Tarts velünk, legyél tagjaa Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Termékteszt: müzlik a Tudatos Vásárlók nagyítója alatt

| Török Katalin – Lelovics Zsuzsanna

müzli teszt

A Tudatos Vásárló nyitott szemmel jár a boltban, és összehasonlítja a termékeket egyéni szempontjai szerint. Most induló termékteszt sorozatunkban ehhez az összehasonlításhoz szeretnénk újabb mankót adni. Körülnézünk a boltokban, összehasonlítjuk az árakat, a termékek fogyasztóvédelmi, környezeti és – élelmiszerek esetében – táplálkozástani jellemzőit. Első tesztünkben a müzliket vettük nagyító alá.

Az elmúlt másfél évtized során hazánkban is polgárjogot nyert a müzli, talán túlzottan is. Mára az egészséges táplálkozás egyik szimbóluma lett. A GfK Hungária Piackutató Intézet nemrégiben nyilvánosságra hozott felmérése szerint a müzlik és gabonapelyhek 1997 óta folyamatosan egyre kedveltebbé váltak a magyarok körében. Az egészséges táplálkozásban elengedhetetlennek tartott, rostanyagokban gazdag élelmiszer különösen a hölgyek, a fiatalok – 15-29 éves korosztály – és a felsőfokú végzettséggel bírók körében hódít.

A felmérés szerint a nők 30%-a legalább hetente egyszer fogyaszt müzlit, gabonapelyhet, a férfiaknál ez az arány kevesebb mint 20%.

A kutatás nem különítette el a kétféle cereália, a müzli és a gabonapelyhek (corn flakes) fogyasztását, holott ezek az egészséges táplálkozás szempontjából korántsem ugyanolyan tulajdonságokkal bírnak.

powered by Typeform

Mi a müzli?

A müzli szó eredete a német kása (Mus) szóra vezethető vissza, svájci dialektusban Müeslinek nevezik. A 19. század végéig a svájci parasztok mindennapi étele volt a kásafélékből, friss vagy aszalt gyümölcsökből, friss tejből és dióból álló keverék. A táplálkozástudomány és a korszerű táplálkozás számára éppen száz évvel ezelőtt fedezte fel Bircher-Benner zürichi orvos, aminek köszönhetően a müzli meghódította a világot.

A Bircher-Benner-recept szerinti klasszikus müzli a következőkből készül: 2 evőkanál gabonapehely (zab-, köles- vagy búzapehely), 2 evőkanál tejszín vagy joghurt, 1 evőkanál aprított mogyoró vagy mandula, 1 friss reszelt alma, 1 teáskanál citromlé, méz, barnacukor, melasz ízlés szerint és tej. Tápérték szempontjából ennek az összeállításnak 100 grammja 9,2 g fehérjét, 21 g zsírt és 46,4 g szénhidrátot tartalmaz. Teljes értékű fehérjekomplexumot jelent, gazdag kalciumban, továbbá A-, C-, D- és E-vitaminban.

Minden müzli, ami annak néz ki?

A Magyar Élelmiszerkönyv a müzliről nem rendelkezik, és nincs az élelmiszeripari szakirodalomban sem egységes állásfoglalás róla, így nehéz dolgunk van, ha szakszerű leírást szeretnénk adni róla: mi felel meg a müzli kritériumainak, és mi nem. Lelovics Zsuzsanna dietetikus szerint az ideális müzli természetes reggeli étel, amelynek célja, hogy energiát adjon a nap indításához és folyamatosan a délelőtt folyamán. Tápérték szempontjából azok a müzlik előnyösebbek, amelyek nem vagy csak csekély mértékben tartalmaznak hozzáadott cukrot, és nem magas a zsírtartalmuk.

A jó müzli finomítatlan gabonaalapjának, vitamindús gyümölcs-, olajosmag- és tejtartalmának köszönhetően kiváló hatású étel, hozzáadott cukrot nem tartalmaz. Kevesen vannak tisztában azzal, hogy a készen kapható – csábító csomagolású – müzlik összetétele már alig hasonlít az eredeti keverékéhez. A termékek jelentékeny hányada tartalmaz például csokoládét, amely előnytelenül befolyásolja – a dietetikus szerint – a müzli alkotórészeinek optimális 55:35:15 szénhidrát-, fehérje- és zsírhányadát (az eredeti Bircher müzli is nagyjából ezt az arányt tartja). Ennek ellenére az üzletek polcai roskadoznak a csokoládés, sőt, fehércsokoládés ínyencmüzliktől.

Ne tévesszen meg senkit az sem, hogy gyakran írják rá a müzlikre a varázs-szlogent, miszerint a terméket a legújabb kutatások eredményei alapján állították össze.

Felmerül a kérdés, hogy mi található meg a jó müzliben? A müzlik előnyösebb összetevői az alábbiak:

  • gabonafélék: búza, árpa, zab, rozs, rizs, és ezek variációi, kukoricapehely (nem cukrozott változata!),
  • magvak: dió, mogyoró, mandula, pisztácia, tökmag, lenmag, szezámmag, pekándió, fenyőmag,
  • gyümölcsök: aszalt gyümölcsök (nem kandírozott!), mazsola, kókuszreszelék (ha természetes),
  • megengedett édesítők: méz, gyümölcscukor.

Gyümölcsök esetében sokszor látni a csomagoláson, hogy „liofilezett” – ez egy cukormentes tartósítási eljárást jelöl, a fagyasztva szárítást.

Nem való müzlibe mesterséges édesítőszer, hozzáadott cukor, térfogatnövelő szer és más, mesterséges adalék.

Persze, az emberek általában szeretik az édes ízt. A felmérések azt mutatják, hogy a fogyasztók müzliben is inkább a kifejezetten édes ízűt választják, így a gyártók is igyekeznek kiszolgálni ezt a törekvést, nem sokat törődve a müzli potenciálisan meglévő és igazolt egészségvédő hatásaival.

A természetazonos aromákkal ízesített termékek helyett célszerű a valódi gyümölccsel készült müzlit választani.

Hogyan fogyasszuk?

Az energiafelvétel mellett a müzli fontos funkciója a rost- és a folyadékbevitel. A folyadék mennyiségére nincs általános szabály, legjobb az egyéni ízlést követni. Akár a sűrű kását szeretjük, akár a levesesebben fogyaszthatót vagy a ropogósat, a folyadék ne maradjon el! Ha „ropogós” müzlit szeretnénk, akkor a folyadékot csak közvetlenül fogyasztás előtt adjuk hozzá. De ha étkezés előtt tíz perccel keverjük össze, és állni hagyjuk, akkor sokkal puhább lesz a gabonapelyhes müzli. A gabonaőrleményekből készült müzlialapot érdemes este beáztatni, hogy reggelre jól megpuhulhasson.

müzli teszt

Felmerül a kérdés, hogy mennyi müzli fogyasztása egészséges? Jó-e, szabad-e minden nap müzlit enni? Dietetikus szakértőnk szerint nem tanácsos minden nap ezt reggelizni, a müzli csak egyik eleme legyen változatos étkezésünknek. Ugyanakkor számos lehetőséget rejt magában ahhoz, hogy változatosan keverhessük mi magunk is otthon, az igényekhez alakítva. A tanács tehát: ha müzlit mindennap fogyasztunk, az ne ugyanaz legyen: váltogassuk az összetevőket, illetve egyszerre csak kis mennyiséget keverjünk magunknak, az összeállításában pedig legyünk kreatívak. Ha készen vásároljuk a müzlit, inkább kisebb kiszerelésűt válasszunk, és váltogassuk a márkát. Mivel magas az energiatartalma, naponta egyszer fogyasszunk belőle, egyszeri adagja 30 g.

Ami nem müzli

Elsősorban gyermekek körében hódít a Cornflakes és társai. A maguk közel ötven százalékos cukortartalmával az efféle „müzlik” nem tartoznak a naponta fogyasztandó élelmiszerek közé, rostban szegények, ugyanakkor magas lehet a hozzáadott vitamintartalmuk.

Mire érdemes figyelni vásárláskor?

A tápértéktáblázat segít abban, hogy megállapíthassuk, az adott élelmiszer mennyiben és mivel járul hozzá az egészséges – vagy épp kevésbé egészséges – étkezésünkhöz. A tápértékek feltüntetése Magyarországon nem kötelező, illetve amennyiben feltüntetik, az értékek a gyártó által megállapított adatok, nem kötelező azokat hivatalos szervnél bemérettetni, igazoltatni.

Kivételt képeznek ez alól azok a termékek, amelyeken olyan feliratot, hirdetést vagy megjegyzést tüntet fel a gyártó, amely azt állítja vagy arra utal, hogy az adott élelmiszer különleges táplálkozási sajátságokkal rendelkezik. Ilyen utalás például az energiatartalomnak csökkentett mértéke, hogy bizonyos tápanyagokat tartalmaz (vagy nem tartalmaz), illetve csökkentett, vagy megnövelt mennyiségben tartalmaz. Ha tehát azt olvassuk egy müzlin, hogy „fedezi a napi C-vitamin-szükségletet”, akkor a pontos C-vitamin-tartalomnak is szerepelnie kell a címkén.

Az általunk vizsgált müzlik közül kettőn egyáltalán nem szerepelt tápértéktáblázat, illetve nem volt magyar megfelelője, sőt, olyannal is találkoztunk, ahol a magyar és a külföldi tápértéktáblázat eltérő adatokat tartalmazott (Barnhouse biomüzli).

Mivel a müzlifogyasztás egyik legfontosabb célja a rostbevitel, a tápértékek között indokolt és kívánatos lenne a rosttartalom feltüntetése – véli dietetikus szakértőnk. A valóság azonban jelenleg silányabb képet fest: mindössze 4 terméken tüntették fel a rosttartalmat.

Táplálékallergia

Magyarországon a felnőtt lakosság kb. 1 százaléka szenved valamilyen táplálékallergiában, bár pontos adatokkal nem rendelkezünk. A táplálékallergiások számára életmentő fontossággal bírhat, hogy az élelmiszereken fel legyen tüntetve, ha valamely gyakori allergén-összetevőt tartalmaznak. A leggyakoribb allergiát kiváltó élelmiszerek a tehéntejfehérje, a tojás, a szója, a gabonafélék, a földimogyoró, a zeller. Ezek közül müzliben a gabonafélék, a földimogyoró és a szója gyakoribb összetevő.

A hatályos jogszabályok szerint az összetevők között azokat kell csak feltüntetni, amelyekből a termék 2 százaléknál többet tartalmaz, így csupán az összetétel alapján a táplálékallergiás betegek nem tudják megállapítani, fogyaszthatják-e az adott terméket. Egy uniós rendelet azonban 2004 óta előírja, hogy a tagállamokban forgalmazott élelmiszereken tüntessék fel az allergiát okozó anyagok jelenlétét. Ennek ellenére

a vizsgált 28 müzli közül tizenkilenc nem tartalmazott semmilyen utalást táplálékallergiára,

pedig ezek közül nyolc esetében már az összetevők listájából kiderült, hogy tartalmaz allergén anyagot (pl. földimogyorót, szóját). Ki tudja, mi bújik meg a fel nem tüntetett – két százalék alatti – összetevők között?

Mivel a „nyomokban” kifejezésre nincs jogi definíció, ezért csak a kuriózum kedvéért említjük meg, hogy a Cerbona müzliken felirat hirdeti, hogy a termék „nyomokban földimogyorót tartalmaz”, majd az összetevők között: „földimogyoró 4,5%”.

Ólomszennyezettség

A gabonafélékből készített élelmiszereknél problémát okozhat, ha a gabonát autóúthoz közeli földön termesztik. A kipufogógázok által szennyezett levegőben növekedő gabona ólommal és kadmiummal szennyeződhet, amely csak részben távolítható el alapos mosással. Az egészségesnek hitt, de ólomtartalmú élelmiszerekből minél többet eszünk, annál nagyobb a veszély. Az ólommérgezés idegrendszeri, vérképzőrendszeri, veseműködési zavarokat okoz.

Bár időről időre hallhatók hírek ólomból a megengedettnél nagyobb mennyiségű ólmot tartalmazó élelmiszerekről, hazánkban az utóbbi években nincs tudomásunk akut, élelmiszer okozta ólommérgezésről.

Az Országos Élelmiszer- biztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) laboratóriumában mind a 28 megvásárolt müzli esetében megvizsgáltattuk, szennyezettek-e ólommal.

A laboratóriumi teszt eredménye szerint

mindegyik müzli tartalmazott ólmot, az egyik müzli esetében sem lépte át a jogszabály által megengedett határértéket.

A határérték 0,2 mg/kg, a legmagasabb ólomszennyezés 0,117 mg/kg volt, ami még mindig csak a határérték fele körüli érték. Érdemes azonban megemlíteni, hogy az ólomszennyezés határértéke gabonafélékre együtt van meghatározva (müzlire nincs külön határérték).

Mit kell látnunk a csomagoláson?

Megvizsgáltuk a müzliket fogyasztóvédelmi szempontból is: tartalmazza-e a címke és a csomagolás a megfelelő adatokat, hogy a fogyasztó az összes szükséges információ birtokában hozhassa meg döntését?

Magyarországon az alábbi információknak minden termék címkéjén szerepelnie kell:

  • termék pontos neve;
  • gyártó vagy forgalmazó neve, címe;
  • származási hely;
  • méret, nettó mennyiség, darabszám;
  • összetevők;
  • lejárat, azaz a felhasználhatóság-fogyaszthatóság ideje.

A müzli olajtartalma miatt könnyen avasodik, a lejárati időre fokozottan ügyelni kell

A lejárati időt kétféleképpen tüntethetik fel: vagy a lejárati idő, vagy a gyártási idő és a fogyaszthatóság időtartama együttes jelölésével, de mindenképpen egyértelműen és jól látható-olvasható helyen kell feltüntetni.

A müzlik esetében elsősorban az utóbbi kérdés okozott problémát:

a 28 termékből 8 csomagolásán nem jelölték, hogy melyik szám jelöli a hónapot és melyik a napot, így nem lehet megállapítani, lejárt termékről van-e szó.

Azok között, ahol meg lehetett állapítani a lejárat pontos dátumát, egy müzlit találtunk, ami 2005 szeptemberében lejárt (vizsgálatunkat 2006 áprilisában végeztük). Ráadásul ez egy majdnem ezer forintért vásárolt bio müzli volt egy Rotschild áruházban.

Bio vagy nem bio?

Felmértük a biomüzli-kínálatot is: a Mammut bevásárlóközpontban lévő bioboltban illetve a Rotschild üzletben összesen négy különböző „bio” felirattal ellátott müzlit vásároltunk. Ahhoz, hogy Magyarországon egy termék biotermékként kerülhessen forgalomba, valamelyik magyar ellenőrző szervtől Hu-ÖKO-01 (Biokontroll Hungária Kht.) vagy HU-ÖKO-02 (Hungária Öko Garancia Kft.) biominősítést kell kapnia. A vizsgált müzlik közül mind az öt termék, amelynek csomagolása arra utalt, hogy biotermékről van szó, rendelkezett minősítéssel. Négy rendelkezett a megfelelő magyar biojelzéssel, egy terméken a német biojelzés szerepelt.

Gyakran – és sok esetben nem véletlenül – a terméket gyártó vagy forgalmazó cég nevében vagy a márkanévben szerepel a „bio” vagy „öko” kifejezés úgy, hogy a termék nem az. Ilyen esetekben indokolt a címke még alaposabb áttanulmányozása.

Környezeti szempontok

A legkézenfekvőbb környezetvédelmi szempont, amit minden termék esetében érdemes megvizsgálni, a csomagolás, hiszen ha kevesebb csomagolást viszünk haza, kevesebb hulladékot hagyunk magunk után. A müzlik nagyobb részét egyrétegű műanyagzacskóba csomagolták, azonban kilencet burkoltak kétrétegű csomagolásba: műanyagzacskó és külső papírdoboz. A papírdoboz teljesen felesleges második csomagolóréteg, felesleges hulladék.

Szintén fontos kérdés a származási hely. Minél távolabb esik a gyártás, termelés helye a fogyasztás helyétől, annál nagyobb a környezetterhelés, amíg a termék eljut a fogyasztóig. A vizsgált 28 müzli között három magyar gyártó termékei szerepeltek (több márkanév alatt), a müzlik fele pedig import termék. Ausztriától Svédországig sok országból importálunk müzlitermékeket, a legtöbbjük 500-1500 kilométert utazik, míg elér a magyar üzletek polcaira.

Ár: olcsóbb-e a bio?

A boltokban vásárlás közben felírtuk az árakat, hogy összehasonlíthassuk a különböző bolttípusok árszínvonalát is. Összehasonlításunk azonban nem lehet teljes, mert a Rotschild áruházban a személyzet nem fogadta túl barátságosan vizsgálódásunkat, így ott csak azoknak a termékeknek az árát sikerült feljegyezni, amelyeket meg is vásároltunk.

Az összehasonlításból kiderül, hogy azoknál a termékeknél, amelyeket több boltban is megtaláltunk, minden esetben a Tescóban voltak a legalacsonyabbak az árak. A Tescónál 10-15%-kal bizonyult drágábbnak a Spar szupermarket, és a Sparnál további 15-25%-kal drágábbnak találtuk a CBA üzletet.

A Tescóban kapható a legolcsóbb müzli is, a Tesco Gazdaságos Gyümölcsös, ennek kilója 255 Ft, ami már-már riasztóan alacsony, szinte töredéke a többi termékének. Ennek ellenére ez

a „fapados árú” müzli összességében az élvonalban teljesített vizsgálatunkban, lásd az értékelő táblázatot.

A biotermékekkel kapcsolatban tartja magát a nézet – legtöbbször jogosan – hogy azok ára többszöröse a normál termékekének. A müzlik esetében kellemes meglepetés ért bennünket. A bioboltban első ránézésre elsápadhat a vevő, hiszen itt nem találtunk 800 Ft alatti áron müzlit. A látszat azonban csal, ha a kilónkénti árat nézzük, amely a valódi összehasonlítás alapja, kiderül, hogy

a biotermékek árban versenyképesek a többi müzlivel.

Két biotermék is maga mögé utasította például mindhárom vizsgált Cerbona müzlit, amelyeknek magas ára mellett összetétele is sok kívánnivalót hagy maga után.

Müzlik rangsora

Az alábbi táblázatban a müzlik rangsorát látjátok, a pontozás szempontjait alább mondjuk el. A teszt időpontjában (2006 július) aktuális kiskereskedelmi kilogrammonkénti átlagárakat tüntettük fel.

 

MárkaFajtaBio?Ár/kgPontszám
(max 12)
Holsten Mühlegyümölcsös619 Ft8
Bioramamaci: gyümölcsös-magvasbio1 798 Ft7,5
Rapunzelgyümölcsösbio1 332 Ft7,5
Spargyümölcsös598 Ft7,5
Tesco Gazdaságosgyümölcsös255 Ft7,5
Fortunatedéligyümölcsös618 Ft7
Dr.Ritterföldieper1 618 Ft7
Biorganikcukormentesbio1 186 Ft6,5
Cerbonacsokis1 495 Ft6,5
Knüsperli ropogóseper-fehércsoki2 424 Ft6,5
Knüsperli ropogósbarack-joghurt2 424 Ft6,5
Vitalisgyümölcsös930 Ft6
AXA Ropogósgyümölcsös1 250 Ft5,5
Cerbonaalmás1 495 Ft5,5
Dorset CerealsLuxury, Fruits & Nuts1 258 Ft5,5
Cerbona Müzli Mixgyümölcsös1 790 Ft5
Bioramacsokisbio2 130 Ft4,5
Sparmazsolás1 225 Ft4,5
Barnhouse Mr Reen’s
Krunchy Pur
erdei gyümölcsösbio2 397 Ft4
Vitalismézes-gyümölcsös1 163 Ft4
Spar Ropogósalmás797 Ft3,5
Tesco ropogós csokis685 Ft3,5
Tesco ropogós epres-mandulás685 Ft3,5
AXA Ropogóscsokis1 250 Ft2,5
Fortunate ropogóscsokis1 156 Ft2,5
Fortunate ropogósmálna-joghurt1 156 Ft2,5
Vitaliscsokis1 163 Ft2,5
Hahne5 gyümölcs745 Ft1,5

 

Az értékeléshez az alábbi szempontokat vettük figyelembe:

Táplálkozástani szempontok

  • Egy jópontot adtunk a biotermékeknek. (Ez a szempont kerülhetett volna a környezeti szempontok közé is, hiszen a növényvédő szerek mellőzése nemcsak egészségünket, de a környezetet is kíméli.)
  • A terméken feltüntetett különleges jellemzőkért egy vagy fél jópontot adtunk. (Részletekért lásd a teljes értékelés megjegyzéseit.)
  • A kedvezőtlen összetételért, táplálkozástani jellemzőkért 1-4 rosszpontot osztottunk ki. Mivel élelmiszert értékelünk, az összehasonlításban a termék összetételének kell a legnagyobb súllyal szerepelnie. Az összetételt a cikkben említett szempontok alapján, dietetikus segítségével értékeltük.

Fogyasztóvédelmi, tájékoztatási szempontok

  • Tápérték feltüntetése: egy vagy fél rosszpontot adtunk a hiányosságokért.
  • Allergénekre való utalás: egy rosszpontot adtunk, ha teljesen hiányzott (vagy idegen nyelvű volt); fél rosszpontot adtunk, ha hiányos volt.
  • Lejárati idő: egy rosszpontot adtunk, ha nem volt egyértelmű.
  • Magyar nyelvű címke: egy rosszpontot adtunk, ha hiányzott.

Környezetvédelmi szempontok

  • Származási hely: fél rosszpontot adtunk, ha szomszédos országból származott a termék, egy rosszpontot, ha még messzebbről jött.
  • Csomagolás: fél rosszpontot kapott a papír-műanyag vegyes csomagolás, egy rosszpontot a kétrétegű csomagolás.

A termék végső pontszámának megállapításánál 10 pontból indultunk ki. Ehhez adtuk hozzá a jópontokat és ebből vontuk le a rosszpontokat. Így a maximális pontszám 12, ennyit kaphat egy termék, ha bio és valamely különleges jellemzővel rendelkezik, valamint egy rosszpontot sem kap.

Módszereink

A bevásárlást 2006. március utolsó hetében végeztük öt üzletben: egy Tesco (budaörsi Tesco áruház), egy Spar (Batthyány téri üzlet), egy Rotschild (Jászai Mari téri üzlet), egy CBA üzletben (XIII. kerület, Raoul Wallenberg u. 4.) és egy bio boltban (Bioritmus, Mammut II).

Igyekeztünk – ahol lehetett – a fellelhető müzlimárkákból egy csokis és egy gyümölcsös ízesítésűt beszerezni, így végül 28 müzlit vettünk nagyítónk alá.

A müzlik összehasonlítását a csomagoláson található információk, illetve az ólom szennyezettség esetében az Országos Élelmiszer-biztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) laboratóriumának mérései alapján végeztük. Az összetétel és tápérték összehasonlításában Lelovics Zsuzsanna dietetikus, az OÉTI munkatársa volt segítségünkre.

Képek: Markus Spiske,Tanya Pro, Unsplash

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek