A megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia kötelező átvételi rendszerének (KÁT) köszönhetően minden villamosenergia-fogyasztó vásárol valamilyen mértékben megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát.

Magyarországon 2011-ben a teljes bruttó végső villamosenergia-fogyasztás 6,27%-a származott megújuló energiaforrásokból.

A villamosenergia-kereskedők által 2011-ben, illetve 2012-ben bevezetett különböző zöldáram szolgáltatások lényege, hogy a fogyasztó ennél nagyobb arányban (akár 100%-ban) fedezheti villamosenergia-igényét megújuló energiaforrásokból.

A gyakorlatban a környezettudatos tarifát választó fogyasztóhoz – amint arra a kereskedők is felhívják a figyelmet a tájékoztatókban – fizikailag, a villamosenergia-ellátás sajátosságai miatt, nem jut el a megtermelt zöldenergia.

A szolgáltató azt garantálja, hogy a zöldáram csomagok keretében eladott energiával megegyező mennyiséget vásárol megújuló forrásból. A zöldáram tarifára váltó, környezettudatos fogyasztó így, a kereslet növelésével elvileg hozzájárul ahhoz, hogy egyre több villamos energiát termeljünk megújuló energiaforrásból.

Vegyük sorra, hogy mit érdemes tudni a magyar villamosenergia-piacon igénybe vehető zöld tarifákról:

• Az ELMŰ 2011 szeptembere óta kínálja „Zöld Tarifa” csomagját, lakossági és vállalati ügyfelei számára egyaránt. A szolgáltatás keretében értékesített energiamennyiséget a Sinergy Kft. által üzemeltetett felsődobszai vízerőmű termeli meg. A vízerőmű termelése – az ELMŰ tájékoztatása szerint – körülbelül ezer háztartás villamosenergia-igényének fedezésére elegendő.

• Az E.ON szintén 2011-ben dobta piacra környezettudatos szolgáltatását „Öko Tarifa” néven. A környezettudatos termék eleinte kizárólag nagyvállalatok számára volt elérhető, most már kis-és középvállalkozások is választhatják, sőt, a szolgáltató a lakossági szektor bevonását is tervezi. Az Öko Tarifa keretében értékesített energiamennyiséget az E.ON norvég és német szél- és vízerőművekből származó villamos energiából fedezi.

• Az MVM idén február óta kínálja „Zöldáram” szolgáltatását kis- és közepes, valamint az évi 1GWh feletti fogyasztású nagyvállalatok számára. A fogyasztók négy különböző tarifacsomag közül választhatnak: a szerződő villamosenergia-felhasználásának 25, 50 illetve 100%-át (valamint a Zöldbázis csomag esetén csak a székhelyén történő villamosenergia-felhasználást) fedezheti megújuló energiaforrásból, egy magyarországi biomassza-erőműben megtermelt energiából.

 

A környezettudatos fogyasztói magatartás nincs ingyen

Azoknak, akik az említett szolgáltatásokat választják, bizonyos mértékű felárral kell számolniuk. Az Öko Tarifa esetében ennek mértéke 5%, a Zöld Tarifa esetében pedig 10%. Az MVM zöldáram-szolgáltatásának díjszabása valamivel összetettebb, de itt is pár forint az eltérés a hagyományos tarifákhoz képest.

Azt mindenképpen érdemes figyelembe venni, hogy az említett szolgáltatások keretében a fogyasztók nem az egyetemes szolgáltatás hatálya alatt, hanem a versenypiaci előírásoknak megfelelő szabályozási háttérrel vásárolják a villamos energiát.

Ez azt jelenti, hogy a Magyar Energia Hivatal a zöldáram-csomagok tarifáit nem ellenőrzi, mivel csak az egyetemes szolgáltatás hatálya alá tartozó árakat szabályozza, a versenypiaci tarifákat nem.

 

Zöld arculat mindenkinek

A zöldáram-tarifát kínáló villamosenergia-kereskedők felismerték a környezettudatosság presztízsértékét, és a szolgáltatást választó vállalkozások részére tanúsítványt, illetve oklevelet állítanak ki, amelyet azok marketingcélokra felhasználhatnak.

Az E.ON kifejezetten olyan vállalkozásoknak ajánlja termékét, amelyek „fontosnak tartják, hogy üzleti környezetük felelősségteljes partnerként tekintsen rájuk”.

Az valóban értékelendő, ha egy cég vagy egy háztartás környezettudatosan akarja fedezni energiaigényét, de felmerül a kérdés, hogy az említett szolgáltatások választásával a fogyasztó valóban hozzájárul-e ahhoz, hogy több megújuló energiaforrást hasznosítsunk.

A felsődobszai vízerőmű mintegy száz éve működik, a Zöld Tarifa bevezetésével csupán annyi változott, hogy az ELMŰ immár nem a KÁT-mérlegkörben, hanem a versenypiacon értékesíti a megtermelt energiát.

Az MVM Partner a Zöldáram csomagok keretében szintén egy KÁT-ból kikerülő erőmű által megtermelt villamos energiát értékesíti.

Az E.ON Öko Tarifa esetében még rosszabb a helyzet, hiszen a termék választásával még csak nem is hazánk energiaellátás-függetlenségéhez járulunk hozzá, hanem a német és norvég erőművek termelésének fenntarthatóságát biztosítjuk.

Pedig a zöldáram-tarifák ösztönözhetnék, hogy új megújulós kapacitások épüljenek Magyarországon, és közelebb kerüljünk az Európai Unió felé tett 13%-os megújuló energia részarány vállalásunkhoz, illetve enyhüljön az energiaimport-függőségünk. Ehhez azonban Magyarországon jelenleg – megfelelő szabályok és ellenőrzés hiányában – nem adottak a feltételek.

Németországban például a zöldáram tarifákra vonatkozó „ok-power”tanúsítványt csak az a villamosenergia-kereskedő kapja meg, amelyik megfelel a szigorú kritériumrendszernek. A címke feltétele például, hogy a szolgáltatás keretében értékesített villamos energia egyharmada új (6 évnél fiatalabb) erőműből származzon.

A zöldtarifák bevezetése illeszkedik az uniós szakpolitika irányvonalaihoz, de ahhoz, hogy ne csupán marketingelem, hanem valóban a megújuló energiaforrások elterjedésének eszköze lehessen, a vonatkozó szabályozás megfelelő kialakítására van szükség.

Az átláthatóság és a fogyasztók védelmének érdekében elengedhetetlen, hogy a kormány kijelölje a díjszabás és az eredetigazolás ellenőrzéséért felelős intézményt, illetve megteremtse a zöld tarifa alkalmazásának jogszabályi keretrendszerét.

 

A szerző az Energiaklub Szakpolitikai Intézet Módszertani Központ munkatársa. További cikkek, hírek a témában az Energiaklub blogján. 

Kép [cc] greenenergy

 

A cikk megjelenése a Nemzetgazdasági Minisztérium FV-I-11-D-0007 pályázat keretében valósult meg.

 

***