fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Új reklámtörvény – négy szemmel

| Siklósi Máté

Ez a cikk már 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Több más, fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogszabály módosítása mellett átalakították az úgynevezett „reklámtörvényt” is. Az újítások előnyeiről és hátrányairól kérdeztük a reklámszakma és a fogyasztóvédelem képviselőit.

Az Országgyűlés 2008 tavaszán és nyár elején tárgyalta, majd
el is fogadta azt a törvénycsomagot, amely rengeteg ponton változtatta meg
fogyasztók és cégek kapcsolatát. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen
kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló új – 2008. évi XLVII. – törvény
ről (Fttv.)
már írtunk korábban, most a reklámtörvénnyel
kapcsolatosan kértük ki a Magyar Reklámszövetség
és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH)
képviselőinek véleményét.

Az új törvény „A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes
korlátairól
” címet viseli, legtöbb szabálya szeptember 1-től hatályos, de a
régi reklámtörvény is hatályban marad 2009. március 1-ig. A dohány
reklámozására és a szabadtéri reklámhordozókra vonatkozó szabályokat ugyanis
csak ekkortól kell alkalmazni. A szabadtéri reklámhordozókon jól olvashatóan
fel kell tüntetni a reklámozó főbb adatait. Jövő év március 1-től törölniük
kell a direkt marketing névjegyzékekből azok adatait, akik nem adtak felhatalmazást
arra, hogy nekik reklámküldeményeket juttassanak el.

Az NFH főosztályvezetője, dr. Kathi Attila
kommunikációs munkája előtt a hatóság reklámfelügyeleti ügyeivel foglalkozó
egységét vezette, és mindmáig élő kapcsolatok kötik a reklámszakmához. „Az
új reklámtörvény hatályba lépésével számos apróbb, de korábban sok vitát
gerjesztő jogszabályi rendelkezés tartalma vált egyértelműbbé. Ide sorolható a
„reklám közzétételének” meghatározása: az új törvény szerint közzétételnek
minősül a reklám egyedi címzett számára történő megismerhetővé tétele is.
Fontos erénye az új jogszabálynak, hogy több, korábban különböző
jogszabályokban szereplő normát helyezett el a reklámtörvényben, így szeptember
elseje óta a reklámtörvényben szereplő tilalom alapján lehet szankcionálni pl.
a veszélyes eb, az állatviadal, vagy akár a terhesség-megszakítás reklámját.”

A Magyar Reklámszövetség főtitkára, dr. Markovich Réka komoly
tapasztalatokkal rendelkezik: a reklámszakma mellett korábban a
fogyasztóvédelmi hatóságnál is dolgozott. Véleménye hasonló, bár a hangsúly
érezhetően más. „Radikális változás nem történt, így nagy felfordulás sem
lett, nem is számítunk rá. A hatóságok jogalkalmazása még tartogathat
meglepetéseket, de egyelőre erre sem utal semmi.”

 

Megtévesztő reklámok

A reklámtörvény fogyasztóvédelmi szempontból elsőként a
korábban már említett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat tiltó törvény
kapcsán fontos, hiszen a fogyasztók megtévesztését gyakorta érik el reklámok
segítségével (ld. „megtévesztő reklám”).

„A fogyasztóvédelmi hatóság lehetőségeinek szempontjából
nagyon fontos, hogy hatáskört kapott a fogyasztói megtévesztés
szankcionálására, de nem a reklámtörvény, hanem a fogyasztókkal szembeni
tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló – szintén új – törvény
szabályai alapján. A reklámtörvényben szereplő, a megtévesztő reklámra
vonatkozó szabályok ugyanis csak akkor alkalmazhatóak, amennyiben a reklám
címzettje kizárólag vállalkozás vagy önálló foglalkozásán és gazdasági
tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró nem természetes személy. Ezekben
az esetekben továbbra is a versenyhivatal jár el. A B2C (fogyasztóknak szóló)
kommunikációban ugyanakkor a megtévesztés esetén a fogyasztóvédelmi hatóság fog
eljárni akkor, ha az adott kereskedelmi gyakorlat nem érinti a versenyt (és nem
a pénzügyi szektorról van szó), ami igen jelentős hatásköri bővülést jelent a
hatóság életében.”

Markovich Réka véleménye nem különbözik Kathi Attiláétól
ebben a kérdésben, örül, hogy nem maradnak büntetlenül a fogyasztókat
megtévesztő reklámok: „Kifejezetten örülünk annak, hogy a megtévesztő
reklámoknak versenyérintettség nélkül is lehet jogi következménye, hiszen az
ilyen megmozdulások és tapasztalatok a műfaj ellen fordítják a fogyasztókat.”

A főtitkár annak ellenére látja úgy, hogy a két jogszabály
párhuzamos alkalmazása meglepetéseket tartogathat, hogy azok végleges formája
sokkal tetszetősebb számukra, mint a jogalkotási folyamat során bármikor. „Annak
örülünk, hogy sok szerkezeti ellentmondás, a többszöri módosítás nyomai csaknem
eltűntek a reklámtörvényből. A letisztultság azonban nem eredményez könnyebb
mindennapi jogalkalmazást, hiszen az Fttv-vel való összeolvasás még a
gyakorlott szemnek sem egyszerű.”

 

Még szigorúbb dohányreklámok

A magyar szabályok kategorikusan tiltják a dohánytermékek
reklámozását. Ez alól csak a dohánytermékek forgalmazóinak szóló szakmai célú
hirdetések képeznek szűk kivételt, amennyiben az Európai Gazdasági Térségben
előállított sajtótermékben szereplő reklámmal promotált terméket a térségen
kívül terjesztik. Üzletekben csak a dohányáru megnevezését, árát lehet
kihelyezni az elkülönített forgalmazási helyen. Termékenként kihelyezhető az
üzletben egy adott méretű hirdetés, de ezek együttes mérete is korlátozott. A
termékenkénti és az együttes reklámnak is tartalmaznia kell „A dohányzás
súlyosan károsítja az Ön és a környezetében lévők egészségét” szöveget, továbbá
a füst egységnyi mennyiségében lévő kátrány-, nikotin- és szén-monoxid
tartalmat. A figyelmeztetés szövegének le kell fednie a reklám felületének
legalább 30%-át, és a háttérből ki kell emelkednie. A változtatást hívhatjuk
pontosításnak is, de igazából egyértelműen szigorítás, hiszen eddig a
dohánytermékek elárusítási helyeken való reklámozását nem korlátozták.

Szintén újdonság, hogy a dohányipari vállalkozásoknak minden
év március 31-ig legalább két országos napilapban közzé kell tenniük a
promócióra és szponzorálásra fordított – előző évi – összeget. A szabályok
megszegéséért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője
együttesen, míg az okozott kár megtérítésért hárman egyetemlegesen felelősek.

Markovich Réka ezekkel összefüggésben a következőket
tartotta fontosnak: „A dohányreklámok szabályainak tisztázása örömteli dolog.
Azonban, bár nem hittük, hogy lehet tovább szigorítani, úgy történt meg, hogy a
korábbi tilalmi szintet illetően is merültek már fel alkotmányos aggályok.”

 

Indexen az alkoholreklám is

Az alkoholtermékek reklámozásával kapcsolatos szabályok több
tekintetben is szigorodtak. Alkoholtartalmú ital reklámja nem szólhat
gyermekekhez és fiatalkorúakhoz, nem kapcsolható össze fizikai és társadalmi
sikerrel. Az alkoholtartalmú italokról szóló reklám nem tehető közzé
sajtótermék első borítójának külső oldalán (itt kisebb pontosítás történt),
illetve színházban, vagy moziban 20 óra előtt.

Dr. Kathi Attila a módosításokban újfent hálás
pontosításokat lát: „Szintén pontosít a törvény akkor, amikor
alkoholtartalmú italok reklámozását nem a >címoldalon< teszi tilalmazottá, hanem a >sajtótermék első borítólapjának külső oldalán,
illetve – honlap esetén – a nyitó oldalon< - ez sok korábbi jogvitát tesz okafogyottá".
A szakma ugyanis
több olyan reklámot is készített, ahol a magazinok hátoldala már nem számított
címoldalnak… Visszatérő gyakorlat volt a szórólapok (ezek is sajtóterméknek
minősülnek) külső felületén látható alkoholreklámok közzététele, illetve az
internetes oldalak nyitólapján sem volt ritka a bor, sör, vagy más szeszesital
reklámozása. „Az alkoholtartalmú italok reklámozásánál több új tartalmi
tilalmat is bevezet a törvény, mint ahogy a gyermek- és fiatalkorúak védelme
érdekében nem „csupán” a 18 év alattiak egészséges fizikai, szellemi és
erkölcsi, hanem érzelmi fejlődését is védelem alá helyezi.”

A Magyar Reklámszövetség álláspontja szerint „az
alkoholreklámok szabályainak Reklámetikai Kódexből történő átemelése rossz
üzenet a szakma számára, még ha a jogalkotó azt a szabályok elismeréséül
szánták is. Persze a magatartási kódexekről történő rendelkezés is sajátos
megfogalmazása az iparági önszabályozás elismerésének és támogatásának.”

A jogalkotó ugyanis az MRSZ Reklámetikai Kódexében
megfogalmazott korlátozásokat jogszabályba emelte. A Szövetség véleménye
érthető: az önszabályozások jogszabályba emelése nem igazán pozitív üzenet a
belső etikai elveket érvényesíteni kívánó érdekszövetségek számára. Számukra felmerülhet
a kérdés, hogy érdemes-e a jogszabályokon túl korlátozniuk magukat, vagy inkább
éljenek a jogszabály adta engedményekkel, lehetőségekkel.

 

Iskolai reklámozás

Az új jogszabály kategorikusan tiltja a reklámokat
gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben,
óvodában, általános iskolában és általános iskolai tanulókat fogadó
kollégiumban. Ezt a tilalmat azonban feloldja, amennyiben a hirdetés az egészséges
életmódra és a környezet védelmére neveléssel összefügg, de engedélyezi a fenti
két tevékenységhez bármilyen formában hozzájárulást nyújtó vállalkozás nevének,
védjegyének megjelenítését is. Ezzel a rendelkezéssel pontosították, hogy adott
cégek úgynevezett CSR tevékenysége teret kaphasson az oktatási intézményekben
is.

Nem tartozik a tilalom alá az sem, ha a reklám közéleti és
kulturális tevékenységet vagy eseményt, illetve oktatási tevékenységet
népszerűsít.

Markovich Réka a szakma véleményét tolmácsolva úgy gondolja,
hogy: „Az iskolai reklámozással kapcsolatban rengetegen mordultak fel,
enyhítésnek vélve azt, szerintünk pedig pontosítás történt, ami akár szigorúbb,
kötöttebb gyakorlati helyzetet is eredményezhet.”

 

Tilos levelek a postaládában

Rengeteg fogyasztói és lakossági panasznak veheti elejét az
a módosítás, amely a kéretlen reklámok küldésére vonatkozik, legyen szó postai
küldeményről, vagy elektronikus levélről.

„Új szabályok vonatkoznak a direkt marketingre (DM) is: a
törvény értelmében postai címzett reklámküldeményben reklám előzetes és
kifejezett hozzájárulás hiányában is küldhető, a reklámozó és a
reklámszolgáltató azonban köteles biztosítani, hogy a reklám címzettje a reklám
küldését bármikor ingyenesen és korlátozás nélkül megtilthassa; megtiltás
esetén az érintett személy részére reklám közvetlen üzletszerzés útján a
továbbiakban nem küldhető. Ennek ellenőrzésére szintén az NFH kapott hatáskört”

– ismertette velünk a módosítás lényegét a főosztályvezető.

Érdekesség, hogy a DM levelek akár teljes tiltását is
fontolgatta a jogalkotó, ám ez végül sokat finomodott, aminek a reklámszakma,
illetve a reklámozással kapcsolatos munkákból élők sokasága is örülhet.
Markovich Réka szerint a jelen szabályozás számukra nem kielégítő és túl szigorú,
de boldog, hogy sikerült bizonyos szintű kompromisszumot kötni. „Örülünk,
hogy a kezdeti DM-tervek a mostani állapotra csillapodtak, bár ezeket illetően
is megfogalmazható némi szakmai kritika, a spam-jóváhagyás lakcím-tételéről nem
is beszélve…”
(utalva itt a megváltozott jogszabály azon tételére, hogy „hozzájáruló nyilatkozat bármely olyan módon
tehető, amely tartalmazza a nyilatkozó nevét és lakcímét, illetve (…) születési
helyét és idejét, továbbá azoknak a személyes adatoknak a körét, amelyek
kezeléséhez a nyilatkozó hozzájárul.”
[A magunk részéről ezt kevésbé
tartjuk abszurdnak és irreálisnak, de természetesen értjük a reklámszakma,
illetve a DM piacon mozgó cégek szigorítástól való viszolygását. – a szerk.]




 

Amennyiben a törvényben megfogalmazott tiltások és
korlátozások megsértését észleled, akkor a következő szervekhez fordulhatsz: 

Nemzeti Fogyasztóvédelmi
Hatóság
Cím: 1088 Budapest, József krt. 6.
Központi telefonszám: +36
1 459 4800
Faxszám: +36 1 210 4677

Gazdasági Versenyhivatal
Cím: 1054 Budapest,
Alkotmány u. 5.
Levélcím: 1245 Budapest 5. Pf.1036
Telefon: 1 472-8851
Fax: 1
472-8905

 

A cikk a Gazdasági Versenyhivatal
Versenykultúra Központjának
támogatásával készült.

 

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

2022 tavaszán a tavaszi Tiszta otthon és ÖkoKör Kamra csoportok lezárultát és a közösen elért eredményeket egy zártkörű workshoppal ünnepeltük meg. Harmincan gyűltünk össze, hogy a fenntarthatóság jegyében vegán szendvicskrémeket készítsünk a Közöshely dolgozóinak vezényletével, valamint Vászonzsákoslány, azaz Antal Évi a melt&pour szappankészítés rejtelmeibe avatott be minket. Mi az az ÖkoKör? Itt megmutatjuk!

Még több videó
Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára

    Kövesd munkánkat, iratkozz fel híreinkre!
    Bónusz: tippek, tesztek, programok