárra a kiskertünkbe vagy a gazdaságunkba is. A vadirágos sávokban 50%-kal több a hasznos rovar, a virágos talajtakarók ezért nemcsak szemet gyönyörködtetőek, hanem kifizetődőek is.
Monokultúra helyett diverzitás
Az ipari mezőgazdaság gyakran csak egyetlen faj egyetlen fajtáját vagy hibridjét termeszti, akár több ezer hektáron. Észak-Amerikában például, ahol különösen jelentős a kukoricatermesztés, megdöbbentő egyformaság uralkodik: a végeláthatatlan kukoricatáblákon a termés felét összesen hat hibrid biztosítja. Ha nem is ilyen kiterjedésű, de a természetes növény- és állatvilághoz képest ugyanúgy rendkívül szegényes „kultúr sivatagokkal” sajnos itthon is találkozhatunk. Az egyformasággal azonban csupán rövidtávú profit szempontok érvényesíthetőek. Ökológiai megfontolásból az ilyen egysíkú mezőgazdasági rendszerek rendkívül sérülékenyek.
Pedig a diverzitás és a hatékonyság nem feltétlenül ellensége egymásnak. Ha hosszabb távon és a jövő generációit szem előtt tartva, fenntarthatóan gondolkodunk, akkor be kell látnunk, hogy a diverzitás az egyetlen biztosításunk arra az esetre, ha történik valami olyan, ami gyökeresen megváltoztatja termelési feltételeinket – mint például a klímaváltozás. Ha van változatosság, akkor marad esély, hogy a környezeti anomáliák hatására kieső elemek helyére más kerüljön, és a termelési rendszer egészében véve jobban tud alkalmazkodni.
Szemet gyönyörködtető virágos talajtakarók, tudományos kutatások
Április 22-e a Föld Napja, április 30-a pedig a Méhek Napja. E jeles alkalmak kapcsán a változatos növény és állatvilág jelentőségére, az ökogazdálkodás és a természetes élőhelyek jótékony kapcsolatára hívja fel a figyelmet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi). Hazánk legnagyobb fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó kutatóintézeteként az 2012 óta vizsgálja, miként hat a virágos sorközök kialakítása a szőlőművelésre. Az országos on-farm kutatási hálózatukban kifejlesztett és a magyar szőlészetekben már sokszor bizonyított Élő Sorköz magkeverék vetését áprilisban javasolják.
A biogazdálkodás a sokszínűségre alapoz. Hazánkban is érezhető a fordulat, amely a kémiai növényvédő szerekre és műtrágyákra alapozott mezőgazdaság irányából egyre inkább az agroökológiai módszereket alkalmazó, fenntartható művelés felé mutat. A legfrissebb nemzetközi adatok szerint Magyarország a világ legdinamikusabban fejlődő országai között szerepel. Az ökológiai, azaz bio-gazdálkodásba vont területek bővülését tekintve a 10. legdinamikusabban fejlődő ország vagyunk a világon. Egyre nagyobb figyelmet kapnak az ökológiai gazdálkodást segítő tudományos kutatások.
A bevásárlóközösségek felé fordultak a fogyasztók a járvány miatt
A tavaszi vetésekben – nemcsak az ökológiai módszerrel művelt területeken, – egyre több helyen alkalmazzák a hazai termelők azokat a speciális magkeverékeket, amelyek nyárra virágzó rétként óvják és táplálják a talajt a szőlészetek sorközeiben, a gyümölcsösökben vagy akár a szántóterületeken. Borvidékeink általában hegyvidéken találhatóak, ahol kiemelkedő jelentőségű a talajtakarás szerepe az erózió elleni védekezésben is. A fajgazdag, honos fajokból álló növénytakaró azonban nemcsak az erózióvédelemben hasznos, hiszen kedvelt élőhelye azoknak az élő szervezeteknek, amelyek egyes kártevőktől óvják meg a szőlőt.
A virágos sávokban 50%-kal nagyobb arányban fordulnak elő a hasznos rovarok. A virágos talajtakarók ezért nemcsak szemet gyönyörködtetőek, hanem kifizetődőek is.
A fenti videóban a gazda arról számol be, hogy ha egy permetezést meg tud spórolni, akkor már megérte!
A klímaváltozással szemben ellenállóbb szőlőművelés
A klímaváltozás a szőlőművelést is érinti: egyre gyakrabban fordulnak elő és hosszabbá válnak a száraz időszakok, amelyeket hirtelen lehulló, nagy mennyiségű csapadék követ, súlyosbítva az eróziós károkat. A klímaváltozás hatásai a kártevők elszaporodását, újak elterjedését is magukkal hozzák. „Nemrégiben elindított LIFE VinAdapt projektünkben a hazai szőlőültetvényekben alkalmazott sorköztakarás biodiverzitásra és ökoszisztéma szolgáltatásokra gyakorolt hatásait dokumentáljuk” – tájékoztatott a legfrissebb kutatásról Dr. Drexler Dóra az ÖMKi ügyvezetője
A négy országban (Ausztria, Franciaország, Németország, Magyarország), 46 szőlészetben, összesen 50 hektáron zajló kutatásban a szakemberek arra számítanak, hogy az agroökológiai megközelítéssel megnövelhetik a szőlő ültetvények természeti szélsőségekkel szembeni ellenálló képességét és ezáltal a klímaváltozás hatásaival szemben is ellenállóbbá tehetik e művelési rendszereket, növelve a biodiverzitást és a szőlőművelési folyamatok hatékonyságát.
A kutatók legfőbb célja, hogy
honos fajokkal növeljék az ültetvények gazdagságát, ezáltal pedig minél több úgynevezett ökoszisztéma szolgáltatást hozzanak vissza a termesztésbe,
mint a természetközeli élőhelyek kialakulása, a kártevők természetes ellenségeinek megtelepedése, a talajélet fokozása, a megfelelő humuszképződés, az erózió elleni védelem, a vízvisszatartás vagy az ültetvények légköri szénmegkötő képességének növekedésével az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentése.
„A megnövekedett biodiverzitás ökoszisztéma szolgáltatásokra gyakorolt pozitív hatása közismert, de a szőlőművelés gyakorlatában most fogjuk csak igazán számszerűsíteni és a termesztéstechnológia szerves részévé alakítani az eredményeket” – tette hozzá a várt eredményekhez az ÖMKi ügyvezetője.
Hosszú távon a művelés nem munkaigényes, mert olyan talajtakaró alakul ki, ami az első vetés után már a széthulló magokkal “önvető”. A kutatás által a szőlészeti területek várhatóan az éghajlatváltozáshoz jobban adaptált ültetvényekké válnak. Az eredmények pedig széles körben beépülhetnek a hazai és nemzetközi gyakorlatba.
.
Ezt a tartalmat a Nemzeti Kuturális Alap támogatta.