
| Kedves Nóra
Új Eldorádó 2. – Interjú Kocsis Tibor rendezővel
2008 elejére várható a verespataki aranybánya sorsát követő Új Eldorádó második részének premierje.
Verespatak
A római idők óta bányásszák az erdélyi Érchegység hegyeiben rejlő aranyércet,
amelyre egy kanadában bejegyzett cég, a Rosia Montana Gold Corporation is
szemet vetett. Grandiózus külszíni fejtéssel és elavult módszerekkel kívánja a kincset
kitermelni Verespatakon egy-két évtized alatt. A beruházás jelentős környezeti
károkkal és fontos kulturális értékek – hagyományos táj- és falukép, római kori
régészeti kincsek – elpusztításával járna. A beruházás Magyarország számára (is)
óriási veszélyforrás: a 180m magas völgyzáró gát mögött felgyülemlő hatalmas
mennyiségű cianid tartalmú zagy fokozott veszélyt jelent.
Részletek >>>
Kocsis Tibor Új Eldorádó című dokumentumfilmje a Verespatakra tevezett bánya és az ellene
folyó harc történetét dolgozta fel.
Részletek
>>>
Az Új Eldorádó 2. már
román-magyar koprodukcióban készül, és eddig közel 100 órányi anyagot forgattak
hozzá. Az első film befejezése óta elkészült a kanadai cég, a Rosia Montana Gold Corporation hatástanulmánya
is. Ez azonban sem a magyar környezetvédelmi tárcát, sem pedig a
témát feldolgozó Új Eldorádó rendezőjét, Kocsis Tibort nem győzte meg arról,
hogy biztonságos lesz a bánya.
Tudatos Vásárló: A maga műfajában meglepően sikeres film az Új
Eldorádó. A bevételből a kitermelést ellenző Alburnus
Maior nevű szervezetet is támogattátok. Hány nézője volt
mostanáig a filmnek, és mennyi pénzt gyűjtöttetek az Alburnus Maiornak?
Kocsis Tibor: Moziban az
Új Eldorádó első részét harmincezer ember nézte meg, ami egy átlagos magyar
játékfilm nézettségének felel meg, a dvd-kből ötezer darab ment el. Az Alburnus
Maiorhoz a bevétel 10%-ából nagyjából 3500 euró került át. Ebből hozzájárultunk a két Széna fesztivált
finanszírozásához. Ez egy tiltakozó rendezvény, egy verespataki mini-woodstock,
amin legutóbb tizenötezer román és külföldi fiatal vett részt.
Romániában mennyi emberhez jutott el az Új Eldorádó?
Végülis, az egész ott történik, és ott kellene felhívni a problémára az emberek
figyelmét.
Bár nem volt még példa
arra, hogy magyar dokumentumfilmet román mozik forgalmazzanak, nyár végétől Tordán,
Kolozsvárott, Nagyváradon és Nagybányán is játszották az Új Eldorádót. Az pedig
a siker megkoronázása, hogy az egyik román televízió, az Antenna 3 is bemutatta a
filmet. Ez egy nagyon érzékeny téma a román közéletben és politikai életben.
Közép-Európában, Lengyelországban, Szlovákiában, Csehországban és
Magyarországon a Spektrum is játssza, ami magyar dokumentumfilm esetében szintén
ritkaság.
Azt olvastam, hogy ezalatt a Gold sem volt rest,
és ellenkampányba kezdett.
Nagyon komoly
kommunikációs kampányuk van, készítettek egy kicsit Michael Moore-os propagandafilmet
is, ami a Gold Corporation projektjét magasztalja. A filmben mindenki szeretné
az aranybányát, egy román fiatalembert pedig elutaztatnak benne Madagaszkárra
és Peruba, hogy megmutassák, milyen jól működik a cianidos aranybánya a
világ más tájain, és mennyire nem bántja a környezetet.
Lesz végül Verespatakon aranybánya?
Azt még nem lehet tudni,
de akkor folytassuk azzal, mi történt az első rész óta. A kolozsvári nemzetközi
filmfesztiválon, aminek a Gold volt az egyik szponzora, Vanessa Redgrave életműdíjat kapott, és a díjat jelképesen
felajánlotta Eugene Corneának és Eugene Davidnak, az Alburnus Maior két
vezetőjének. Ez minden bizonnyal benne lesz a második részben, hiszen ott ült a
Gold egész vezérkara. Aztán Stephanie Roth, a francia lány, aki
Verespatakért küzd, megkapta San Franciscóban a Goldman Awardot. Ezt minden kontinensről
egy-egy embernek adják oda, aki abban az évben a legtöbbet tett azért a
környezetvédelemért.
Májusban pedig elkészült
a Gold Corporation ötezer oldalas hatástanulmánya. Ezt utána körbevitték tizennégy romániai
városban, és lakossági fórum elé bocsátották. Hat városban ott voltunk a
kameráinkkal, elég komoly dráma volt, sok érv hangzott el pro és kontra. Ez
képezi az Új Eldorádó második részének gerincét. A Goldhoz többezer kérdés
érkezett be, ezekre válaszolniuk kell, mielőtt a román kormány eldönti, engedélyezi-e vagy sem a bányanyitást.
Mikor dőlhet el a bánya kérdése?
2007-re ígértek döntést. Románia január 1-től EU-tag, bár Verespatakkal
kapcsolatban elég sok haladékot kapott au Európai Parlamenttől. Nagyon
fontos esemény volt még, hogy 2006 májusában
váratlanul bezárták a Verespatakon addig működő állami aranybányát,
aminek egyik oka a nagybányai Transgold (a 2000-es tiszai
cianidszennyezés okozója) csődbemenetele volt, mert oda szállították
feldolgozásra a kitermelt aranyat. Ezzel négyszázötven ember került
utcára.
A Gold még mindig a cianidos bánya mellett
kardoskodik?
Ez a leghatékonyabb módszer, de sok
mindent pontosítottak, módosítottak a terveken. Kisebb lett a cianidos tározó,
350 hektár, de ez még mindig ötvenszer nagyobb, mint ami 2000-ben a tiszai katasztrófát
okozta. Állításaik szerint a cianidtartalmat is csökkentették és Verespatak belvárosát is megőrzik
majd. Skanzent terveznek oda, lehet hotelt nyitni és éttermeket, miközben
zakatolnak mellettük a bányák. Négy külszíni tározót terveznek a falucentrum
körül.
A rossz hír az, hogy
egyre többen pártolnak át azokhoz, akik akarják a kanadai bányaprojektet, mert
megszűnt a munkalehetőség. Az arány már 80 – 20%. Emiatt most már inkább pesszimista
vagyok, ha megkérdezik, hogy lesz-e bánya.
Miben változtattak még az elképzeléseiken?
Váltig állítják, hogy ez a gát 8,5-ös
Richter skála szerinti erősségű földrengést is kibír, és hogy a cianid nem
kerül a talajvízbe és a vizekbe.
Milyen kérdések merültek fel a lakossági
fórumokon?
A tározó nem lesz
szigetelve, és kérdés, hogy valóban van-e olyan vízzáró réteg a
kőzetben, ami
meggátolja a szennyezett zagy talajvízbe jutását. Továbbra is féltik a
régészeti értékeket, de a bányacég szerint ilyenek már nem nagyon
vannak. Problémát
jelenthetnek a robbantások okozta rezgések. A Gold szerint ezek
kioltódnak. Olyan technikával robbantanak, ami szerintük a házakban, az
utakban, a műemlék jellegű
épületekben nem tesz kárt.
Továbbra is tiltakozik az ortodox egyház, a Román Tudományos Akadémia
és nagyon sok
zöldszervezet. Problémát jelent a biztosítás, hogy létezik-e olyan
óriási
pénzösszeg valahol letétben, ami katasztrófa estén segítséget nyújthat.
Ez
2000-ben sem volt meg, az ausztrál cég, az Aurul (jelenleg Transgold)
sem fizet. A magyar állam
továbbra is 28 milliárd forintra perli őket, de ebből nem biztos, hogy
lesz valami.
Kérdésesek a cianid tárolásának és szállításának körülményei is. Kisebb
mennyiség is okozott már katasztrófát, itt pedig tonnákról van szó. És
hogyan lesz a rehabilitáció? Ezek a betemetett
meddőhányók továbbra is szennyezni fognak. Olyan maradandó
tájseb keletkezik, amit a rekultiváció nem tud semlegesíteni.
Az Új Eldorádó 2-ben fontos
szerepet kap majd Románia uniós csatlakozása, és ennek következményei
Verespatakra, illetve a Gold válaszai a beérkezett kérdésekre. Emellett
kiemelten szeretnénk foglakozni olyan bányászcsaládokkal, akiknek létfontosságú,
hogy ez a bánya létrejöjjön. A film azzal végződik majd, hogy megszületik a
bányáról a döntés. Ha lesz időm meg energiám, akkor a harmadik rész ennek a
következményeiről szól majd.
Képek [c] Flóra Film
International