| Duró Sándor
Hogyan építkeznek a környezetvédők?
F. Nagy Zsuzsanna, a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózatának elnöke mutatta be diósgyőri otthonát és izgalmas pályáját.
Zsuzsáék háza Miskolcon, a diósgyőri külterületen épült, hobbikertek, borházak, pincék közé. A megörökölt, alig harminc négyzetméter alapterületű, kétszintes épülethez meredek kocsifeljáró vezet. Az ingatlanhoz kis előkert, pince tartozik, körben meredek kerteket és fákat találunk. Belül faborítás és fehérre meszelt felületek váltakoznak sok növénnyel és hangulatos dísztárgyakkal, faragásokkal. Zsuzsa kedvesen behív bennünket. Hársfateát kapunk mézzel és aszalt körtét meg isteni muffint, amit a lánya sütött.
Városi gyerekként nőtt fel, de nagyon szeretett fotózni, főleg a természeti témák ragadták meg. A szikszói gimnáziumi évek alatt gyakran jártak kirándulni, korcsolyázni, síelni. A középiskola után ismerkedett meg a barlangászattal és leendő férjével. A bükki Létrás-tetőn sok nomád hétvégét töltöttek el barátaikkal. Zsuzsa itt tanulta meg, hogy a természeti környezet megőrzése érdekében néha le kell mondani a tökéletes kényelemről.
Tanítói végzettséggel a zsebében pályája elején helyi lapoknál lett újságíró, testközelből látta a rendszerváltás korszakának környezeti problémáit. Kollégáival riportokat, fotósorozatokat készítettek szinte az összes nagyobb ipari üzemről. Az akkor éledező zöldszervezetekkel együttműködve nyilvánosságra hozták, hogy milyen körülmények között dolgoztatják az embereket, milyen betegségek, környezeti problémák terhelik a Sajó-völgyet. Ekkortájt került közel dr. Gyulai Iván ökológus köréhez, és tagja lett azoknak a helyi egyesületeknek, amelyekből aztán kinőtt a gömörszőlősi „ökofalut” is elindító Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány.
A saját háza táján…
Házuk zöldítése is a munkájához kötődik. Tizenöt éve még csak áram volt a házban, a vizet Trabanttal hordták a közeli kútról, és egy „rettenetes hatékonyságú román kályhával” tüzeltek. Az alapítványnál azonban már ekkor hiánypótló ökológiai kiadványsorozatot szerkesztettek, melyben szó esett az esővízgyűjtésről, a komposzttoalettről vagy éppen a házi napkollektoros aszalásról. Kedvet kaptak hozzá, hogy néhány dolgot a diósgyőri házban is megvalósítsanak, de tulajdonképpen nem is volt más választásuk.
Kevés pénzből, több év alatt, lépésről lépésre komfortosították az épületet, férje valósította meg az alkalmazott technológiákat. A háztartás kialakítása során igyekeztek minél több anyagot újrahasznosítani és a dolgok méretét, fogyasztását minimalizálni. Az egykori borház a hegynek támaszkodik, ez nyáron hűt, télen temperál, az átlagosnál kisebb belmagasságú helyiségek kevesebb fűtést igényelnek.
A régi kis kályha helyett kandallót építettek, de biztonsági tartalékként a gázzal működő központi fűtést is kiépítették, sőt tavaly óta egy saját készítésű légkollektor is rásegít a fűtésre (fekete alumíniumcsövek gyűjtik a nap melegét, és egy szellőzőcsövön a lakásba áramoltatják a meleg levegőt). A falak szigetelésének és a nyílászárók cseréjének köszönhetően a fűtésienergia-felhasználás jelentősen csökkent.
A borospincében vízgyűjtő tartályt helyeztek el. Szivattyú segítségével esővíz jön a konyhai és a fürdőszobai csapokból, ezzel mosnak, mosogatnak, de a fogmosáshoz és főzéshez is használják. Volt meglepetés, amikor először mostak esővízzel: a lágy víztől öblítő nélkül is puhák a ruhák. A víztakarékosságot túlfolyás gátló csapok segítik. Csak akkor folyik belőlük a víz, ha kezük egy érintkezőhöz ér.
Komposzttoalett és alternatív szennyvíztisztító
A fürdőszobai komposzttoalettbe folyamatosan fűrészport adagolnak, a félig megérett komposzt a gyümölcsfák és a szőlő tápanyag-utánpótlását biztosítja. A komposzttoalett szagtalanságát napkémény és kis teljesítményű processzorventilátor biztosítja. (A napkémény egy házon kívüli, felfelé nyúló, 5-6 méter magas, feketére festett hosszú cső, amelyben a felmelegedő levegő kiáramoltatja a fürdőszobából a keletkező szagokat.) A fürdőszobában a vendégeket szemléletformáló felirat tájékoztatja a mellékhelyiség sajátosságairól.
A vizes helyiségekben keletkező szürke szennyvíz (mosogató- és mosólevek) kezelésére a kertben található két ülepítőt használják. Az ülepített szennyvíz bomlását biológiai koncentrátummal segítik, ezt követően túlfolyós rendszerben egy magas sövény gyökérzete alatt szivárog el. Tulajdonképpen a sövény gyökérzónás tisztítóként működik, és egyben jó bioindikátor is: a növények láthatóan jól érzik magukat, a rendszer tehát biztosan megfelelő. Persze ez annak is köszönhető, hogy kizárólag klórmentes és környezetkímélő tisztítószereket használnak: mosáshoz mosószódát, tisztításhoz ecetet, súroláshoz zeolitot.
A régi típusú villanykörtéket helyettesítő ledeket házilag építik be. Ezek a tizedét fogyasztják, mint a hagyományos izzók. A hulladékot szelektíven gyűjtik négy külön tárolóban, és a kert több pontján komposztálnak. A szomszédok között is akad, aki fogékonnyá vált a környezetbarát megoldásokra, ők főleg a komposztálás területén vettek át ötleteket. A házaspár az idők során sok érdeklődő ismerősnek és barátnak segített a zöldülés első lépéseinél.
Kompromisszumra szükség van
Tizenegy és tizenhárom éves lányaik eddig is sokat segítettek a kerti és a háztartási munkákban, de igazából most kezdik megérteni, mit miért tesz másképp családjuk a háztartásban. A fogyasztói kultúra hatásaitól persze nem lehet elszigetelődni, de a szülők az óhatatlan kompromisszumok mellett kitartóan törekednek arra, hogy a fenntartható világ felé mutató életformát megszerettessék gyermekeikkel.
Zsuzsa szerint jó lenne, ha már az iskolában is tanítanák a zöld építési és átalakítási eljárásokat. Ha az építési szabályozás is támogatná, az évszázadok óta bevált módszerek és a korszerű technológiák kombinálásával sok helyen kis erőforrás-igényű, egészséges köz- és magánépületeket emelhetnének.
Zsuzsa derűlátón búcsúzik. „Hogy a jövő generációk számára milyen életfeltételeket hagyunk hátra, az a fogyasztók és a műszaki értelmiség közös felelőssége, hiszen nélkülük nincs beruházás és kivitelezés. Biztató, hogy egyre több megrendelő keresi a megbízható, fenntarthatósági elveket gyakorlatban alkalmazni tudó tervezőket, kivitelezőket, s ennek előbb-utóbb meglesz a hatása.”
Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 19. számában.