fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Több kárt okoz, mint hasznot a szója I.

| Pat Thomas

Noha a szóját sokszor úgy árulják, mint egy szuper összetevőkkel rendelkező csodaételt, a szójafehérjét szinte valamennyi ételben megtalálhatjuk. Kár, hogy az egészségre gyakorolt hatása fabatkát sem ér – állítja az Ecologist.

 

A szója az utóbbi egy-két évtized alatt jelentős mértékben fogyókúránk [és normál táplálkozásunk – a szerk.] részévé vált. Ha hiszünk a PR-fogásnak, ez az egyszerű növényi eredetű élelmiszer – amelyet egyébként oly sokféleképpen fogyaszthatunk – nem csupán a betegségek ellen kiváló fegyver, de az ember várható élettartamát is meghosszabbítja.

Létezik egy nagyon egyszerű alapelv, amely vásárlásra és evésre késztet bennünket: ha valami kis mennyiségben jó a szervezetnek, akkor a nagyobb adag csak nagyon jó hatással lehet ránk. Természetesen ez az összefüggés képtelenség, a szója esetében pedig egyenesen veszélyes, ha nagyobb tételben fogyasztjuk.

A szójának azért vannak bizonyítottan pozitív hatásai is. Például izoflavont (fitoösztrogént vagyis növényi női nemi hormont) tartalmaz, amely kis mennyiségben csökkenti a rák kialakulásának esélyét. Zsírtartalma alacsony, a fehérje megfelelő beviteli forrása. Az Egyesült Államokban az élelmiszerek címkéin megengedett a ‘szója „szívbarát” termék’ felirat.

A szója hírnevét a keleti misztikumnak is köszönheti: az egészségre gyakorolt pozitív hatásába vetett hit sokszor azon a tényen alapul, hogy a keleti emberek évszázadok óta fogyasztják a szóját, és itt a mell-, petefészek- és hererák jóval kisebb arányban fordul elő, mint nyugati világunkban.

Mindez igaz, de azt már kevesen tudják, hogy a japánok és az ázsiai emberek körében a rák egyéb fajtái viszont magasabb arányban jelentkeznek, különösen a nyelőcső-, gyomor-, máj-, és a hasnyálmirigyrák.

 

Nagy mennyiségben fogyasztjuk

A cikk második része itt olvasható.

Mi, itt nyugaton azonban olyan mennyiségben és úgy esszük a szóját, ami egyáltalán nem egészséges.

A szójabab természetben előforduló formája emberi fogyasztásra alkalmatlan. Csupán bizonyos ideig tartó fermentálás vagy alaposabb feldolgozás – kémiai hatások és magas hőmérséklet – teszik emészthetővé a babot vagy a szójafehérjét.

A magas szójatartalmú diéta egyben nagy növényi eredetű ösztrogénbevitelt jelent. Emberek és állatok körében végzett kutatások egyaránt kimutatták, hogy a szójában található izoflavon szervezetre gyakorolt hatása jelentős, hiszen erősen megemeli az ösztrogénszintet. A szója mellett érvelők azt állítják, hogy a növényi ösztrogének „biztonságosabbak”, mivel természetes eredetűek, ez azonban így nem igaz. A véráram magas ösztrogénszintje kockázati tényező a rák szempontjából – és ebben az esetben teljesen mindegy, mi az ösztrogén forrása.

Talán megérné a kockázatot, ha ezt leszámítva a szója pozitív hatással lenne az emberi szervezetre, azonban az erre vonatkozó információk is hiányosak.

Az Egészség- és Minőségkutató Intézet (Agency for Healthcare Research and Quality) részére 2005 augusztusában készített tanulmány 200 esetből kiindulva vizsgálta az összefüggést a szójafogyasztás és annak egészségre gyakorolt hatása között. A szójából előállított termékek széles palettáját tanulmányozták: élelmiszereket, úgy mint szójabab, szójaliszt, szójatej, tofu, miso, tempeh, natto és okara [főleg szójából készült távol-keleti ételek. a szerk.], az ételekhez adott szójafehérjét, valamint a szójából származó izoflavon kiegészítőket.

Amennyiben a szójafogyasztás célja a vérnyomás vagy a lipoprotein (HDL, amelyet „jó koleszterinként” is ismerünk) magas szintjének javítása, akkor elmondhatjuk, hogy valójában semmilyen jelentős változás nem észlelhető e téren.

A menopauzával kapcsolatos tüneteket, azon belül is a hőhullámok gyakoriságát vizsgálva csökkenést tapasztaltak: 7 – 40%-os különbség is előfordult. Ugyanakkor a jelentés megjegyzései között az is szerepel, hogy a vizsgálatok nagyrészt rossz minőségűek voltak, ami megnehezíti a végső következtetések levonását. Egyéb, menopauzát jellemző tünetet nem tanulmányoztak.

A tanulmány kevés információt talált azzal kapcsolatban, hogy a szójának valóban jótékony hatása lenne a csontozat állapotára, a rákra, a vese betegségeire, az endokrin mirigyek működésére, a nemzőszervek állapotára, az idegi funkciókra vagy a glükóz feldolgozására. Eltekintve attól, hogy néhány rövid távú hatástanulmány kisebb emésztési problémákról számolt be, a szójatermékek fogyasztását a vizsgálati személyek nem kötötték ártalmas jelenségekhez. A jelentés készítői nem találtak megbízható, hosszú távú eredményeket.

 

Szinte minden ételünkben ott van

A szója-pártiak vitatkoznak azokkal a tanulmányokkal, amelyek a magas szójafogyasztás ártalmas hatásait mutatták ki, azzal érvelve, hogy ezek a feltételek nem tekinthetők relevánsnak. De manapság ki tudhatja ezt? A szója bizonyos formája, például a protein izolátum ugyanis a feldolgozott élelmiszerek 60%-ban jelen van, ami egyben azt is jelenti, hogy szinte mindannyian nap mint nap eszünk szóját anélkül, hogy ezt tudnánk, vagy erre akár csak gondolnánk.

Szójalisztet használunk a kenyérkészítéshez, szójaolaj van a margarinban, s egyben a „növényi olaj” legfőbb összetevője is, amelyet számos élelmiszerben fellelhetünk. Amikor húst eszünk, gondoljunk arra, hogy szójával táplált állat húsa került az asztalra. A szójabab-koncentrátum az élelmiszerek összetevőinek „összekötésére” szolgál, hatására megnő a protein-tartalom.

A szója-lecitin – E322 – az egyik legszélesebb körben használt élelmiszeradalék. Megtalálható az „egészséget támogató” italkészítményekben, fagylaltban, joghurtban, húspótló szerekben, édességben, csecsemő tápszerekben, pékáruban, reggeliző pelyhekben és italokban, margarinban, tésztában és tartósított húsokban.

A szója alapú csecsemőtápszer széles körben elérhető, a legtöbb esetben ugyanazon a polcon, amelyen a tehén alapú változatok találhatók. Jelenleg Nagy-Britanniában a csecsemők mintegy 3%-a kap ilyen tápszert. Ez a szójatej is tartalmaz izoflavont, amely befolyásolhatja a gyerek későbbi termékenységét, a nemzőszervek fejlődését.

A brit kormány azt javasolja a szülőknek, hogy orvosi felügyelet nélkül ne használják a szója alapú tápszereket, jelenleg ugyanis semmi sem hívja fel a szülők figyelmét a szója tartalmú tápszer veszélyeire, a csomagoláson sem tüntetnek fel semmiféle erre vonatkozó információt.

1998-ban az American Journal of Clinical Nurition szakfolyóirat hasábjain kutatók számoltak be arról, hogy a szója alapú tápszerrel etetett babák keringési rendszerében az izoflavon-koncentráció 13000-22000-szer magasabb volt, mint a plazma ösztradiol-koncentrátum (természetesen termelődő ösztrogén hormon) a tehéntejből készült tápszerrel etetett csecsemőknél.

A bostoni Harvard School of Public Health legújabb tanulmánya szerint azoknál a férfiaknál, akik rendszeresen fogyasztanak szóját, jelentősen alacsonyabb spermaszámot mutattak ki.

A különféle szójatermékek iránti lelkesedésünk azt is jelenti, hogy sajnos nem vagyunk tisztában azzal, hogy a szóját nem mindig ugyanúgy állítják elő. A szójabab hagyományos fermentálása során számos káros hatás megszűnik. Ennek eredményeképpen bizonyos szója termékek, mint a tempeh és a miso jótékony hatásúak is lehetnek, ha mértékkel fogyasztják, azonban a nem fermentált szója termékek, mint a tofu és a szójatej már kevésbé egészségesek.

 

Az esőerdő is kárát látja

Végül ne feledkezzünk meg arról, hogy a szója környezeti problémát is jelent. Hatalmas területen irtunk ki esőerdőket, hogy kielégíthessük az „egészséges” táplálékok iránti sóvárgásunkat. A terméshozam növelése érdekében a farmereket arra ösztönzik, hogy genetikailag módosított fajtákat termesszenek, amelyekhez azonban még több rovarirtó szer szükséges.

Talán manapság eretnekségnek tűnik szójamentes diétát követni egy olyan világban, amelyet elárasztottak a szójatermékek, de mégsem lehetetlen. Miután beengedtük a szóját az élelmiszer-rendszerünkbe, óriási erőfeszítést igényel, hogy teljesen száműzzük – ez jó kis fricska a tudatos vásárlásnak.

 

Az eredeti cikk az Ecologist 2008. decemberi számában jelent meg. Lefordítva és megjelentetve a kiadó engedélyével. Fordította: Csapka Ivett

Kép [cc]  hatm


Szívesen olvasnál még a témában? Tegyél érte Te is! Válaszd a Neked megfelelő formát.

Támogasd a TVE munkáját adománnyal!

Fizess elő egy terméktesztünkre!

Legyél a TVE Támogató tagja vagy Szupertagja!

Ehhez még egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is adunk, amellyel több mint 70 jófej helyen vásárolhatsz kedvezményesen!


 

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Greenwashing? Erre figyelj a boltokban!

Greenwashing? Erre figyelj a boltokban!

Ne dőlj be a zöldre festési praktikáknak és a hangzatos marketing szövegeknek! Összegyűjtöttünk néhány tipikus ál-zöld állítást, amik mögött a leggyakrabban nem áll valós fenntarthatósági törekvés. Pörgesd végig, kerüld el őket Te is. Nem igazán tiszta számodra, mit tekinthetünk zöldre festésnek? Itt leírtuk, mi az a greenwashing, a zöldre festés, és mi a baj vele?, itt […]

Még több videó
Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára

    Kövesd munkánkat, iratkozz fel híreinkre!
    Bónusz: tippek, tesztek, programok