fbpx

| Kovács Gyula

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Ökoturisztikai ajánló: Lápra mentünk

Ökotúránk célpontja most az ország keleti csücskében megbújó Nyíres-tó és a Bábtava, illetve maga a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet.

A Beregi-síkon kanyargó Tisza lefűződött morotváiban (holtágaiban) egykor számos láp alakult ki. Ezek közül némelyikben tőzegmohafajok telepedtek meg, amelyek lassan egy-egy hatalmas, úszó mohapárnává duzzadtak. Ilyen méteres vastagságú vánkos csak bizonyos hőmérsékleti és páratartalombeli határok között alakult ki, és jellemzően a jégkorszakban foglalt el nagyobb területeket. Mára ezekből nálunk csak hírmondónak maradt néhány a különleges mikroklímájú helyeken. A tápanyagokban szegény vízfelületekből az ilyen lápok esetében csak egy vékony, fűzbokrokkal sűrű sávot láthatunk, amin túl a vízszint fölé jócskán kidagadó tőzegmoha akár többhektáros, lebegő szigetet alkot.

 

Lápnézés

A két szóban forgó tőzegmohalápot a huszadik században fedezték fel a honi botanikusok.  (Igen szép két dagadólápot találunk még az Északi-középhegységben, ezek a Keleméri- és a Mohos-tó.) A lápok különlegessége, hogy más földtörténeti korokból nálunk ragadt fajoknak. A szövevényes, puhán hepehupás mohaszőnyeg nem is kevés ilyen időutazót rejt. A kisebbek között ott a tőzegáfonya, tőzegeper, kereklevelű harmatfű és a tőzegorchidea; a nagyobbakat például a molyhos nyír képviseli. Ezek a mohaszigetek saját kis meseerdőt hordanak a hátukon, saját mesevirágokkal. Az ezüstös törzsek között gyapjúsás nyílik, terméséréskor pingponglabdányi, fehér pamacsokat bontva. Ezek nagyon érzékeny életközösségek.

Ökoturisztikai ajánló: Lápra mentünk

Már viszonylag kevés tartós vízszintcsökkenés is az úszó mohavilág megfeneklését okozhatja, ami után olyan fafajok verhetnek gyökeret a zöld szőnyegben, amelyek elindítják a lápot végül maga alá gyűrő jövevény növények elszaporodását. Ennek fényében elképzelhető, milyen jól jött a beregi lápok világának a mederszabályozások dicső korszaka. A huszadik században a növénytan már csak öt dagadólápot tudott itt leírni, ezekből végül a Nyíres-tó és a Bábtava volt a legszerencsésebb. Az időközben intézményesült természetvédelem komoly erőfeszítései kellettek ahhoz, hogy legalább néhány ránk maradjon a legközelebb a Kárpátokban megcsodálható tündértanyákból.

Az ember elmehet lápot nézni Csarodára is. Itt a két lápfolt csak a Hortobágyi Nemzeti Park engedélyével látogatható. Fel kell hívni a csarodai Gál Sándort (neki van engedélye túravezetéshez; a száma: 06 70 313 9734), és egyeztetni vele. Azonkívül, hogy tilos, és hogy „elnyel a láp”, a gerillaakciókat két okból nem ajánlom. Egyrészt vezető nélkül nemigen találjuk meg a helyet. Másrészt egy túravezető nemcsak odavisz, hanem megmutatja és elmondja, mi micsoda, miért olyan nagyszerű. Ha egy tisztásnyi területért átutazzuk az országot, és még csak hozzá se érhetünk, akkor ez igen értékes szolgáltatás.

 

Gyümölcsösök, fesztiválok, falvak

A szatmári lápnézés köré még számos programot fűzhetünk. A tájvédelmi körzet elég nagy, és sok természeti-kulturális látnivalót kínál. A Tudatos Vásárló 9. számában már írtunk a Felső-Tisza ártéri dzsungelgyümölcsöseiről: a helyi növénykultúrát az ártereken spontán megjelenő egyedek mellett szinte mindenütt a telepített, néhol szobor szépségűre metszett fák jellemzik. Terméseik köré több helyi fesztivál szerveződik (Milotán a diót, Penyigén a szilvát ünneplik), és egész évben hozzájuthatunk a különféle aszalványokhoz, lekvárokhoz, pálinkákhoz.

A falvak is igen takarosak, helyenként csodaszép régi tornácos házakkal. A beregi tornácokban gyönyörködve feltűnik, hogy a legtöbb épület vadonatúj. Ennek oka nem a nyaralótulajdonosok romantikus hajlamaiban, hanem a 2001-es árvíz tarpai gátszakadásában keresendő, amikor háromezer (!) lakóház pusztult el. A károsultakon az akkori kormány példaértékű módon segített. Az odaveszett épületek helyére a tájra jellemző népi építészet jegyében megálmodott, egyöntetű, de nem egyforma házak nőttek – öröm lesz itt néhány évtized múlva is szétnézni.

Kikerülhetetlen látványelemek a több faluban megtekinthető fa haranglábas református templomok, mind igen sajátos belső díszítéssel, gyönyörűen festett fafelületekkel. Híres és igazán bájos emlék a még ma is működőképes túristvándi vízimalom, és ha már a környéken járunk, ne mulasszunk el egy sétát tenni a Kölcse határában nyújtózó hagyásfás legelőn. Ennyi szép és hatalmas vadkörtét meg tölgyet ritkán láthat együtt a fákért rajongó utazó. A nagy terepasztalon a matuzsálemek alatt körbejárva mintha zsugorodnánk.

A sík tájon két domborulatot azért találunk, ezek a tarpai Szőlőhegy és a Kaszonyi-hegy. Előbbi szőlőjével és borával, utóbbi gazdag növényvilágával és határőr szerepével tűnik ki. A magasabb Kaszonyi-hegy is meghódítható mászóvas nélkül, de kétszáz méter magas gerincéről a jó időben felkéklő Kárpátok roppant sziluettje lehozza ide a magashegyi hangulatot. És ha már visszakanyarodtunk a növényekhez, van itt néhány látványos, tájra jellemző vadvirág is. Ilyen a kárpáti sáfrány, a réti kardvirág, az erdélyi csillagvirág, a fiókás tyúktaréj.

Számomra a legemlékezetesebb találkozást a kockás liliom fülesdi termőhelye hozta: ezzel a bókoló virágú szépséggel itt találkoztam először. Az állatvilág egyik legnevezetesebb képviselője a keresztes vipera, de a túrák során valószínűleg inkább a vízfolyások mentén gyakran felbukkanó vízimadarakkal fogunk találkozni. Nagy melegben, ha akadnak pocsolyák, jó eséllyel elénk libeg az egyik legszebb hazai ízeltlábú, a nagy színjátszólepke, hogy a sárból szívogatva oltsa szomját.

Ökoturisztikai ajánló: Lápra mentünk 2

Szállás, közlekedés

Szállást sokfelé, sokfélét találunk, kastélyhoteltől a folyóparti kempingig. Mi a csarodai református templomhoz tartozó egykori idősek otthonát választottuk. Ezt azoknak ajánlom, akik csak aludni mennek a szállásra, bár nekem tetszett, hogy üzemi konyhában főztünk kávét, és a bakancsos zsebére szabott a tarifa is. Vacsorát itt készíthettünk volna magunknak, de nem tettük, mert a szomszédos Julianna vendégházban tengeris töltött káposztát rendeltünk (rizs helyett kukoricadara, jó és sok). Étterem nincs a faluban, boltból van egy kis maszek, kocsma kettő és átlagos.

Rossz időben jó program lehet a vásárosnaményi termálfürdő vagy a Bereg, illetve Szatmár Múzeum. A nyíregyházi IC-vel érkezve busszal mehetünk tovább Vásárosnaményen keresztül, onnan a bevenni kívánt táj tágassága és lágy lankái arra szólítják a látogatót, hogy biciklivel folytassa útját. Jó ötlet még evezősprogramokat is ide szervezni, egyre népszerűbb célpont a kicsi Túr.

Hazafelé útba ejthetjük Nyíregyházán a szép sóstói falumúzeumot. Kölcsönzéssel, szállással, egyéb turisztikai információval kapcsolatban érdemes megkeresni a helyi natúrpark felállításán munkálkodó Szabolcs-Szatmár-Beregi Természetvédelmi Alapítványt és ellátogatni a www.szatmarbereg.hu-ra.

 

Megjelent a Tudatos Vásárló Magazin 19. számában.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás