fbpx

| Török Katalin

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

A társadalom időbeosztásának kiszolgáltatott egyén – beszélgetés Dr. Vajda Zsuzsanna pszichológussal

Május 30-án beszélgetőestet rendezünk a divatos szóval „work-life balance“-ként definiált fogalomról, a testileg-lelkileg egészséges időbeosztásról. Egyik meghívott vendégünk Dr. Vajda Zsuzsanna pszichológus, akit elöljáróban arról kérdeztünk, milyen testi-lelki bajokat okoz rohanó, modern életmódunk.

Dr. Vajda Zsuzsanna több mint harminc éve dolgozik pszichológusként, 1972-ben szerzett diplomát az ELTE pszichológia szakán. Három évtized alatt a pszichológiának gyakorlatilag minden ágával kapcsolatba került, sokféle területen dolgozott – így a Csepel Vas- és Fémművekben, a Társadalomtudományi Intézetben, nevelési tanácsadóban és nevelőotthonban – és mintegy másfél évtizede tanít. Elsősorban mégis a gyerekkor és a fejlődés, a gyermeknevelés és a kulturális környezet kapcsolata foglalkoztatja, ezzel kapcsolatban jelent meg legtöbb írása, könyve, tanulmánya. A legjobban az egyéni, a személyes és a társadalmi határmezsgyéje, kapcsolódási formái érdeklik és az, hogyan változik mindez a kulturális – gazdasági változások hátterében.

 

Tudatos Vásárló: Munkája során milyen, a “modern időzavarhoz” kapcsolódó problémákkal találkozik?

Vajda Zsuzsanna: Amivel valamennyien: az emberek nagy része állandóan kapkod és rohan, nem ér rá. Sokan elkésnek, az utolsó pillanatra halasztják a dolgokat, és szinte mindenki fáradt. A múltkor egy 11 éves kislány panaszolta, mennyire fáradtak ő és az osztálytársai az iskolában – ami elég ijesztő. Még a leginkább előrelátó ember is csak kis részben oszthatja be úgy az idejét, ahogyan szeretné. Időnk nagy részét lefoglalják mások: munkahely, közlekedés, ügyintézés. Ma ezek egyike sem „felhasználóbarát”, hogy divatos szót használjak. Néhány éve még elképzelhetetlennek tartottam volna, hogy ilyen rideg, a dolgozók magánéletét, közérzetét tökéletesen negligáló munkáltatói környezet alakul ki. Ma nemcsak az alacsonyan iskolázottak, hanem a jól fizetett réteg tagjai közül is számosan teljes mértékben ki vannak szolgáltatva a munkáltatónak: kénytelenek napi 10-12 órát a munkahelyükön tölteni, még a hétvége is „team-építéssel” telik. Kapcsolataik, magánéletük tönkremegy, hiába keresnek jól, pénzüket nem tudják megfelelően elkölteni.

De nagy bajok vannak az egyéni időgazdálkodással, beosztással is, és ez többféleképpen is rontja a közérzetet, árt az emberi kapcsolatoknak. Egy fiatal ismerősöm és barátai szombat este programot akartak csinálni. Nem beszélték meg előre, hogy mit, csak azt, hogy találkoznak egy téren. Csakhogy a barátok egy része elkésett, másoknak meg nem volt türelme megvárni őket. Így az egész programból nem lett semmi, mindenki rosszkedvűen hazament. Apró epizód, de a nyoma sokáig megmarad.

TV: Magyarország messzeföldön híres rossz egészségügyi állapotáról. Mennyire játszik szerepet a társadalom rossz egészségi állapotában a stressz, a rohanás, a felgyorsult életmód?

VZs: Szerintem nem egyszerűen arról van szó, hogy felgyorsultak a dolgok, sőt. Ami növekvő terhet ró az emberekre, az az, hogy tervezhetetlen és kiszámíthatatlan az élet. Amikor a külső keretek miatt nem lehet előrelátni a dolgokat, akkor az egyének is egyre kevésbé próbálkoznak vele. Hogy egy egyszerű példát mondjak: ha a közlekedés kiszámíthatatlan, akkor egyre kevésbé törődöm vele, ha elkések. Mi, emberek, sajnos mindenhez tudunk alkalmazkodni: hideghez, meleghez, erdőhöz, vagy városi környezethez. Csak az állandóan változó, kiszámíthatatlan környezethez nem tudunk alkalmazkodni, ez ugyanis képtelenség. A lelki egészségnek ez árt meg igazán.

TV: Melyek azok a testi-lelki betegségek, amelyek bizonyítottan a rohanó XXI. századi élettempó számlájára írhatók?

VZs: A legnagyobb kockázat az érzékenység elvesztése, a kiégés és a közöny. Az egész napi kapkodás és rohanás után már nem vagyunk kíváncsiak semmire, szeretnénk kikapcsolni minden ingert. A legtöbb ember a TV képernyőjét is csak azért nézi, hogy ne kelljen közben gondolkodnia, vagy a családtagjaival beszélgetnie.

TV: Beszélhetünk-e már népbetegségről a stressz vagy más, időfelhasználásunkhoz kapcsolódó testi-lelki problémák esetében?

VZs: Egészen biztos, hogy a közérzet sok szempontból függ az időbeosztástól. Így például nemrég olvastam arról adatot, hogy a fiatalkori depresszióban fontos szerepet játszik az alváshiány. A rossz időbeosztás, a ritmus elvesztése oda vezet, hogy nagyon sok fiatal halogatja a lefekvést, nem alszik eleget. Persze, itt is rásegít a környezet. A Sziget fesztivál például hosszú évek óta éjszakai programokra épül. Az ismeretségi körömbe tartozó fiatalok minden évben megbetegszenek a több napos éjszakázástól.

Folytatás, azaz további kérdések és válaszok a Tudatos Vásárló nyolcadik számának lapbemutató beszélgetésén.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás