Magyarországon a kisebb üzletek továbbra is lényeges
szerepet töltenek be az élelmiszer-kereskedelemben. Olyannyira, hogy 2004 óta
először említették a vásárlók nagyobb arányban a kisebb önkiszolgáló üzleteket
– a hipermarketekkel szemben – olyan vásárlási helyszínként, ahol a legtöbb
pénzt költik élelmiszerekre – mutat rá a GfK Hungária Shopping
Monitor és Shopping Mission 2008-2009 tanulmánya, amely ezer főt felölelő
személyes megkérdezésen alapult.

„A válaszadók 32 százaléka említette a kisebb önkiszolgáló
boltot, szemben a hipermarketek 27 százalékos említési arányával, de legalább
ilyen érdekes, hogy a szupermarketek is felértékelődtek, és immár a
megkérdezettek 14 százaléka említette, hogy ott költi a legtöbb pénzt
élelmiszerre” – mondta el Kui János, a GfK Hungária Kereskedelem szektorának
szektormenedzsere.

Minden értékesítési csatornának megvan a saját
jellegzetessége, és a legtöbb esetben definiálhatók azok a vásárlási típusok,
melyeket a vevők jellemzően az adott bolttípusban végeznek.

A hipermarketek elsősorban a nagybevásárlások színterei.
Jellemzően az árengedmények, akciók miatt keresik fel a vásárlók, de emellett
szinte minden típusú vásárlás – a napi rutinvásárlások és a sürgős szükséglet
kielégítése céljából végzett vásárlások kivételével – megfigyelhető egy
hipermarketben. A szupermarketek esetében viszont szinte minden vásárlási típus
azonos arányban fordul elő.

A diszkontoknál az árengedmények, akciók keresése, illetve a
nagybevásárlások a legjellemzőbb vásárlási alkalmak. Az árengedményeket és
akciókat keresők 46 százaléka, míg a nagybevásárlásokat tekintve 41 százalék
említette a diszkontokat. Minőség és választék tekintetében a láncok között a
középmezőnyben helyezkednek el, emellett viszont a legkedvezőbb árszínvonalat
kínálják.

A hazai tulajdonú láncokat alkotó üzletek alapvetően a napi
rutinbevásárlások (a megkérdezettek 70 százaléka említette), a sürgős szükséglet
kielégítésére irányuló vásárlások (65%), illetve a spontán vásárlások
helyszínei. Legfontosabb előnyük a lakó- vagy munkahelyhez való közelség,
valamint a boltok személyzetével kialakított személyes kapcsolat, amelynek
eredményeképpen a vásárlók úgy érzik, ezekben az üzletekben az átlagosnál
jobban figyelnek rájuk. A hazai láncokat alkotó boltok választéka gyengébb,
mint az összes élelmiszer-kereskedelmi lánc átlaga, áraik is magasabbak az
átlagosnál, a boltok kialakítása és termékeik minősége pedig átlag közeli.

Kép [cc] Iceman75