fbpx

| Tudatos Vásárló

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Tudatos pénzügyeink 6. – Kinek és mikor ajánlott a lakástakarék?

Mire használhatjuk a lakástakarékot, kinek ajánlott, mit gondoljunk át, ha ilyenbe belevágunk. Ezeket a kérdéseket járjuk körben a pénzügyi tudatosságot segítő cikksorozatunk 6. részében. 

Az ingatlan általában a legnagyobb értékű vagyontárgyunk. Adjuk, vesszük, építjük, felújítjuk – Magyarországon jellemzően nem béreljük, hanem tulajdonukban van. Biztosítjuk, elzálogosítjuk, aktív részese pénzügyeinknek. Általánosítva kijelenthetjük, hogy lakáscéljai mindenkinek vannak, hagyományosan fő szempont a háztartások körében az ingatlanvagyon megszerzése.

A lakáscélok megtervezésekor az alapelvünk az legyen, hogy a cél megvalósítása során az életszínvonalunkat tartsuk meg. Az életszínvonal biztonságának megteremtése – kockázati és életbiztosítások megléte, tartalék képzése váratlan kiadásokra, stb. – után következhet a költségvetés kialakítása: mikor szeretnénk a lakást felújítani, megvenni, felépíteni stb., ehhez milyen már meglévő eszközeink vannak, milyen új eszközök bevonását tervezzük? Mennyi pénzt tudunk rendszeresen félretenni a lakáscél megvalósítására?

A lakáscél megvalósításának teljes költsége a következőkből áll össze:

1.       önerő – meglévő pénzösszeg megtakarításban, lakástakarék, családi segítség, kiegészítő ingatlan, stb.

2.       állami támogatások, adókedvezmények

3.       hitel

Mit nyújtanak a lakástakarék-pénztárakat?

A lakástakarék-pénztárak olyan hitelintézetek, amelyek lakáscélú megtakarítások gyűjtésére és a takarékoskodó ügyfeleik számára lakáscélú hitelek folyósítására szakosodtak. Működésüket törvény szabályozza, felügyeletüket a Magyar Nemzeti Bank látja el. Az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) betétesenként (szerződőnként!) és hitelintézetenként 100.000 euró összeghatárig biztosítja a betéteket.

Magyarországon négy lakástakarék-pénztár működik. Hazánkban 30%-os a lakáspénztári megtakarítások állami támogatása, ám a lakástakarék-pénztári piac telítettsége mégis sokkal alacsonyabb, még mindig nem használjuk ki kellőképpen ezt a lehetőséget.


Tetszett a cikk? Szívesen olvasnál még a témában?

Támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!


Kezdetben szabad felhasználású volt a lakástakarékokban gyűjtött összeg felhasználása, a 2009. január 1. után kötött lakástakarékok már csak lakáscélokra használhatók fel. Ám ez is rendkívül sokféle lehet:

–          lakásvásárlás

–          lakásépítés

–          lakásbővítés, -felújítás, -korszerűsítés

–          lakáscélú hitel, lízing előtörlesztése, végtörlesztése, kiváltása

–          társasházak felújítása, korszerűsítése

–          közművesítés, közművek felújítása

–          beépített berendezések, bútorok, stb.

 

Kik a lakástakarék szereplői?

A szerződő: ő a számla tulajdonosa, a szerződés megkötésével ő vállalja a díjfizetést is

A kedvezményezett: lehet a szerződővel azonos személy, de lehet a szerződő közeli hozzátartozója (házastárs, testvér, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő, bejegyzett élettárs). Az ő adóazonosító jele „foglalt” a lakástakarékban, ő kapja meg az állami támogatást. Egy adóazonosító jelre csak egy lakástakarékban lehet állami támogatást igényelni. A kedvezményezett rendelkezhet úgy, hogy a közeli hozzátartozója lakáscélja megvalósítására lemond a megtakarításáról és az állami támogatásról – így akár több lakástakarék is felhasználható egyazon lakáscél megvalósítására.

Hogyan épül fel a lakástakarékpénztári megtakarítás?

1.       A szerződő jellemzően 4-10 év közötti megtakarítási időszakra havi rendszeres, maximum 20.000,- Ft / hó megtakarítás befizetését vállalja. Miért maximum 20.000,- Ft? Mert az állami támogatás is maximálva van 72.000,- Ft / év összegben (ami a 12 x 20.000,- Ft 30%-a). Tehát többet nem is érdemes lakástakarék-pénztári megtakarításba fizetni.

2.       Az általunk befizetett összegre az állam 30%-os támogatást, maximum évi 72.000,- Ft-ot fizet szerződésenként, amely SZJA és EHO mentes. Az állami támogatás a minimális 4 éves megtakarítási idő után vehető csak ki leghamarabb. Oda kell figyelni a rendszeres befizetésre, mert a rendszertelen befizetőket jelentős támogatásveszteség éri!

3.       A pénztár betéti kamatot is fizet a megtakarításra.

4.       A levonandó költségek:

–          A legnagyobb költség a számlanyitási díj, amely a szerződéses összeg maximum 1%-a – különböző akciók, kampányok idején a pénztárak ezt az összeget csökkentik, akár el is engedik. Ez a költségfajta azoknak a leghátrányosabb, akik biztosan tudják, hogy nem szeretnének lakástakarék-pénztári hitelt felvenni (lásd lent).

–          Számlavezetési díj, amely jelenleg egységesen 150,- Ft /hó. Ezt az összeget is érdemes havonta, a megtakarításon felül befizetni, mert ellenkező esetben évente a kamatból kerül levonásra.

–          Befizetés díja postai csekkes befizetés esetén

–          Egyéb díjak, például szerződésmódosítási díj, a kiutalással kapcsolatos díjak

 

Mit nevezünk szerződéses összegnek?

A szerződéskötéskor a pénztár előre kiszámolja, hogy mennyi a módozatból származó megtakarítási összeg, arra mennyi az állami támogatás, mekkora az előre rögzített betéti kamat és a hozzá felvehető fix futamidejű és fix kamatozású lakáscélú jelzáloghitel összege. Ez utóbbi akkor is a szerződéses összeg része, amennyiben nem szándékozunk hitelt felvenni.

 

Milyen szakaszokból áll a lakástakarék konstrukció?

Megtakarítási időszak – módozattól függően 4-10 év

Kiutalási időszak – 2-3 hónap, itt kell eldöntenünk, hogy hogyan használjuk fel az összeget

Törlesztési időszak – választható, csak hitelfelvétel esetén él, a módozattól és a hitelösszegtől függően 5-10 év, áthidaló kölcsön igénybevétele esetén már a megtakarítási időszakban megkezdődhet!

A lakástakarék-pénztár kiemelkedő állami támogatású és nem bonyolult termék, ám szerződést csak alapos átgondolás után, ne a kényelmi szempontok szerint kössük, kerüljük a postán a csekkbefizetés „mellé” ajánlották alapú döntéseket!

 

 

Köszönjük a közreműködést Magyari Ildikónak! 

Kép: pixabay.com


Szívesen olvasnál még a témában? Tegyél érte Te is! Válaszd a Neked megfelelő formát.

Támogasd a TVE munkáját adománnyal, vagy fizess elő egy terméktesztünkre!

Legyél a TVE Támogató tagja vagy Szupertagja!

Ehhez még egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is adunk, amellyel több mint 70 jófej helyen vásárolhatsz kedvezményesen!


       Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – a fogyasztók érdekében. A cikk a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium FV-I-17-2017-00014 jelű pályázat keretében valósult meg.  

 

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás