fbpx

Tarts velünk, legyéla tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz!

Szponzorfüggőség? Dohánypénz a felsőoktatásban

| Horváth Linda – Schvéger Judit

Ez a cikk már 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

A dohánymarketing egyre szorultabb helyzetben van. Ahogy egyre
világosabbak a dohányzás egészségügyi és társadalmi következményei,
illetve ezek valódi költségei, lassan nem marad tér a dohányreklámok
számára. A dohánygyárak persze nem adják fel.

———- A pénznek nincsen szaga (?) ———-


2005. február 27-én lépett hatályba az Egészségügyi
Világszervezet (WHO) Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye, amelyhez Magyarország 2003.
június 16-án csatlakozott. Az egyezmény aláírói – köztük Magyarország – vállalták,
hogy öt éven belül teljes körű tilalom alá helyezik a dohányreklámokat,
-promóciót és -szponzorációt.

„Szeptember 6-án került sor a Modern Üzleti Tudományok
Főiskolája Tatabánya, Béla király körtéri „B” épület Nagyelőadótermének
ünnepélyes „BAT-nagyelőadóteremmé” avatására. A terem nevét magában foglaló
táblát – Dr. Kandikó József rektor és Dr. Gaál Béla tudományos rektorhelyettes
köszöntője után – Mészáros András, a British-American Tobacco Hungary
kommunikációs igazgatója avatta fel, majd átadta a dohányzók számára
kialakított dohányzó helyiséget, amelynek létesítésével a Főiskola egyrészt
eleget tesz a törvényben előírtaknak, másrészt kulturált, kellemes környezetet
biztosít a dohányzást választóknak” – adta hírül a 2006 szeptemberében a tatabányai
főiskola
honlapja
.

Annak apropóján, hogy a Pécsi
Tudományegyetem
kiemelkedő oktatói – többek között az Általános Orvosi Kar
professzoraként három orvos – korábban 500 ezer forintos „BAT [British-American
Tobacco] professzori ösztöndíjakat” kaptak, az Egészségünkért a XXI.
Században Alapítvány
2005. január 5-ös sajtóközleményében
már felhívta a figyelmet a dohánycégek felsőoktatási intézmények részére nyújtott
támogatásainak problematikusságára.

De hát miért is baj, ha a pécsi székhelyű dohánygyár
bevételének egy részéből nagyobb összegekkel támogatja az egyébként is finanszírozási
problémákkal küzdő felsőoktatást?

Kezdjük ott, hogy kevés non-profit szervezet, oktatási
intézmény vagy épp kutatóintézet van olyan helyzetben, hogy visszautasítsa a
támogatásokat – különösen igaz ez Közép-Kelet-Európára. Magyarországon például
nemhogy az ilyen intézmények nem képesek rendesen (értsd: nehézségek nélkül)
fenntartani önmagukat, de az állami támogatások is meglehetősen szűkösek. A
dohányiparból nyert bevételek az államnak is fontosak, de messze nem annyira,
mint azt a dohányipar igyekszik láttatni. Az ezredfordulón az állam összes adóbevételének
mindössze 3%-a származott
a dohányiparból
.

Igaz, a dohánykészítmények legális termékek, a dohányipar
pedig sok embernek nyújt megélhetési lehetőséget. Végül, a dohánygyárak végső soron
még „társadalmilag felelősen” is viselkednek, amikor bevételük támogatásra
szánt részét társadalmilag hasznos tevékenységekre fordítják, nem pedig a
termékeik közvetlen promóciójára.

Tehát akkor miért is baj, ha egy főiskola pénzt fogad el
dohánytröszttől, s ezt követően a cégről nevezi el előadótermét?

A dohánytermékek forgalmazását és tömeges fogyasztását
klasszikusan az áraikkal összefüggő rendelkezéseken (jelesül az adóterhek
növelésén), a hirdetések korlátozásán, a kiskorúaknak tilalmazott árusításon,
illetőleg a közintézményekben és köztereken való használatuk visszaszorításán
keresztül korlátozzák. Jellemző eszköz a klinikai támogatás, amelynek keretében
az orvosokat arra buzdítják, hogy több egyéni szolgáltatást nyújtsanak a
dohányzásról való leszokás érdekében. Ugyancsak gyakoriak a médiakampányok,
amelyek a kulturális szokásokat igyekeznek többé-kevésbé direkt vagy indirekt módon
befolyásolni, hogy általánosan elfogadottá tegyék a nem-dohányzást (illetve
nem-elfogadottá a dohányzást).

Mivel világszerte egyre több ország ismeri fel a nagymértékű
dohányzás valódi kockázatait, a dohánygyárak elé egyre több akadály hárul
termékeik népszerűsítését, forgalmazását illetően. Ennek megfelelően új utakat,
csatornákat keresnek: ezek közé tartoznak a dotációs technikák és mechanizmusok
is. Ezek a dohányzás megelőzéséért dolgozó szervezetek figyelmét sem kerülik
el, így a dohányipar jótékonykodása és szponzorációs tevékenysége egyre nagyobb
és egyre kritikusabb figyelmet kap.

A dotáció elfogadásával a támogatott intézmények először is
közvetlenül részesednek a termékeladás hasznából – ami például egy kórház
esetén meglehetősen abszurd. A támogatottak emellett a dohánygyártók
értékesítési lehetőségeit is elősegítik: az érintett cégek a figyelem
középpontjába, iparáguk a politikai és kulturális élet főáramába kerül, pozitív
tartalmakkal telítődik, gondolattársítás révén már-már „ártatlanságra” tesz
szert.

Végső soron a cég hírneve, termékeinek ismertsége nő azzal,
hogy a támogatott intézmény de facto válik az iparág szószólójává. Ha mégsem
így történik, és hallgat – és ez a valódi csavar a dologban -, vagyis ha nem
foglal állást a dohánykérdést illetően (akár lojalitásból, akár
meggyőződésből), szintén ugyanott vagyunk. Több, kutatás szervezésével és
finanszírozásával foglalkozó nemzetközi intézmény – például a National Cancer Institute of Canada, a National Heart Foundation of
Australia
vagy az Európai
Rák Liga
egyes tagszervezetei – elzárkóznak olyan kutatók támogatásától, akik
dohányipari cégektől valaha is pénzt fogadtak el.

 

———– Tilosban ———-

A Világbank 1999-es, a dohányzás visszaszorításának
gazdasági vonatkozásairól készített beszámolója egy, 22 fejlett országban végzett
tanulmányt idéz. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a dohánytermékek
reklámozásának és a dohányipari szponzorálás tilalma egy átfogó
dohányzásellenes program részeként 6%-al képes csökkenteni a
cigarettafogyasztást. Ahhoz, hogy valóban hatékony legyen, a tilalomnak ki kell
terjednie valamennyi médiumra, a dohányreklámozás közvetlen és közvetett
formáira, illetve az egyes események dohányipar általi szponzorálására is.

E megállapítások alapján indította el az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1999-ben a Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény
kidolgozását, amely iránymutatásul szolgál az aláíró országok számára a
dohányzás okozta betegségek és halálesetek csökkentéséhez és a megfelelő
szabályozási keret kialakításához. Ennek része a dohánytermékek reklámozásának
és az ehhez kapcsolódó szponzorálásnak a szigorítása illetve tilalma.

A keretegyezményt Magyarország 2003. június 16-án írta alá,
maga a hatálybalépés pedig a 40. tagország megerősítését követő 90. napon, azaz
2005. február 27-én történt meg. Az egyezmény fogalmai szerint a “dohányszponzorálás: bármilyen esemény,
tevékenység vagy egyén számára nyújtott hozzájárulás, amelynek célja, hatása
vagy valószínű hatása egy dohánytermék vagy a dohányfogyasztás közvetlen vagy
közvetett népszerűsítése”
.

Hasonló rendelkezéseket találhatunk az Európai Parlament és
a Tanács 2003/33/EK irányelvében (az ún. Dohányreklám Direktívában) is, amely a tagállamok dohánytermékek
reklámozására és szponzorálására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási
rendelkezéseinek közelítéséről szól. Az ebben megjelenő szabályozási szándék fő
célja azoknak a reklámtevékenységnek a visszaszorítása, amelyek a termékek promótálása
révén magát a dohányzást népszerűsítik.

A magyar reklámjogi szabályozás 2002-től kezdve újfent ezt a
szigorú szabályozási technikát követi: a dohánycégek számára felállított
tilalmi lista igen hosszú: hogy mely körben nem végezhetnek marketing
tevékenységet. A televízió által közvetített Forma 1-es versenyen például
közvetlen hirdetési felületet kapnak az autókon és a versenypálya hirdetési
tábláin szereplő reklám logók. Bár tekintettel arra, hogy az esemény komoly
gazdasági bevételt jelent Magyarország számára, a gazdasági miniszter 2006-ban
még átmeneti felmentést adhatott a törvényi tilalom alól. A heves tiltakozásoknak
köszönhetően ez az átmeneti engedély azonban már nem aktuális, 2007-től a Forma1
új szponzorok után nézhet.

Bár a dohányipar fontos szerepet tölt be Magyarország
gazdaságában (is), és további jelentős pénzügyi forrásokat biztosít a már
fentebb említett iskolák, ösztöndíjak létrehozására, vagy akár a rendőrség, a tűzoltóság
és egyéb alapvető szolgáltatások finanszírozására, a dohányipartól érkező
támogatások etikai bökkenőit nem lehet megkerülni. Míg a sportrendezvények és a
reklám kapcsolata kellően tisztázott, a dohányipari cégek egyetemek,
kutatóintézetek és a civilszféra számára nyújtott támogatása sokkal kevésbé az.
Azaz meghasonulás nélkül nem megy.

A „dohánypénz” kiiktatása nélkülözhetetlen egy hatékony
dohányzás-megelőzési programhoz. Csak így volna lehetséges, hogy az intézményeket
ne használják rejtett reklámcélokra, s hogy ne merüljön fel az elfogódottság
vádja a kutatókkal szemben sem. Csak így lehet a dohányzást valóban ellenőrizni,
és az általa okozott betegségektől, valamint az ezek által okozott egészségügyi
többletkiadásoktól megszabadulni.

 

———- Nulla tolerancia
kontra nulla etika ———-

A BAT válasza

(2006. október)

Tisztelt Hölgyem!

Köszönjük hozzánk intézett kérdéseit, amelyekre az alábbi tájékoztatást adjuk:

A Modern Üzleti Tudományok Főiskolájával több éve folyó együttműködés
keretében cégünk számos területen segíti a Főiskola munkáját. Cégünk –
a gyakorlatiasabb oktatást elősegítendő- rendszeres üzleti, szakmai előadásokkal,
konzultációkkal egészíti ki a magas színvonalú oktatást. Továbbá
lehetőséget biztosítunk a Főiskola hallgatóinak és tanárainak
ösztöndíjakra, illetve diploma munka konzultációra. Ennek az
együttműködésnek egy további területe az anyagi támogatás, amelynek egy
része nem címzett támogatásként, a Főiskola belátása szerint került
felhasználásra a felújítás, fejlesztés során. A támogatás másik része
pedig konkrét, – a hallgatók felkészülését közvetlenül segítő – műszaki
eszköz vásárlása volt.

Hasonló együttműködést folytatunk a Pécsi Tudomány Egyetemmel és a Budapesti Corvinus Egyetemmel is.

A fenti tevékenységünket Humánpolitikai osztályunk végzi a humánerőforrás utánpótlást segítő programunk részeként.

Üdvözlettel:

Kiss Katalin
vállalati márka manager

 

Részlet a MÜTF válaszából

(2006.október)

Tisztelt Hölgyem!

(…) A főiskola döntési fórumai szakmai,
erkölcsi és anyagi szempontok szerint döntenek a főiskolai támogatások,
szponzorációk, mecenaturák elfogadásáról. Az értékelés során több kérdés,
vélemény, javaslat kerül megvitatásra. Csak azok kerülnek elfogadásra, amelyek
mindhárom szempontból – többségi vélemény alapján – vállalhatók.

 

Dr. Gaál Béla s. k.
tudományos rektorhelyettes

Magyarország a dohányszponzorációt illetően is napirenden
van Brüsszelben – az ország többször kapott figyelmeztetést az utóbbi években,
s Markosz Kyprianu egészségügyi
biztos korábban egyenesen nulla
toleranciát
ígért.

A felsőoktatási intézmények dohányipari támogatására nem tér
ki ugyan a Dohányreklám Direktíva,
bennünk mégis komoly etikai aggályokat kelt az a tény, hogy a jövő generációja
a dohányóriások szárnyai alatt nő fel.

A dohányipari szponzoráció etikai vonatkozásairól 2006
októberében megkérdeztük a Modern Üzleti
Főiskola
tudományos rektor helyettesét, Dr.
Gaál Bélát
is, aki elmondta, hogy a főiskola döntéshozói alapos mérlegelés
után, szakmai és pénzügyi szempontokat is szem előtt tartva döntöttek a
szponzorpénz elfogadása mellett. A főiskola tavaly év végén adott állásfoglalása
(ld. alább) szerint a BAT anyagi támogatása nem aggályos etikai szempontok
alapján sem.

A BAT Hungary részéről Kiss
Katalin
, vállalati márkamenedzser nyilatkozott. A BAT álláspontja szerint a
szponzoráció a humánerőforrás utánpótlását segítő program része – hasonló
együttműködésben állnak a budapesti Corvinus
Egyetemmel
és a Pécsi Tudomány
Egyetemmel
is. „Az együttműködés keretében cégünk – a gyakorlatiasabb
oktatást elősegítendő – rendszeres üzleti, szakmai előadásokkal,
konzultációkkal egészíti ki a magas színvonalú oktatást. Továbbá anyagi
támogatást nyújt a Főiskolának, részben szabad felhasználásra (amelyet
felújításokra fordítottak), részben – a hallgatók felkészülését közvetlenül
segítő – műszaki eszköz vásárlására.” – adta válaszul a kérdéseinkre.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Képek [cc] kithfan21,
vaXzine

 

 

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek