| Tudatos Vásárló
Tévhit és valóság: Áldás vagy átok a hipermarket?
Hipermarketekben töltjük a bevásárlásra szánt időnk nagy részét, miattuk lehetetlenülnek el a helyi kisboltok, ráadásul az adóbevétel is több lenne, ha nem lennének multik. A TVE kutatásából kiderül, hogy mi igaz ezekből az állításokból.
A Tesco, az Auchan, a Cora és társaik ennyi idővel a hazai piacon való megjelenésük után még mindig az érdeklődés középpontjában állnak. Nem is csoda, hiszen működésüket a kezdetektől fogva erős kritika övezte, elsősorban a környezetre gyakorolt hatásuk miatt. Ráadásul piaci részesedésüket azóta is növelik, és a lakosság részéről egyre nagyobb az elfogadottságuk.
A hipermarketek befolyásának megértéséhez elég, ha belegondolunk, hogy Magyarországon csak 2008-ban 125 hipermarket működött, és a modern áruházláncok már így is a kiskereskedelmi forgalom kétharmadáért voltak felelősek. A Tescóhoz hasonló áruházláncok ezenkívül bizonyítottan a nagy háztartási bevásárlások fő színterei.
A fenntartható fogyasztásról rendezett budapesti konferencián ismertetett kutatásában Gulyás Emese, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa és Kopasz Marianna hét olyan állítás valóságtartalmát vizsgálta, amelyek gyakran vetődnek fel a hipermarketekkel kapcsolatban. Hipotéziseik vizsgálatához két hasonló adottsággal rendelkező települést: Kiskunhalast és Jánoshalmát választották. A térséget ellátó helyi Tesco hatásait a 2000-2008 között rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján elemezték.
Az első vizsgált állítás szerint a hipermarketek jelenléte nagyban hozzájárul ahhoz, hogy országszerte egyre kevesebb független, helyi kiskereskedelmi boltot alapítanak. A kutatásból kiderült, hogy a helyi kiskereskedelmi boltok száma a környező településekkel összehasonlítva valóban nagyobb mértékben csökkent, ugyanakkor az országos átlaghoz viszonyítva ez már egyáltalán nem mondható el.
A hipermarketekkel folytatott versenyben, úgy tűnik, hogy a zöldségboltok maradtak alul. Ezeknek a jelenléte az országos átlaghoz képest is csökkenő tendenciát mutatott a vizsgált területen. Az eredmények alapján a hipotézis azonban ezzel együtt is csak gyengén igazolódott be.
A második állítás szerint a hipermarketek megjelenése a helyi adóbevételek csökkenéséhez vezet. A hipotézis vizsgálatánál a kutatók akadályba ütköztek, ugyanis a szóban forgó települések kereskedelmi, illetve kiskereskedelmi adóbevételeiről nem áll rendelkezésre külön statisztikai adat. Az állítást tehát nem sikerült igazolni, de cáfolni sem.
A harmadik feltételezés szerint a hipermarketek hozzájárulnak a foglalkoztatottság csökkenéséhez a kiskereskedelmi szektorban. Habár Kiskunhalas és Jánoshalma kiskereskedelemre vonatkozó foglalkoztatási adatairól szintén nem áll rendelkezésre külön statisztika, feltételezhető, hogy csak egy drasztikus leépítés tudná ellensúlyozni a Tesco pozitív hatását a helyi foglalkoztatottsági adatokra, ez azonban rövid távon nem valószínű. A kutatások alapján tehát ez a hipotézis nem állja meg a helyét.
A negyedik állítás szerint a hipermarketek a kiskereskedelmi szektorban dolgozók fizetésének csökkenéséért is okolhatók. A kutatóknak itt szintén azzal kellett szembesülniük, hogy az adott településekre lebontva nem áll rendelkezésre statisztikai adat a munkabérek alakulásáról a vizsgált időszakban. Így ez a kérdés továbbra is megválaszolatlan marad.
Az ötödik állítás szerint a hipermarketek hozzájárulnak a fogyasztói életstílus kialakulásához, amelynek hatására egyre több időt töltünk vásárlással. Kiderült, hogy a Tescóhoz hasonló láncokban kevesebb időt töltünk vásárlással, mint más kiskereskedelmi egységekben, ráadásul más boltokkal összehasonlítva ritkábban is járunk ilyen helyekre.
A kutatók viszont arra is rávilágítottak, hogy akik gyakrabban járnak hipermarketbe, az átlaghoz képest havonta több időt töltenek vásárlással, beleértve az egyéb bolttípusba tett látogatásaikat is. Ráadásul az impulzusvásárlás sokkal jellemzőbb a hipermarketekben, mint bármely más kiskereskedelmi egységnél. Ez a hipotézis tehát beigazolódott.
A hatodik állítás szerint a hipermarketek felelősek a gépjárműforgalom növekedéséért, így közvetve a légszennyezésért is. A kutatás rámutatott, hogy a Tescóban vásárlók 68%-a autóval érkezik a helyszínre, mindez a kis, független boltoknál 8%, a piaci vásárlás esetében pedig 34%. Tehát ez a hipotézis is beigazolódott.
A hetedik állítás alapján a hipermarketek megjelenésével nőtt a beépített területek nagysága a zöld területek rovására. Korábban a Tesco területe (9000 négyzetméter) infrastruktúra nélküli mezőgazdasági terület volt, most 500 parkolóhellyel rendelkezik. A Tesco alternatíváinak urbanizációs hatásairól nincs adat. Ennek alapján a hipotézis részben igazolható.
A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a 7 hipotézisből 3-at nem sikerült igazolni, főleg adathiány miatt, egy pedig csak részben igazolódott be. Vagyis a környezeti hatások egyértelműen negatívak egy hipermarket megjelenésével, a gazdasági, társadalmi vonatkozásokról egyelőre –adathiány miatt – nehéz véleményt formálni.
A cikk az EEA and Norway Grants támogatásával, a HU0056 kódszámú, Fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikáció projekt keretében jelent meg.