| Tudatos Vásárló
Tiltsák be a hormonhatású BpA-t!
Újabb tudományos bizonyítékok láttak napvilágot a biszfenol-A (BpA) veszélyeiről. A Levegő Munkacsoport kérte az Egészségügyi Minisztériumot, hogy kezdeményezze a BpA felhasználásának hazai és uniós korlátozását, különösen cumisüvegekben.
jelölés) termékek helyett célszerű a biztosan BpA-mentes üveg, vagy
polipropilén anyagú (PP, a háromszög szimbólumban 5-ös jelölés) cumisüvegeket
választani.
A Yale Egyetem kutatása szerint az anya biszfenol-A
szennyezettsége növelheti annak esélyét, hogy lányánál mellrák alakuljon ki. A
Texasi Egyetem pedig a fiatal állatokban található BpA mennyisége és az asztma
kialakulása között talált összefüggést. Az elmúlt években több mint száz
tudományos jelentés bizonyította, hogy a BpA már alacsony koncentrációban is
felelőssé tehető a rákos megbetegedésekért; a cukorbetegség kialakulásáért,
emellett hormonális zavarokért, így például az elhízásért és a meddőségért.
Érdekes módon néhány vizsgálat a szervezetre hatástalannak
tartja a vegyületet, bár a vizsgálatokban használt állatokkal kapcsolatban
felmerült, hogy magas – más vizsgálatokkal igazolt – ösztrogéntoleranciájuk
lehet a hatástalanság oka.
A BpA műanyagokban, elsősorban polikarbonátban található,
ezt a 7-es kódról ismerhetjük fel a termékeken. A BpA rendszeresen előfordul a
hazánkban forgalmazott élelmiszertároló műanyag dobozokban és cumisüvegekben
annak ellenére, hogy ez az anyag leginkább a gyermekek fejlődését
veszélyezteti.
Több ország már lépett
gyártanak, legnagyobb mennyiségben a polikarbonát előállításához használják.
Ebből készül például sok cumisüveg, és egyes kulacsok.
A vegyületet az
epoxigyanták készítéséhez is felhasználják, amelyekkel például a befőttesüvegek
kupakját, illetve az italosdobozok felületét is kezelik. A BpA megtalálható a
műanyag szemüveglencsében, CD-kben, a hőpapírokban, az ivóvízhálózat elemeiben,
de még a fogtömésekben és az orvosi eszközökben is.
A vizsgálatok szerint a BpA külső hatásokra (mikrohullámok,
UV-sugárzás) bekerül a tárolódobozokból az élelmiszerekbe is.
A
biszfenol-A tartalmú cumisüvegeket és egyéb, gyermekek számára készült
eszközöket 2008-ban betiltották Kanadában, majd több USA államban is (például
Connecticut, Minnesota). A svéd környezetvédelmi minisztérium május
11-i sajtóközleményében jelezte, hogy Svédország a BpA-t tartalmazó cumisüvegek
egyoldalú betiltását tervezi. A napokban a francia Szenátus és a Nemzetgyűlés is
megszavazta az egészségkárosító biszfenol-A-t tartalmazó cumisüvegek kivonását.
A dán kormány ennél szigorúbb szabályozás mellett döntött, a három évesnél
fiatalabb gyermek számára készült összes termékből kivonják a BpA-t.
A Levegő Munkacsoport kéri, hogy hazánk kezdeményezze, a BpA
felkerülését a veszélyes anyagokat tartalmazó uniós, úgynevezett SVHC listára.
Kéri továbbá, hogy egyáltalán ne engedélyezzék a BpA használatát a gyermekek
számára készült olyan termékekben, mint például a cumisüvegek, amelyeknél
könnyedén megoldható a BpA helyettesítése.
A civil szervezet azt is szorgalmazza, hogy a BpA
betiltásáig az élelmiszerrel érintkező terméken mindig címke jelölje a BpA
jelenlétét, hogy a fogyasztó dönthessen, meg kívánja-e venni az adott terméket.
Nagyobb az asztma kialakulásának esélye
Állatkísérletek azt mutatják, hogy a vemhes nőstény egerek
BPA-val való terhelésének hatására a leszármazottaknál megnövekszik az asztma
kialakulásának esélye. A vizsgálatok
alapján a 10µg/ml BpA tartalmú ivóvíz itatása esetén kimutatható volt az
allergiafogékonyság, valamint a hörgőgyulladás kialakulásának esélye. Ez a
koncentráció nagyságrendileg megfelel a kismamákat érő terhelésnek.
Generációkon keresztül csökkenti a termékenységet
Korábbi vizsgálatok alapján már ismertté vált, hogy a BpA
szervezetbe kerülése csökkentheti a nőivarú egyedek termékenységét. Indiában
végzett újabb vizsgálatok
szerint a hímivarú állatokat magzati korban érő biszfenol-A (BpA)-terhelés
csökkenti azok felnőttkori termékenységét, és a hatás legalább három generáción
keresztül továbbadódik.
Az indiai vizsgálatban a vemhes állatokat a szoptatási
időszak végéig napi 1,2, illetve 2,4 µg/kg BpA-val etették meg, amit növényi
olajban oldottak fel. A szervezetbe kerülő mennyiség lényegesen alacsonyabb,
mint az USA Környezetvédelmi Hivatala (EPA) által az emberre nézve még biztonságosnak
tartott napi 50 µg/kg-os bevitel.
metoxiklór hormonális (antiandrogén) hatású növényvédő szerek nagyobb dózisban
történő alkalmazásakor észleltek az állatkísérletek során négy generációra
kiterjedő hatásokat. Az amerikai felmérésben a kutatók szerint a DNS metilezés
folyamatának megzavarásán keresztül fejtette ki hatását a két vegyület.
Feltételezhető, hogy a hatások kialakulása szempontjából fontos, hogy a
hormonhatású anyag meghatározott fejlődési fázisban érje az egyedet.
A hímivarú magzatokba a BpA a magzati korban a
köldökzsinóron keresztül, születésük után a tejjel került be. A vizsgálat
szerint a viszonylag kis mennyiségű BpA is hatással volt az állatok
termékenységére, mivel a hímek felnőve az átlagosnál kisebb almokat nemzettek.
A nehezebb termékenyülést és a vetélések magasabb arányát a kutatók szerint a
hímivarsejtek károsodása okozhatja. A kezelt állatokban szignifikánsan
alacsonyabb volt a nemi hormonok (például: tesztoszteron, ösztrogén)
koncentrációja. Az állatoknak a nemi érdeklődése is észrevehetően csökkent.
A magzati korban kezelt állatok testtömege szignifikánsan
meghaladta a BpA-val nem érintkező fajtársaikét. A kutatók a legaggasztóbb
jelenségnek azt tartják, hogy a magzati korban kezelt állatok utódainál két
nemzedéken keresztül csökkent a termékenység, azaz a kezelt anyaállatok
„dédunokáinál” is kimutatható károsodásokat észleltek. A nemzedékeken átnyúló
hatások mechanizmusa még nem ismert, további vizsgálatok szükségesek.
Megjelent a Levegő Munkacsoport Vegyi Anyag hírlevelében, feliratkozás:
reach[kukac]levego.hu.
Kép [cc] thesoftlanding