• A bértestület közel egy évig tartó, folyamatos bérharccal érte el az áttörést: a munkavállalói jogokat érintő döntés mérföldkő a Pakisztánban dolgozó ruhagyári munkások életében.
• A törvényben rögzített minimálbér 40%-kal való megemelése ritka lépésnek számít a ruhagyártó országokban, de még mindig csak a fele a tisztességes megélhetést biztosító bérnek Pakisztánban.
• Fontos, hogy a béremelés a férfiakat és nőket is érinti, ezzel segíti a nemek közti fizetéskülönbség minimalizálását.

A béremelést először 2021. július 9-én jelentette be Sindh tartomány kormánya, de a rendelkezést fel kellett függeszteni a munkaadók ellenvetései miatt, akik fellebeztek a Legfelsőbb Bíróságon: aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy nem fogják tudni kifizetni a megnövekedett bérköltségeket. Az intézkedés végül idén június 1-én lépett hatályba, visszamenőlegesen.

Miközben a munkások korábban állandóan küszködtek azzal, hogy a szegénységi küszöb alatti bérből meg tudjanak élni, és ezt a magas infláció és a hirtelen megnövekedett megélhetési költségek csak tetézték, a régióból beszállító divatmárkák tétlenkedtek, ha a munkavállalói jogok megvédéséről volt szó. A ruhaipari munkások jogaiért, életkörülményeik javításáért küzdő Tiszta Ruha Kampány (CCC) ezért megkereste az alábbi ruhaóriásokat: H&M, Gap, C&A, Bestseller, Carrefour, Mango, Levi’s, Boohoo, Fruit of the Loom, Tom Tailor.

A német ellátási láncról szóló új törvény a magyar munkavállalókat is érinti

Mindegyikük megtagadta az új bérek támogatását kinyilvánító nyilvános állásfoglalást, illetve nem biztosította nyilvánosan a beszállítókat a kifizetések kiigazításáról, amelynek célja a magasabb bérköltségek biztosítása lett volna a dolgozók felé – írja a CCC. A ruházati cégek annak ellenére tettek így, hogy közben azt állították, kiállnak a munkavállalói jogokért, és korábban is ígéretet tettek arra, hogy tenni fognak a tisztességes megélhetést biztosító bér bevezetéséért a beszállítói láncukban.

A sindh-i bértestület bejelentésével párhuzamosan a Legfelsőbb Bíróság döntése kimondta, hogy Sindh-ben minden munkásnak ki kell fizetni a havi 19.000 rúpiát 2021. július-ig visszamenőleg, a bírósági döntésig tartó időszakban.

„A tény, hogy a Sindhi Minimálbértestület 25 000 rúpiában határozta meg a szakképzetlen munkások új minimálbérét június 1-től, és korábban a Legfelsőbb Bíróság elrendelte, hogy minden munkáltató fizessen 19.000 rúpiát a tavaly július és idén május közti időszakra, valódi győzelem. Sindh-ben évtizedek óta borzasztó alacsonyak voltak a bérek. Ez a folyamat újra megmutatta, mennyire nehéz magasabb bért kiharcolni a munkásoknak ebben az ágazatban, és nem azért, mert a kormányzat nem hajlandó erre, hanem azért, mert a munkaadók és a ruhát felvásárló vállalatok nem hajlandóak emelni a béreket” – mondta el Zehra Kahn, a pakisztáni Otthon Dolgozó Nói Munkások Szövetségének főtitkára. (A nagyobb profit érdekében a gyárak házimunkába szervezik ki a ruhagyártás egy részét Pakisztánban. Az otthoni munkavégzés legalább 5%-kal nő évente, az otthon dolgozók a legszegényebb rétege a dolgozó társadalomnak.)

Megmutatjuk, hogy kerül a ruhánkba az ujgur kényszermunkások pamutja

„Sajnálatos, hogy a folyamat és a döntés ennyire sokáig tartott. A munkáltató cégek szükségtelenül nehezítették meg a munkások életét ezekben a hónapokban, amikor az infláció folyamatosan 10-15% volt, vagyis a munkások keresetének vásárlóereje nagyon komolyan csökkent” – reagált az eredményre a CCC oldalán Karamat Ali, a Pakisztáni Munkaerőképzési és -kutatási Intézet ügyvezető igazgatója.

A győzelem nem sokkal később megismétlődött Punjab tartományban, Pakisztán másik fontos ruhagyártó régiójában.

• A globális divatipar több mint 75 millió munkást foglalkoztat. Többségük nem alkalmazzák hivatalosan, nincs fixed munkaidejük és nem védik őket a munkajogi törvények.
• A tesztil-, és ruhaipari munkások általában jóval a megélhetést biztosító bér alatt keresnek.
• Mintegy 85%-uk nő.
• A történelem 3 legtöbb áldozatot szedő ruhagyári tragédiája 2012-ben a pakisztáni Karacsi egyik gyárában, a bangladesh-i Tazreen gyárban és 2013-ban a bangladesh-i Rana Plazában történt.

Kép forrás: ILO

Készült a Clean Clothes Campaign kampány keretében; a projekt az Európai Unió finanszírozásában valósul meg. “Filling the Gap: Achieving Living Wages through improved transparency” “FILLING THE GAP” HUM/2018//404-124