Az eljárások „A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról” szóló 2009. évi XCV. törvény alapján indultak, de nézzük meg közelebbről, mit is jelent ez a fogalom.

Néhány lényeges pontot kiemelve, ide tartozik olyan feltételek előírása, amely egyoldalúan előnyös a beszállítóval szemben, vagy a saját üzemeltetési, logisztikai, működési költségeinek áthárítása a beszállítókra.

Tisztességes kereskedő nem számolhat fel díjat a beszállítónak terméke üzletbe kerüléséért és ott tartásáért, valamint nem kérhet a fogyasztóknak nyújtott árengedménynél nagyobb mértékű beszállítói hozzájárulást sem.  

Szintén a tisztességtelen magatartás körébe tartozik a kereskedőnek jogszabálysértés miatt kiszabott bírság áthárítása a beszállítóra, a beszállító által helyesen és határidőre kiállított számla határidőn túli kifizetése, vagy akár kizárólagos értékesítési kötelezettség kikötése (leszámítva a kereskedő cég márkaneve alatt futó termékeket) arányos ellenszolgáltatás nélkül.

A felsorolásba tartozik a szóbeli szerződés alkalmazása, abban az esetben, ha a beszállító írásbeli szerződéskötést kér. Nem írhatja elő a kereskedő azt sem, hogy a közeli lejáratúként átvett terméket a beszállító a lejáratot követően visszavásárolja. A tisztességtelen kereskedői gyakorlat a vásárlókra is hatással van.

2013 félévéig a következő magyarországi áruházláncok esetében állapított meg jogszabálysértést a NÉBIH tisztességtelen forgalmazói magatartás miatt. Ezek, a bírság mértéke szerinti sorrendben az alábbiak:

•  A Csemege-Match Kereskedelmi Zrt. 136 millió Ft bírságot kapott. Részben, mert ténylegesen nem nyújtott szolgáltatásokért számolt fel díjakat a beszállítóknak, a fogyasztónak nyújtott árengedménynél nagyobb mértékű beszállítói hozzájárulást kötött ki, és az átvételt követő 30 napon túl fizetett a beszállítóknak.
• A TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt. több alkalommal is követett el jogszabálysértést, kisebb-nagyobb bírságokat is kapott, a legnagyobb 130 millió Ft volt. A fentieken felül azért, mert üzletszabályzata nem tartalmazott minden, a törvény által előírt feltételt.
• A Reál Hungária Kft.-re 58 millió Ft-ot szabtak ki. A fentieken felül azért, mert elmulasztották nyilvánosságra hozni az üzletszabályzatot, illetve eltértek tőle a szerződéskötéskor.  
• A SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. 39 millió Ft bírságot kapott, mert a saját érdekeiket szolgáló költségeket a beszállítókra hárította, 30 napon túl fizetett a termékekért, valamint mert üzletszabályzata nem tartalmazott minden, a törvény által előírt feltételt.
• CBA Kereskedelmi Kft.-t 36 millió Ft-ra bírságolták hasonló okok miatt.
• Auchan Magyarország Kft. szintén több alkalommal kapott bírságot, a legnagyobb 36 millió Ft volt.
• Rossmann Magyarország Kft. 14 millió Ft bírságot kapott, mert ténylegesen nem nyújtott szolgáltatásért számolt fel díjakat a beszállítóktól.

Kép: dreamstime

Forrás: NÉBIH

A cikk megjelenése a Nemzetgazdasági Minisztérium FV-I-13-C-0003 pályázat keretében valósult meg.