
| Tudatos Vásárló
Totális medialitás és ökocídium – Sükösd Miklós tanulmányáról
Sükösd Miklós „Totális medialitás és ökocídium. Mediatizáció és fogyasztói társadalom: ökológiai médiakritika” című kiváló tanulmánya izgalmas, nem egyszer éles hangvételű vitát gerjesztett.
Az Információs Társadalom című folyóirat honlapján
(illetve a lap 2003/3-4. számában, 131-146.o.) olvasható Sükösd Miklós kiváló
tanulmánya „Totális medialitás és ökocídium. Mediatizáció és fogyasztói
társadalom: ökológiai médiakritika” címmel. Az írás alapgondolata, hogy a média
egyre fokozódó térnyerése a mai nyugati társadalmakban hozzájárul az ökológiai
válság elmélyüléséhez (bővebben l. alább). A tanulmány izgalmas, nem egyszer
éles hangvételű vitát gerjesztett, pro (Lányi András, Vay Márton) és kontra (pl.
Dányi Endre, Dessewffy Tibor) hozzászólások egyaránt születtek. Mind a
vitaindító írás, mind pedig a reakciók teljes szövege megtalálható itt.
Sükösd Miklós tanulmányának összegzése:
A
tanulmány szerint a mai nyugati információs társadalmak mediatizációja (mediális
léte, a társadalmi folyamatok technológiai közvetítettsége) hozzájárul az
ökológiai válság elmélyüléséhez. A két folyamat közvetett oksági kapcsolatban
áll egymással. Az írás az alábbi érveket fejti ki a kapcsolat bizonyítására.
1) A médiahasználatra fordított, képernyő előtt töltött idő folyamatosan
növekszik az időmérlegekben.
2) A médiaélmények egyre jelentősebbek a
társadalmi identitás alkotásában.
3-4) A fősodrú média napirendjén és a
médianarratívákban kevéssé szerepel releváns módon a természeti környezet
témája.
5) A média a természetromboló fogyasztást generáló reklám és
marketingkommunikáció fő terepe.
6) A nyugati emberiség a természeti
környezettől fokozatosan a digitális univerzum szimbolikus környezetébe, az
ökoszférából az infoszférába, a virtuális valóság irányába vándorol, s így
viszonylag kevéssé érzékeli az ökológiai válságot.
7) A média saját logikájú
és szervezettségű téridőt (genius anti-Lóci) használ, amely szemben áll a valós
tér és a biológiai (élő)hely szervességével és jelentésteliségével (genius
loci). A mobil kommunikáció esetében a tér-redukció, a valós (élő)hely
irrelevanciája radikálisan érvényesül. A média-téridőbe való belépés immár
bárhol lehetségessé válik, mivel maga a technológiai közvetítést lehetővé tévő
eszköz is mindenhova elkíséri a felhasználót.
Forrás: Takács-Sánta András, Védegylet, Zöldirodalom
levelezőlista