Egy átlagos fogyasztó körülbelül 2 másodpercet tölt el azzal egy polc előtt, hogy válasszon 16 hasonló termék közül. Ilyen rövid idő alatt a csomagolás, a szín, az anyag, a forma és a dizájn által keltett szubjektív benyomás lesz a döntő. Nem csoda, hogy az élelmiszergyártók rengeteg pénzt és energiát ölnek a csomagolás designjára.

100 évvel ezelőtt nagyjából 200 különböző termék volt elérhető a különféle üzletekben. Mára a kínálat robbanásszerű növekedése következtében közel 80 000 termékből választhatunk. A fogyasztónak így sokkal nehezebb kiválasztania a neki megfelelő terméket, és sokkal nagyobb mértékben függ a kéznél lévő információktól, vagyis a marketingtől. És akkor még nem is beszéltünk a szupermarketek “csapdáiról”. Mit tesznek azért a szupermarketek, hogy minél többet vásároljunk?

• A lassan mozgó forgóajtó lelassítja a vásárlót a bejáratnál. Ha lassabban járja be a boltot, több időt tölt az üzletben, több árut lát meg és többet is vásárol.
• A nagy bevásárlóközpontokban gyakran jóval nagyobbak a bevásárlókocsik, mint amekkorára szükségünk van. Hajlamosak vagyunk még néhány terméket betenni a kocsiba, ha az addig megvásárolt dolgok még éppcsak az alját lepik el a hatalmas bevásárlókocsinak.
• A hőmérséklet úgy van beállítva ezekben az üzletekben, hogy optimális legyen a termékek eltarthatósága szempontjából. Ha kánikula idején vásárolunk egy ilyen üzletben, figyeljünk arra, hogy olyan élelmiszereket vegyünk, amik inkább a külső hőmérsékletnek felelnek, ahelyett, hogy zsírosabb húsokat, csokoládét vagy egyéb kalóriadús élelmiszereket vennénk, amikre valószínűleg már nem fogunk vágyni, ahogy kiléptünk a melegbe.
• Az üzlet egyes részei úgy vannak megvilágítva, hogy a zöldségek érettebbnek látsszanak, hogy a fény kiemelje a sajt sárga árnyalatát és hús piros színét. Gyakran előfordul, hogy a paradicsom otthon, amikor elővesszük a bevásárlószatyorból, már jóval kevésbé étvágygerjesztő.
• A vásárlási kedvet hangulatos zene stimulálja. Ez egyben nyugtató hatással is van az idegekre, így a vásárlók nem mennek olyan hamar el az üzletből. A zenét sokszor a hét egy adott napjának vagy a napszaknak megfelelően váltogatják.
• Csiklandozza az orrunkat a friss kenyér illata és megéhezünk tőle? Elég egy kis sütödét vagy akár csak egy fagyasztott süteményeket megsütő kis sütőt beállítani, de néha még a sülő kenyér illatát utánozó spray illata is elég ahhoz, hogy úgy érezzük, mintha egy barátságos pékségben lennénk – mindezt csak azért, hogy a végén tömegárut adjanak el nekünk.
• A sorok úgy vannak kialakítva az új bevásárlóközpontokban, hogy ne legyenek se túl szélesek, és lelassíthassák a haladást, se túl keskenyek, elkerülve így a kocsik összeütközését, mert az csökkentené a vásárlókedvet. És ha nem találnánk meg elsőre a kijáratot, az sem azért van, mert nem tudunk tájékozódni, hanem mert úgy vannak kialakítva az üzletek, hogy a lehető legtöbb stratégiailag fontos polc előtt menjünk el. Egyébként az olyan fontosabb részlegek, mint a kenyér-, a tej-, vagy a húspolc, gyakran egy olyan sarokban van elhelyezve, amihez csak úgy juthatunk el, ha előbb elhaladunk egy sor más áru előtt.

Miért éppen a gyümölcs és zöldségszekció fogad minket belépéskor?

• Az akciókat úgy jelenítik meg, hogy rögtön felfigyeljünk rájuk. Nem takarékoskodnak a piros színnel és az akciós árukat gyakran stratégiailag fontos helyekre teszik, például a sor közepére, hogy mindenképp belefussunk. Az akciók hasznosak lehetnek, ha azok alapján állítjuk össze a heti menüt, másrészt viszont az is a céljuk, hogy olyan új árukat vetessenek meg velünk, amiket amúgy sosem vettünk volna meg és amikre nincs is szükségünk. Továbbá a többszörös kiszerelésben árult édes vagy sós rágcsálnivalók arra ösztönözik a vásárlót, hogy még több üres kalóriát fogyasszon.
• Termékelhelyezés: a jól látható és könnyen elérhető helyekre a márkás vagy luxustermékeket teszik, amelyek egyben a legdrágábbak is. Az olcsóbbak gyakran a polc alján vagy esetleg a polc legtetején helyezkednek el ; mindenesetre mindig ott, ahol nehezebb megtalálni őket és ahol némi erőfeszítést kell tennünk, hogy elérjük őket.
• A csomagolást is nagy gonddal állítják össze: a világos színek és a lágy körvonalak vonzzák a hölgyeket, mivel könnyedséget sugároznak és a karcsúságot juttatják eszükbe. A sötétebb színek és az egyenes vonalak az erőt jelképezik. Az arany vagy az ezüst feketével kombinálva, valamint a letisztult, egyszerű vonalvezetés jó minőségű árura enged következtetni, mely egyben sokat is ér… Valójában azonban kizárólag a termék tápanyagértéke és a hozzávalók listája alapján lehet következtetni annak valós értékére. Időnként a megszokott termékek csomagolása megváltozik, «fiatalosabb» külsőt kap. Ennek azonban az is a célja, hogy még további termékeket ismertessenek, majd vásároltassanak meg velünk. Néhány csalóka csomagolás, például a kozmetikai termékek esetében, elhiteti velünk, hogy értékesebb a tartalmuk és így drágán megfizettetik velünk az amúgy üres luxust.

Termékcímkézés, árazás, kiszerelés

• A kóstoltatások barátságossá teszik az üzlet hangulatát és azt az érzést keltik bennünk, hogy itt odafigyelnek ránk és emiatt kedvünk lesz majd később visszatérni erre a kellemes helyre. Pedig valójában a kóstoltatóknak az is céljuk, hogy új termékeket mutassanak be és adjanak el nekünk. Ne feledjük, nem vagyunk kötelesek megvásárolni ezeket a termékeket, csak azért mert elfogadtuk a kóstolót!
• Mindent a “legfiatalabb fogyasztókért”: az éppen aktuális mesehősökkel dekorált mini-bevásárlókocsiktól kezdve a kicsik számára is könnyen elérhető polcokon keresztül a gyerekek a marketing kiemelt célpontjai. Mindenki tudja ugyanis, hogy a gyerekek még az olyan fontos választás esetén is, mint egy autó, hatással vannak arra, hogy mit választ a család. Egyszerűbb, ha a gyerekek nélkül megyünk vásárolni.. vagy szánjunk elég időt és türelmet arra, hogy megtanítsuk nekik, hogyan álljanak ellen az édességek és a kifejezetten az ő ízlésük szerint kialakított termékek csábításának. A 8 és 14 év közötti francia gyerekek 62%-a kéri a szüleitől a tévéreklámokban látott termékeket és 91 %-uk meg is kapja azokat. Egy osztrák kutatás szerint az esetek felében a szülők nincsenek is tudatában, hogy ezeket a termékeket megvásárolva a gyerek kívánságának engedelmeskednek …
• A pénztárhoz érkezve újabb kísértés következik: itt úgy vannak kitéve az áruk, hogy amíg várunk a sorunkra, még egyszer “beadjuk a derekunkat”. A rágógumik, cukorkák és a jól viselkedő gyermekek megjutalmazásra szolgáló «meglepetések» és egyéb «hasznos», a pénztár mellé ömlesztve kitett kisebb termékek további pénzköltésre serkentik a vásárlót, akinek egészen eddig sikerült a bevásárlólistájához ragaszkodva spórolnia.
• A hűségkártyák egy adott üzletlánchoz kötik a vásárlót és arra szolgálnak, hogy az üzletek elemezzék vásárlási szokásainkat, hogy ezen adatok alapján állítsák össze a reklámokat és ezeknek megfelelően alakítsák az üzlet kínálatát.
• A számla néha hibás vagy esetleg lemaradtak róla az árengedmények. Mindig nézzük át kifele menet, amíg várakozunk a liftben vagy a mozgólépcsőn. Mindig az az ár a hivatalos, ami közvetlenül a termékre van ráírva vagy a termék közelében van feltüntetve. Egy újságban közzétett hirdetés semmire sem kötelezi az üzletet.

Forrás: FRC

Kép: FRC, dreamstime