| Markovics Vera
Tusfürdő, habfürdő, sampon: mire figyeljünk?
Tusfürdő, sampon, habfürdő a legtöbb fürdőszobában megtalálható, és újabban egyre több piperepolcon helyet kapnak a fürdőkészítmények is. Valóban szükségünk van mindezekre, vagy nyugodtan használhatnánk egyiket a másik helyett? Esetleg egyiket sem?
A termékfejlesztők a szappan továbbfejlesztésével változatos termékeket hoztak létre. A fejlesztések során a különféle mosóaktív anyagok (detergensek, vagy más néven tenzidek) mellett rengeteg, a laikus vásárló számára áttekinthetetlen és értelmezhetetlen szintetikusan előállított anyag (emulgeáló, tartósító, lágyító, illatosító, színező, gélképző, nedvesítő) is bekerült a különféle, még a babáknak gyártott készítményekbe is.
A szappan, tusfürdő, sampon, habfürdő mindegyikében a mosóhatású, felületaktív anyagok alkotják a főszerepet. Lényegében csak a felhasznált anyagok arányában és minőségében különböznek egymástól, mégsem helyettesíthető mindegyik mindegyikkel. A tusfürdőt lehet samponként, habfürdőként használni, utóbbi kettőt viszont csak többszörös hígításban használjuk tusfürdőként. Mivel ezekben erősebb arányban kerülnek mosóaktív anyagok, tömény használatától kiszáradhat a bőr.
Ma már tusfürdőkből is színes a kínálat. A különféle illatú és színű termékek mellett zseléssel, olajossal, peelinget tartalmazóval is zuhanyozhatunk.
A samponok esetében a selymes és fényes hajzatot biztosító ecetes öblítést váltották ki újabb vegyi anyagokkal a termékfejlesztők.
A habfürdőkben főleg a habot adó tenzidekre és az illatanyagokra helyezték a hangsúlyt. Sokan azért vásárolják ezt a terméket, mert ha pár percre is, a hétköznapitól eltérő életérzetet kapnak tőle – a reklámfilmek legalábbis ezt sugározzák. A víz felszínén úszó habnak mellesleg van egy praktikus oldala is: lassítja a víz kihűlését.
Milyen kritikus anyagok lehetnek a termékekben?
Hogy a tisztálkodáshoz használt, főleg szintetikus anyagokból álló kommersz kozmetikumok – szappan, tusfürdő, sampon, habfürdő – közül melyik mennyire hasznos, illetve káros, az minden esetben a bennük lévő anyagoktól, és természetesen a felhasználók szokásaitól is függ.
A bőr, a nyálkahártya és a szemek tenzidekkel (mosóanyagokkal) szembeni tűrőképességének laboratóriumi vizsgálata szerint (Red Blood Test és Red Blood Cell Tet) a Lauryl Sulfat anyagok a legirritálóbbak a bőre, a nyálkahártyára:
- Sodium Laureth Sulfate,
- Sodium Lauryl Sulfoacetate,
- Sodium Myreth Sulfate,
- Ammonium Lauryl Sulfate.
- (NB: Az Ammonium Lauryl Sulfat számos natúr és biokozmetikumban is fellelhető, mivel természetes alapú anyag.)
Ezek általában a legolcsóbb alapanyagok.
Enyhébben irritálnak a következő anyagok:
- Cocamidopropyl Betaine,
- Disodium Cocoamphodiacetate,
- Disodium Laureth Sulfosuccinate,
- Sodium Coco Sulfate.
Nem, vagy kevéssé szárítanak:
- Coco Glucoside,
- Decyl Glucoside,
- Disodium Cocoyl Glutamate,
- Laurdimonium Hydroxypropyl Hydrolyzed Wheat Protein,
- Lauryl Glucoside,
- Sodium Cocoamphoacetate,
- Sodium Cocoyl Glutamate,
- Sodium Cocoyl Hydrolyzed Wheat Protein,
- Sodium Lauryl Glucose Carboxylate & Lauryl Glucoside,
- Sodium Lauroamphoacetate.
(Rita Stiens – a kozmetikai anyagok elismert szakértője szerint).
Mivel mosdunk? Nincs egységes szabvány
Az EU-s kozmetikai szabályozás a termék minőségével nem, csak a biztonságával foglalkozik. Mivel minden a gyártó felelőssége, jelenleg nincsenek szabványok, legfeljebb egyes termékfejlesztők receptjei szolgálnak mintául másoknak. Tudnunk kell, hogy a termékfejlesztők többsége szűk anyagi keretek között dolgozik, ezért az olcsóbb anyagokat részesítik előnyben.
Az EU-csatlakozás óta pontosan az sem látható, hogy mennyi tenzid van az EU országaiból származó készítményekben. Az OÉTI-nek csupán a magyar termékekre, valamint a fejlődő országokból származókra van rátekintése – tudtuk meg Móréné Horkai Edittől, az OÉTI kozmetikai osztályának vezetőjétől.
A kereskedelemben kapható kommersz termékek esetén, ha csak 4-5 anyag szerepel az összetevők listáján, és a tenzid Na-laury sulfate, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy erélyesebb tisztító hatású készítményről van szó.
A kommersz termékek esetén mindenképpen olyan tusfürdőt, habfürdőt vagy sampont tanácsos választani, amely összetevő listájában egyéb ártó anyagok sem szerepelnek: PEG-ek, allergizáló konzerváló-, és illatanyagok, halogénorganikus vegyületek (jod, chlor, brom szerepel egy anyagnévben), mivel a zsíroldó detergensek vagy tenzidek átjárhatóbbá teszik a bőrt.
A mennyiség is számít, bőven elég egy mogyorónyi mennyiségű tusfürdővel zuhanyozni.
Természetes megoldások
A bőrön, hajszálakon lévő, meleg vízben sem oldódó szennyeződések eltávolítására minden további nélkül elegendő lehetne egy növényi olajok elszappanosításával készült szappan is ecetes öblítéssel (1:9 arányban a víz javára). Ezzel a módszerrel a hajszálak fényessé, könnyen fésülhetővé válnak.
A fürdő jótékony hatásait természetes illóolajok segítségével is élvezhetjük.
Mivel az illóolajok vízben nem oldódnak, ezért azokat ne közvetlenül csepegtessük a vízbe. Helyette 1 evőkanál tejbe, tejszínbe, mézbe vagy olajos tusfürdővel összekeverve öntsük a már kifolyt meleg vízhez. Egy közepesen megtöltött kádba kb. 4-10 cseppnél ne tegyünk többet. (Gyerekeknek és időseknek mindig keveset!)
- Idegnyugtató fürdő: levendula, szantál, tömjén illóolaj.
- Izomlazító fürdő: kámforos rozmaring (magas vérnyomásúaknak helyette majoránna), gyömbér.
- Frissítő fürdő: bazsalikom, citrom (napsütéses időben citrom helyett 1 csepp borsmenta).
A lábfürdők is nagyon hatásosak lehetnek, és ilyenkor a vízzel is spórolhatunk:
- Frissítő lábfürdő nyáron: bokáig érő langyos vízbe tegyünk összesen 3-5 csepp illóolajat: zsálya, ciprus, teafa.
- Rossz keringésű duzzadt lábak esetén langyos vízbe: 1 csepp borsmenta, 3 csepp rozmaring, 2 csepp boróka.
A szerző kozmetikus, szakújságíró, a TudatosVásárló.hu kozmetikai szakértője.
Kép:dreamstime