Március végén már országosan 15 szociális bolt működött. Budai
Gyula, szövetségi igazgató, a kezdeményezés ötletgazdája és szervezője
lapunknak elmondta: a bolthálózat lényege, hogy a gazdáktól közvetlenül
vásárolt árut adják tovább az üzletek, a piaci árnál lényegesen olcsóbban. Így
tulajdonképpen kimaradnak a nagykereskedők, a raktárak és az áruházláncok.

A „hagyományos” kereskedelmi láncban a termelő és a
kiskereskedő között többnyire még két szereplő van. Az áru a termelőtől a
felvásárlóhoz, majd a nagykereskedőhöz jut. Ez utóbbi lehet akár egy nagybani
piac is. A kiskereskedő (pl. közért, zöldséges) többnyire innen szerzi be a
terméket. A szociális boltok esetében a kiskereskedő közvetlen kapcsolatban áll
a termelővel.

A hálózat tagjai csak magyar termékeket árulnak a meglévő
termékek mellett. Budai Gyula elmondása szerint a megszokott árhoz képest akár
50%-kal olcsóbban is kínálhatják ezeket a portékákat. Mindenekelőtt zöldség és
gyümölcs található a kínálatban, de van olyan üzlet, ahol tejtermékekkel, mézzel,
olajjal és fűszerekkel is bővült a választék.

A cél, hogy környékbeli termelőktől érkezzen az áru, ha
lehet 50-100 kilométeren belüli távolságról. Így arra is figyelnek, hogy
például Hajdú-Bihar megyébe ne a Dunántúlról szállítsanak zöldségeket. A bolt
maximum 20%-os árréssel dolgozhat, amit a MAGOSZ rendszeresen ellenőriz.

A szövetség egyetlen fontos feladata a bolthálózat
elindítása. A termelők és a kereskedők kapcsolatfelvétele után mindkét fél
megtalálja számítását, a bolt rendeli meg az árut, a szállítás pedig a termelő
feladata. Eddig minden zökkenőmentesen halad – tudtuk meg Budai Gyulától, aki
úgy véli, 100 üzlet lefedné az országos piacot. Ez el is érhető a közeljövőben.

Az ötletet többek között az adta, hogy az értékesítési
gondokkal küzdő gazdák tavaly csak önköltségi ár alatt tudták eladni a
sárgabarackot, a dinnyét és a többi gyümölcsöt. Nekik kiváló lehetőség ez a
kezdeményezés, jobban járnak, mintha felvásárlóhoz szállítanák az árut. Az
egyik név nélkül nyilatkozó gazdálkodó elmondta, hogy kilónként 10-15 forinttal
többet kap a termékéért a szociális boltban, ez több mázsa esetén komoly többletbevételt
jelent.

Kivárnak a boltosok

Krémer Balázs szociológus szerint a multik számára a
bolthálózat vevői nem jelentenek érzékelhető vásárlóerőt, ez nekik meg sem
kottyan. Egészen más a helyzet a hátrányos térségekben, így például a keleti
régióban, ahol ezek a szociális boltok szétverhetnek egy amúgy is nehezen
működő hálózatot – tette hozzá a szociológus.

Balmazújvárosban, ahol közel egy hónapja működik ilyen
üzlet, már megfigyelték, hogy néhány zöldséges leviszi az árakat, és próbál
akciókat beiktatni. Nem tudnak mást tenni, ha életben szeretnének maradni. A
MAGOSZ is tud erről a jelenségről, ők egy hipermarket esetében tapasztaltak
jelentős árleszállítást.

Ez hogyan valósulhat meg? – teheti fel a kérdést joggal az olvasó.
Az egyik kereskedő elárulta lapunknak, hogy úgy tudja akciósan kínálni az almát,
hogy nagyobb árréssel dolgozik a többi – leginkább import – termék esetében.

Közel 18 ezren élnek a Debrecen közelében található
Balmazújvárosban, 600-an részesülnek szociális segélyben, a nyugdíjasok száma
pedig eléri a 3 ezret. Tiba István polgármester úgy véli, hogy van
létjogosultsága a hálózatnak, és nem csak ennek a néhány ezer lakónak szól a
lehetőség. Éppen ezért gyorsan jelezték belépési szándékukat a hálózatba, így már
egy hónapja működhet a bolt – magyarázza a politikus.

Varga Jánosné boltvezető elmondta, hogy az első rendeléskor
13 mázsa alma érkezett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, majd a nagy érdeklődés
miatt 4 mázsával növelték a szállítmányt. A hagyma kilója 70, a káposztáé 80
forint. Aki ismeri a bolti árakat, gyors összehasonlítást tud végezni –
tanácsolja a kereskedő. A tejtermékek a debreceni Dynamic 2000 Kft-től
érkeznek, 166 forintba kerül egy liter zacskós tej. Az étolajat az egyik
őstermelő szállítja, 20%-kal olcsóbb, mint a Coop terméke.

Jól jelzi az árviszonyokat, hogy míg a Kastélykert utcai
zöldségesnél 250 forintért kínálták a sárgarépa kilóját, a szociális boltban
100 forintért vehettük meg, az alma kilója pedig 50 forinttal volt olcsóbb az
előbbi helyen.

Hajdú-Bihar megyében két üzlet várja a látogatókat, a
balmazújvárosi mellett március közepétől Hajdúszoboszlón vásárolható olcsóbban
a hazai. Kiss Antalné évek óta ez utóbbi üzletbe jár vásárolni. Csodálkozva
nézte, miért olcsóbb az alma és a többi áru. Csak miután megkérdezte, tudta
meg, hogy a bolt csatlakozott a hálózathoz. A háromgyermekes anyuka hiányolja a
reklámozást, ugyanis a városban sokan nem tudnak erről a lehetőségről.

A budapesti Székely Bertalan utcai bolt vezetője, Szilágyi
Marianna elárulta, hogy korábban akár 30%-ot is rápakoltak egy-egy termék
beszerzési árára, mert valahogy ki kellett gazdálkodni a rezsit. „Még így is
olcsóbb boltnak számítottunk a környéken” – vélekedik a vezető. Most úgymond
kötve van a kezük, 20%-nál több haszon nem jár nekik. Abban bíznak
édesanyjával, hogy két hónap alatt 25%-kal növekszik majd a forgalmuk.

Kép [cc] MAGOSZ