fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Tisztességtelenebbek, mint eddig? A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat tiltó törvényről

| Siklósi Máté

Ez a cikk már 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Tisztességtelen kereskedelem eddig is volt, kifejezetten ennek tilalmáról szóló hazai törvény eddig még nem. A jogszabállyal a vásárló jól járhat, amennyiben a hatóságok és adott esetben a bíróságok megtalálják azt a módot, ahogy a kiszolgáltatott fogyasztó védhető.

Megtévesztések szankcionálása európai szinten

Június elején rengeteg módosító rendelkezés megszavazása
után fogadta el a magyar országgyűlés azt a törvényt, amely a megfelelő uniós
jogszabály alapján már régóta hiányzott a hazai jogrendből. A törvény itthon a 2008. évi
XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat
tilalmáról
címet kapta. Ez lényegében megfogalmazza a hatóságok feladatait
és a fogyasztók jogait, amennyiben egy kereskedő tisztességtelenül jár el
tevékenysége során a fogyasztóval szemben. A jogszabály angol elnevezéséből
fakadó rövidítést (UCP) gyakran itthon is használják a szakemberek, érdeklődők.

A módosítás azért jelentős és jelentőségteljes, mert
átrendezi a hazai, fogyasztóvédelemmel foglalkozó hatóságok eljárási
gyakorlatát. Olyan kérdésekben is eljárhatnak kereskedők, szolgáltatók ellen, amelyek
esetén eddig tehetetlenek voltak, pár esetben azonban a korábbinál kevéssé
konkrét felhatalmazásokat kapnak.

Amennyiben összességében nézzük a jogszabályt, és ismerjük
az előzményeket, akkor megállapítható, hogy egyes eseteket a GVH már korábban
is szankcionált (fogyasztó megtévesztése – de csak abban az esetben, amikor az
bizonyítottan a fogyasztók széles körét érintette), a kisebb csoportokat érintő
esetek azonban szankció nélkül maradtak.

 

Az eljáró hatóságok

A jogszabály megnevezi azt a három hatóságot is, amelyek
tisztességtelen magatartás esetében eljárhatnak, ezek: a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH), a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).
Az egyszeri fogyasztót nyilván az is érdekelheti, hogy mikor melyiket kell
felkeresnie, de erre nem könnyű általános választ adni, illetve a választ a
fogyasztó nem fogja egykönnyen alkalmazni.

Alapvetően az NFH jogosult eljárni, de amennyiben az
érintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat olyan tevékenységgel függ
össze, amelyet a PSZÁF felügyel (pl. bankok, biztosítók, pénzintézetek), akkor
a felügyelet lesz az eljáró intézmény. Ha a tisztességtelen kereskedelmi
gyakorlat a verseny érdemi befolyásolására alkalmas, akkor a GVH köteles
intézkedni.

Mindenképpen a Versenyhivatal jogosult eljárni a következő
esetekben:

  • amikor a kereskedelmi gyakorlat országos műsorszolgáltatást
    végző műsorszolgáltatón keresztül valósul meg;
  • ha a gyakorlat országos terjesztésű időszakos lap vagy
    legalább három megyében terjesztett napilap útján valósul meg;
  • a fogyasztók közvetlen megkeresésének módszerével végzett
    kereskedelmi gyakorlat legalább három megye fogyasztói felé irányul;
  • az áru eladásának helyén alkalmazott eladásösztönző kereskedelmi
    gyakorlatot legalább három megyében szervezik meg.

A hatósági munka koordinálására a három hatóság
együttműködési megállapodást kötött, aminek következtében várhatóan könnyebb,
egyszerűbb dolga lesz a fogyasztónak is. Az együttműködés fontos része a közös
adatbázis létrehozása, amelynek köszönhetően igazán komoly fellépésre lesz
lehetőségük a hatóságoknak.

 

A tisztességtelen gyakorlatok

A jogszabály pontosan meghatározza azt a kört, amely
tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak számít. Elsősorban a megtévesztő és
az agresszív gyakorlatokat említi, de ennél talán még konkrétabb az a 31 nevesített
gyakorlat, amelyet a szabályozás kifejezetten megnevez. Ezekben az esetekben a
hatóságoknak nem lesz lehetőségük mérlegelésre, el kell járniuk a kereskedő,
szolgáltató ellen. Ezekből az esetekből válogattunk ki pár jellemzőt, amelyek
esetében feltételezhetően javulhat a fogyasztók helyzete a törvénynek
köszönhetően.

Minőségi jelzés, bizalmi jegy vagy hasonló
megkülönböztető jelölés jogosulatlan feltüntetése.

Rengeteg olyan minőségi tanúsítvány van, amelyet jogszabály biztosít
(vendéglátó üzletek osztályba sorolása, szállodák „csillagos” besorolása), de
amennyiben ezt nem tartotta be, a fogyasztóvédelmi hatóság csak
figyelmeztethette a vállalkozást, szankciót nem tudott alkalmazni. Ez most
megváltozik, hiszen tisztességtelen gyakorlatot folytat, aki négy csillagosnak
tünteti fel szállodáját, holott az valóban legfeljebb három csillagosnak felel
meg.

Az írott vagy elektronikus médiában szerkesztői tartalom
használata az áru értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének
előmozdítására úgy, hogy ezért a vállalkozás ellenszolgáltatást nyújtott, ez
azonban nem tűnik ki egyértelműen a tartalomból vagy a fogyasztó számára
egyértelműen felismerhető képi vagy akusztikus elemekből (szerkesztői
tartalomnak álcázott reklám).

Több olyan egészségügyi, építészeti-építkezési magazin van, ahol
szponzoráltak a cikkek, s egy adott technológia, termék vagy módszer előnyeit
ecsetelik anélkül, hogy reklámként tüntetnék fel az oldal tartalmát. A
gyakorlat rendkívül megtévesztő lehet, hiszen a fogyasztót tudományos vagy
annak tűnő állításokkal veszik rá a vásárlásra, a hitelesség érzését a
függetlennek tűnő újság is növeli.

Annak valótlan állítása, hogy a vállalkozás felhagy a
tevékenységével vagy áthelyezi az üzletét.

Ismételten az akciókkal van baj. Budapest belvárosában sem ritka, hogy a
„végkiárusítás”, a „bolt már csak ma van nyitva” és hasonló jelszavakkal csalogatja
a vevőket akár több éve folyamatosan. Az említett esetben korábban már a GVH
vizsgálódott, de más szakmai ellenőrzés is azt tárta fel, hogy az akcióban
szereplő eredeti árakért sosem adtak el cipőt, azok beszerzési ára akár egy-két
száz forint, a minősége pedig kritikán aluli: a bőrcipő sosem látott bőrt.

Annak valótlan állítása, hogy az áru alkalmas betegségek,
illetve az emberi szervezet működési zavarai vagy rendellenességei
gyógyítására.

Állandó kritikák össztűzében a gyakorlat: akik hisznek adott szerek és
táplálkozás-kiegészítők „csodaszerségében”, azok összesküvést kiáltanak. Pedig
mindösszesen arról van szó, hogy az adott szerek az immunrendszert erősítik,
ellenállóvá teszik a szervezetet, de konkrét gyógyhatással nem rendelkeznek. A
gyártók, forgalmazók azonban ezt állítják, ami bizony megtévesztheti a
vásárlót. A Versenyhivatal az utóbbi időben több terméket (pl.: Naturlife
cseppek, Flavan Naturlife, Flavokid, Falavonoid, Flavion, Flavorex), vagy azok
gyártóját is szankcionálta. Szeptembertől a kisebb, nem igazán elterjedt
termékek terjesztőire is bírság várhat.

A reklámanyagban számla vagy más hasonló, fizetési
felszólítást tartalmazó dokumentum küldése azt a hamis benyomást keltve a
fogyasztóban, hogy már megrendelte a reklámozott árut.

Bár máig élő kormányrendelet mondja ki, hogy a fogyasztóval nem lehet
kifizettetni olyan telefonon, levélben vagy interneten rendelhető árut, amelyet
nem rendelt meg, sajnos továbbra is sokan vannak, akik ilyen módszerekkel, majd
később zsaroló, feljelentő fenyegetésekkel próbálnak pénzhez jutni a
fogyasztóktól. Az új rendelkezés alapján a fogyasztó bejelentést tehet, a
hatóságok pedig eljárhatnak a cég ellen. A büntetések remélhetően
visszaszorítják a gyakorlatot.

Reklámban kiskorúak közvetlen felszólítása a reklámozott
áru megvételére, illetve igénybevételére, vagy arra, hogy győzzék meg szüleiket
vagy más felnőttet, hogy vásárolja meg számukra a reklámozott árut.

Ismét egy olyan gyakorlat, amelyet ma is tiltanak jogszabályok, az új
törvény alapján azonban konkrét felhatalmazást kapnak a hatóságok arra, hogy a
fogyasztói bejelentések alapján közvetlenül eljárhassanak a gyermekeknek szóló
reklámot megrendelő, közzétevő ellen. Nemrégiben egy cipőbolt reklámozta úgy
magát a rádióban, hogy: „Anya, ne táskát vegyél! Menjünk az x boltba, s vedd
meg nekünk az új cipőket, amivel menők lehetünk a suliban!” Remélem, nem
kerülte el a hatóságok figyelmét.

Tisztességtelen a kereskedelmi gyakorlat, ha:

  • a kereskedelmi gyakorlat nem felel meg a szakmai gondosság követelményeinek.
  • megtévesztő a gyakorlat
    • valótlan információ közlése,
    • valós tény megtévesztésre alkalmas módon való közlése,
    • jelentős információ elhallgatása,
    • jelentős információ félreérthető, érthetetlen módon való
      közlése esetén.
  • agresszív a gyakorlat
    • zaklatás, kényszerítés esetén.
  • a jogszabályban felsorolt 31 nevesített esetbe illik.

A cikk a Gazdasági Versenyhivatal
Versenykultúra Központjának
támogatásával készült.

 

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

2022 tavaszán a tavaszi Tiszta otthon és ÖkoKör Kamra csoportok lezárultát és a közösen elért eredményeket egy zártkörű workshoppal ünnepeltük meg. Harmincan gyűltünk össze, hogy a fenntarthatóság jegyében vegán szendvicskrémeket készítsünk a Közöshely dolgozóinak vezényletével, valamint Vászonzsákoslány, azaz Antal Évi a melt&pour szappankészítés rejtelmeibe avatott be minket. Mi az az ÖkoKör? Itt megmutatjuk!

Még több videó
Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára

    Kövesd munkánkat, iratkozz fel híreinkre!
    Bónusz: tippek, tesztek, programok