Az 1960-as évek vége óta gyártott triklozán (triclosan) mint antibakteriális és gombaölő adalék rengeteg kozmetikai termékben megtalálható, például fogkrémekben, (folyékony) szappanokban, dezodorokban, borotválkozás utáni szerekben, szájvizekben.

A triklozán-tartalmat a hazai és uniós előírások szerint fel kell tüntetni a kozmetikumok címkéin.

Sajnos a címkézés már nem kötelező egyéb kisebb mértékű „antibakteriális” felhasználás során, pedig találhatunk triklozánt például ruhákban, cipőkben, konyhai eszközökben, játékokban, ágyneműkben, szemetes zacskókban, gumi óvszerekben, festékekben, linóleumban, bútorokban, ragasztókban, konyhai munkalapokban és szőnyegekben is. A triklozán baktériumölő hatását hasznosítják például szagmentes sportruházatban, zoknikban, antibakteriális fogkeféknél is.

A triklozán ezekkel a termékekkel bejut az emberi szervezetbe (szájon, száj-nyálkahártyán vagy a bőrön keresztül) és felhalmozódik.

A szervezetbe jutó triklozán, bár akut módon nem mérgező, hosszú távon már egészen alacsony koncentrációban is súlyosan károsíthatja az egészséget.

Az Európai Unió élelmiszerrel érintkező termékekben (01010/169/EU) valamint biocid (rovarirtó, szabadtéri fertőtlenítő stb.) termékekben (2010/675/EU) betiltotta a triklozán használatát, viszont kozmetikumokban és például fogkrémekben továbbra is engedélyezettek.

Skandináv országok további korlátozásokat tartanak indokoltnak. Dánia, Norvégia és Svédország, majd Finnország már 2000-2001-ben kiadott egy triklozánnal kapcsolatos fogyasztói útmutatót. Az öt svéd kormányzati szerv felhívta a fogyasztók figyelmét arra, hogy az antibakteriális hatóanyagú tisztítószerek nem működnek jobban, mint azok a termékek, amelyek nem tartalmaznak ilyen hatóanyagokat, továbbá hogy az antibakteriális termékek használata káros környezeti és egészségügyi hatásokhoz vezet. A fogyasztóknak ezért azt tanácsolják, hogy ne használjanak ilyen terméket, kivéve ha különleges orvosi okuk van rá.

Ennek hatására ezekben az országokban jelentősen csökkent a triklozán-felhasználás. Kanada 2012-ben határozott a triklozán betiltásáról.

Jó hír, hogy mostanra már sok gyártó kivonta a termékeiből a triklozánt.

2012 decemberében szúrópróbaszerűen szétnéztünk a nagyobb boltok kozmetikai termékei között, és sajnos találtunk párat, amely tartalmazott triklozánt: egy

• Colgate fogkrémben,
• Clarasept kéztisztító, fertőtlenítő folyadékban,
• Lactovit és Neutro Deon „alkohol, illat és színezékmentes készítménynek” hirdetett dezodorokban.

Egészségkárosító hatások

A triklozánról több tanulmány is bizonyította, hogy megzavarhatja az élőlények hormonháztartását: gátolja a férfi és a női nemi hormonok működését, hatással lehet a magzat növekedésére és fejlődésére is, továbbá károsítja a pajzsmirigy működését. Néhány kutatás összefüggésbe hozta egyes daganatos betegségekkel, fejlődési rendellenességekkel és májkárosodással is a triklozán-kitettséget.

A fogkrémben található triklozán külön kockázatot jelent, mert elpusztíthatja a szájflóra, lenyelve pedig a bélflóra hasznos baktériumait.

2012-ben nyilvánosságra hozott új vizsgálatok felhívták arra a figyelmet, hogy a triklozán károsítja az izmok működését.

Egy Európai Uniós vizsgálat szerint a baktériumok genetikai állományába beavatkozva, szuperrezisztens baktériumok kialakulását okozhatja. Az Amerikai Orvosi Szövetség szerint nem indokolt az antimikrobiális anyagok gyakori használata, mert hozzájárulnak ahhoz, hogy a baktériumok ellenállóbbakká váljanak az antibQiotikumokkal szemben is. A környezetbe kijutott triklozán is komoly problémákat okozhat, egyfelől mérgező a vizekben élő algák számára, felhalmozódik a táplálkozási láncban, illetve a triklozánból napsütés hatására rákkeltő dioxinok keletkeznek.

Triklozán korlátozások, alternatívák

Világszerte elterjedten használják a triklozánt az ismert egészségügyi kockázatok ellenére, ráadásul az USA élelmiszerbiztonsági hatósága, az FDA álláspontja szerint nincs elég bizonyíték arra, hogy kijelenthessük, a triklozánt tartalmazó termékek biztonságosak. A döntéshozók sajnos csak igen lassan fogadják el a szakemberek figyelmeztetését. Az FDA szerint a triklozán-tartalmú termékek nem távolítják el hatékonyabban a baktériumokat, mint a hagyományos szappannal való kézmosás.

A triklozán használata tehát egyáltalán nem indokolt. Ha a sima szappanos vízben nem bízunk, akkor etilalkoholos, esetleg növényi alkoholos készítményekkel pusztíthatjuk a nem kívánt baktériumokat.

Kozmetikumokban sok természetes anyagot használhatunk mikrobák ellen, így például E-vitamint valamint különböző olajokat, így szőlőmag-, citrom-, levendula- és teafaolajat.

Kép: dreamstime