Az Európai Bizottság legújabb jelentése az 1999-es Tojótyúk Irányelvet vizsgálta felül, majd megállapította, hogy a hagyományos tojótyúkketrecek használatát az eredetileg tervezett 2012-es határidőig engedélyezzék továbbra is. A Bizottság döntése az egyetlen logikus következtetés, mely levonható egyrészt abból, hogy tudományos bizonyítékok szerint a tojótyúkok a ketrecben valóban szenvednek, másrészt abból, hogy a vásárlók elutasítják a kegyetlen állattartási rendszereket.

A ketrecben tartott tojótyúkokat korlátozzák a természetes viselkedési formák gyakorlásában: képtelenek a szárnyaikat kiteregetni, porfürdőzni, kapirgálni, fészket építeni. Mindezeket lehetetlen megvalósítani egy A4-es lapnyi területen – 1 tojótyúk számára az ilyen rendszerekben épp ennyi áll rendelkezésre. A tudomány állítása szerint az állatjólléti problémák a ketreces tartás szükségszerű velejárói, az állatok számára komoly szenvedéssel járnak.

Peter Stevenson, a neves nemzetközi gazdasági állatvédő szervezet, a Compassion in World Farming vezetőpolitikai tanácsadója szerint: „Az 1999-ben született Irányelv a termelőknek bő12 évet adott az átállásra. Botrányosnak tartom, hogy még így is halogatni szeretnék az életbeléptetését legalább további 10 évvel. Azzal, hogy a Bizottság elvetette a halasztás lehetőségét, remélem, az ipar alábbhagy a tilalom támadásával és megkezdi az átállást a ketreces tartás alternatív módozataira.”

Sonja Van Tichelen, a Eurogroup for Animals európai állatvédő lobbiszövetség igazgatója szerint: „Az 1999-es tilalmat az Európai Parlament teljes valamint a tagállamok többségének támogatásával fogadták el. Ennek megváltoztatása nemcsak ellenkezne a demokráciával, hanem elfogadhatatlan lenne azokkal a termelőkkel szemben, akik már felhagytak a ketreces tartással és alternatív rendszerekbe fektettek be.”

Pencz Levente, a Fauna Egyesület programigazgatója hozzátette: „Magyarországon még mindig több tojást állítanak elő háztáji gazdálkodásban, mint ipari körülmények között. Ennek ellenére a lakosság 60%-a jellemzően boltban vásárol, ahol a nem ketreces tartásból származó tojásból csupán 2%-ban van jelen. Ahogyan az európai, úgy sajnos a hazai tojásipar sem készült fel a ketrecek kivonására, ami veszélyeztetheti az ágazat túlélését és meghosszabbítja a hazai 5 millió tojótyúk szenvedését.”

Európában mind a fogyasztók, mind az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok egyre növekvő mértékben szereznek be állatbarát gazdálkodásból származó termékeket, például szabadtartású vagy mélyalmos tojást, és léteznek olyan országok is, ahol a boltok polcairól a ketreces tojások teljesen kiszorultak. Az EU ráadásul nincsen egyedül, hiszen az USA-ban a Burger King és a Ben & Jerry’s nem ketreces tojást használ.

Forrás: Fauna Egyesület