fbpx

Tarts velünk, legyéla tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz!

„Tiszta levegőt mindenkinek!”- Megkezdődött az Európai Mobilitási Hét

| Tudatos Vásárló

Ez a cikk már 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Az Európai Mobilitási Hét célja az, hogy a személygépkocsit kiváltó környezetbarát utazási lehetőségek megismertetése következtében megváltozzanak az emberek utazási szokásai.

Az Európai Mobilitási
Hét
alkalmából a budapesti Andrássy úton lefektetett ideiglenes
hajtánypályára költözik a Szabadság-hegyi Gyermekvasút, de emellett több mint
70 önkormányzat és számos civil szervezet szervez programokat a Mobilitási Hét,
s az azt megkoronázó Autómentes Nap alkalmából.
Nézz körül
Programajánlónkban >>>

A Mobilitási Hét a
fenntartható városi közlekedés témájával foglalkozó legjelentősebb globális
rendezvény: az elmúlt évben 36 országból több mint 2000 résztvevő várossal a
rendezvény minden korábbi rekordot megdöntött. Idén várhatóan több mint 200
millió ember vesz majd részt a Mobilitási Hét eseményein. A legtöbb tagállamban
és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) országaiban kisebb és nagyobb
lélekszámú városokban egyaránt szerveznek az alternatív közlekedési
lehetőségeket népszerűsítő kampányokat. A világ más részein, így Brazíliában,
Kanadában, Kolumbiában, Japánban és Dél-Koreában is szerveznek rendezvényeket a
helyi hatóságok.

Az idei évben a „Tiszta levegőt mindenkinek!” mottóval az
Európai Bizottság arra kívánja ösztönözni a helyi hatóságokat, hogy
szervezzenek a mobilitás és a levegőminőség közötti összefüggés kiemelését
célzó rendezvényeket, a káros kibocsátások csökkentése érdekében pedig
vezessenek be hosszabb távon ható intézkedéseket, például alakítsanak ki
alacsony kibocsátású zónákat vagy indítsanak a parkolókat és a városközpontot
összekötő buszjáratokat. Az állampolgárokat pedig arra kérik, hogy
változtassanak közlekedési szokásaikon, és támogassák a tömegközlekedési,
kerékpáros és gyalogos infrastruktúrák javítása érdekében tett intézkedéseket.

Az európai városok légszennyezettségéért ugyanis elsősorban
a közlekedés okolható. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által nemrég
közzétett jelentés szerint az EU-ban a nitrogén-oxid (NOx) kibocsátás
hátterében továbbra is szinte kizárólag a közlekedés áll, a részecskeszennyezés
(PM10 és PM2.5) kibocsátásának tekintetében pedig a második helyet foglalja el.
Ugyan a közlekedésből származó káros kibocsátások az EU tagállamok legtöbbjének
esetében csökkenő tendenciát mutatnak, azonban a városi levegő minősége
továbbra is problémákat vet fel.

A magyar fővárosba például munkanapokon
átlagosan 282 ezer autó igyekszik az agglomerációból és évente 80 ezer új
kocsit adnak el a városban. Ennyivel több követel magának utat és parkolóhelyet
– mondta el a főpolgármester-helyettes, aki szerint a közlekedési helyzeten
csak akkor lehet javítani, ha Budapestet és vonzáskörzetét – amelynek határa
egészen Szolnokig, Tatabányáig és Vácig húzódik – egy rendszerként fejlesztik
tovább.

A leginkább célszerű a tömegközlekedés igénybevételét
differenciált módon lehetővé tevő eszközváltási zónák és intermodális
csomópontok kialakítása, vagyis olyan helyek megteremtése, ahol probléma nélkül
át lehet szállni például autóról BKV- vagy Volán-buszra, vagy kerékpárról
metróra. Ilyen fejlesztés egyebek között az Eljutási Verseny startpontja, a
XVII. kerületi Rákosliget vonatállomás, ahol P+R autóparkoló épült, a
Kelenföldi pályaudvar, ahol a tervek szerint vasút, helyi és helyközi busz,
villamos, metró és kerékpárút találkozik majd, vagy a már bevezetett Budapesti
Egyesített Bérlet, amely a főváros közigazgatási határán belül a MÁV, a BKV és
a Volánbusz járatain egyaránt jogosít utazásra.
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke szerint Budapest közlekedési
válságának enyhítéséhez szemléletváltásra van szükség. „El kell oszlatni a
tévhiteket. Az újabb utak például nem csökkentik a forgalmat, hanem tovább
gerjesztik azt, az útszűkítés pedig nem fokozza, hanem csökkenti a
torlódást” – mondta Lukács András, aki szerint bíztató, hogy javul az
együttműködés a civil szervezetek és a döntéshozók között. Példaként említette
a villamospálya levédését az egyéb forgalomtól a Szabadság-hídon, illetve a
tehergépkocsik behajtási díjának emelését és kiterjesztését, amiben idén komoly
előrelépést sikerült elérni.

Számos előremutató nemzetközi példa is ismert: a
közelmúltból megemlíthetjük Frankfurt példáját, ahol a közlekedési vállalat
visszatéríti a jegyek árát, ha a tömegközlekedés több mint 10 percet késik,
Edinburgh városa pedig olyan weboldalt
indított, amelynek segítségével az emberek átgondolhatják utazási
lehetőségeiket, ami különösen hasznos lehet például akkor, ha valaki új
középiskolába vagy egyetemre kezd járni.

Mi a gyorsabb?

Alig több mint egy óra alatt értek a belvárosi Deák térre a
rákosligeti vasúti megállótól az Európai Mobilitási Hét alkalmából Budapesten
rendezett Eljutási Verseny vonattal és metróval közlekedő résztvevői, maguk
mögé utasítva a busz-metró kombinációt, illetve az autót választó versenyzőket.

A tegnap, egy átlagos keddi napon rendezett verseny autós
résztvevője – Bényi Ildikó televíziós műsorvezető – másfél óra alatt tette meg
a távot és az utolsó helyen végzett. 68 perces eljutási idejével másodikként a buszos-metrós
csapat tette meg a távot – többek között Kocsis István, a BKV Zrt.
vezérigazgatója. A csapat öt perccel maradt le a vonatot metróval kombináló
első helyezett formációtól, amelyet Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes
vezetett.
Kerékpáros versenyző ugyan nem volt, de a vasút ingyen szállítja a
kerékpárokat az egész országban a Közösségi Közlekedés Napjával kedden
kezdődött Európai Mobilitási Héten
, szeptember 22-én, az Autómentes
Napon pedig a forgalmit felmutató autósok is ingyen utazhatnak
.

További információért látogasd meg az Európai
Mobilitási Hét weboldalá
t!

 

Forrás: MTI, EK

Kép [cc] bondidwhat

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek