Az ingatlan általában a legnagyobb értékű vagyontárgyunk. Adjuk, vesszük, építjük, felújítjuk – Magyarországon jellemzően nem béreljük, hanem tulajdonukban van. Biztosítjuk, elzálogosítjuk, aktív részese pénzügyeinknek. Általánosítva kijelenthetjük, hogy lakáscéljai mindenkinek vannak, hagyományosan fő szempont a háztartások körében az ingatlanvagyon megszerzése.

A lakáscélok megtervezésekor az alapelvünk az legyen, hogy a cél megvalósítása során az életszínvonalunkat tartsuk meg. Az életszínvonal biztonságának megteremtése – kockázati és életbiztosítások megléte, tartalék képzése váratlan kiadásokra, stb. – után következhet a költségvetés kialakítása: mikor szeretnénk a lakást felújítani, megvenni, felépíteni stb., ehhez milyen már meglévő eszközeink vannak, milyen új eszközök bevonását tervezzük? Mennyi pénzt tudunk rendszeresen félretenni a lakáscél megvalósítására?

A lakáscél megvalósításának teljes költsége a következőkből áll össze:

1.       önerő – meglévő pénzösszeg megtakarításban, lakástakarék, családi segítség, kiegészítő ingatlan, stb.

2.       állami támogatások, adókedvezmények

3.       hitel

Mit nyújtanak a lakástakarék-pénztárakat?

A lakástakarék-pénztárak olyan hitelintézetek, amelyek lakáscélú megtakarítások gyűjtésére és a takarékoskodó ügyfeleik számára lakáscélú hitelek folyósítására szakosodtak. Működésüket törvény szabályozza, felügyeletüket a Magyar Nemzeti Bank látja el. Az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) betétesenként (szerződőnként!) és hitelintézetenként 100.000 euró összeghatárig biztosítja a betéteket.

Magyarországon négy lakástakarék-pénztár működik. Hazánkban 30%-os a lakáspénztári megtakarítások állami támogatása, ám a lakástakarék-pénztári piac telítettsége mégis sokkal alacsonyabb, még mindig nem használjuk ki kellőképpen ezt a lehetőséget.

Tetszett a cikk? Szívesen olvasnál még a témában?

Támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!

Kezdetben szabad felhasználású volt a lakástakarékokban gyűjtött összeg felhasználása, a 2009. január 1. után kötött lakástakarékok már csak lakáscélokra használhatók fel. Ám ez is rendkívül sokféle lehet:

–          lakásvásárlás

–          lakásépítés

–          lakásbővítés, -felújítás, -korszerűsítés

–          lakáscélú hitel, lízing előtörlesztése, végtörlesztése, kiváltása

–          társasházak felújítása, korszerűsítése

–          közművesítés, közművek felújítása

–          beépített berendezések, bútorok, stb.

Kik a lakástakarék szereplői?

A szerződő: ő a számla tulajdonosa, a szerződés megkötésével ő vállalja a díjfizetést is

A kedvezményezett: lehet a szerződővel azonos személy, de lehet a szerződő közeli hozzátartozója (házastárs, testvér, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő, bejegyzett élettárs). Az ő adóazonosító jele „foglalt” a lakástakarékban, ő kapja meg az állami támogatást. Egy adóazonosító jelre csak egy lakástakarékban lehet állami támogatást igényelni. A kedvezményezett rendelkezhet úgy, hogy a közeli hozzátartozója lakáscélja megvalósítására lemond a megtakarításáról és az állami támogatásról – így akár több lakástakarék is felhasználható egyazon lakáscél megvalósítására.

Hogyan épül fel a lakástakarékpénztári megtakarítás?

1.       A szerződő jellemzően 4-10 év közötti megtakarítási időszakra havi rendszeres, maximum 20.000,- Ft / hó megtakarítás befizetését vállalja. Miért maximum 20.000,- Ft? Mert az állami támogatás is maximálva van 72.000,- Ft / év összegben (ami a 12 x 20.000,- Ft 30%-a). Tehát többet nem is érdemes lakástakarék-pénztári megtakarításba fizetni.

2.       Az általunk befizetett összegre az állam 30%-os támogatást, maximum évi 72.000,- Ft-ot fizet szerződésenként, amely SZJA és EHO mentes. Az állami támogatás a minimális 4 éves megtakarítási idő után vehető csak ki leghamarabb. Oda kell figyelni a rendszeres befizetésre, mert a rendszertelen befizetőket jelentős támogatásveszteség éri!

3.       A pénztár betéti kamatot is fizet a megtakarításra.

4.       A levonandó költségek:

–          A legnagyobb költség a számlanyitási díj, amely a szerződéses összeg maximum 1%-a – különböző akciók, kampányok idején a pénztárak ezt az összeget csökkentik, akár el is engedik. Ez a költségfajta azoknak a leghátrányosabb, akik biztosan tudják, hogy nem szeretnének lakástakarék-pénztári hitelt felvenni (lásd lent).

–          Számlavezetési díj, amely jelenleg egységesen 150,- Ft /hó. Ezt az összeget is érdemes havonta, a megtakarításon felül befizetni, mert ellenkező esetben évente a kamatból kerül levonásra.

–          Befizetés díja postai csekkes befizetés esetén

–          Egyéb díjak, például szerződésmódosítási díj, a kiutalással kapcsolatos díjak

Mit nevezünk szerződéses összegnek?

A szerződéskötéskor a pénztár előre kiszámolja, hogy mennyi a módozatból származó megtakarítási összeg, arra mennyi az állami támogatás, mekkora az előre rögzített betéti kamat és a hozzá felvehető fix futamidejű és fix kamatozású lakáscélú jelzáloghitel összege. Ez utóbbi akkor is a szerződéses összeg része, amennyiben nem szándékozunk hitelt felvenni.

Milyen szakaszokból áll a lakástakarék konstrukció?

Megtakarítási időszak – módozattól függően 4-10 év

Kiutalási időszak – 2-3 hónap, itt kell eldöntenünk, hogy hogyan használjuk fel az összeget

Törlesztési időszak – választható, csak hitelfelvétel esetén él, a módozattól és a hitelösszegtől függően 5-10 év, áthidaló kölcsön igénybevétele esetén már a megtakarítási időszakban megkezdődhet!

A lakástakarék-pénztár kiemelkedő állami támogatású és nem bonyolult termék, ám szerződést csak alapos átgondolás után, ne a kényelmi szempontok szerint kössük, kerüljük a postán a csekkbefizetés „mellé” ajánlották alapú döntéseket!

Köszönjük a közreműködést Magyari Ildikónak! 

Kép: pixabay.com

Szívesen olvasnál még a témában? Tegyél érte Te is! Válaszd a Neked megfelelő formát.

Támogasd a TVE munkáját adománnyal, vagy fizess elő egy terméktesztünkre!

Legyél a TVE Támogató tagja vagy Szupertagja!

Ehhez még egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is adunk, amellyel több mint 70 jófej helyen vásárolhatsz kedvezményesen!

       Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – a fogyasztók érdekében. A cikk a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium FV-I-17-2017-00014 jelű pályázat keretében valósult meg.