fbpx

Tarts velünk, legyéla tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz!

A szobanövények jótékony hatásai I.

| Fabini Piroska

A szobanövények nagyon jól jelzik egy lakószoba vagy iroda élhetőségét: ahol a növénynek jó, ott többnyire az embernek is. Vajon miért érezzük jobban magunkat növényekkel gazdagon díszített környezetben? Pontosan hogyan hatnak egészségünkre, közérzetünkre?

Az emberek régóta tudják, hogy a növények táplálékot
jelentenek számunkra, ruhakészítéshez való rostokkal látnak el, alapanyagot
adnak építkezéshez és hatóanyagokat gyógyszerekhez. Ezeknek a kézzelfogható
termékeknek az értékét viszonylag könnyű megbecsülni. A növényeknek azonban számos,
szemmel kevéssé látható előnye is van az ember számára: tisztítják a levegőt,
nyugtatólag hatnak ránk, növelik a fájdalomküszöbünket és a
teljesítőképességünket, valamint gyorsítják a betegségekből való felépülést.

Tőlünk nyugatabbra a városi környezetben ma már tudatosan
alakítanak ki növényekkel gazdagon beültetett területeket. Az egyik ismert
példa Dieter
Schempp
építész munkája, aki Németországban ért el kiváló eredményeket
azáltal, hogy üvegépületeiben növényeket használt árnyékolásra, zajszűrésre és
levegőtisztításra. Munkájáért nemzetközi díjakat is kapott. 

Cikkünk második részében a növények légtisztító, méregtelenítő hatásáról olvashatsz.

Az utóbbi időben több olyan kutatás készült, amely a
növények emberre gyakorolt hatását mérte tudományos módszerekkel. A cél az
volt, hogy a növények felhasználása ne csak díszítő szerepükre korlátozódjon,
hanem egészségmegőrző, közérzetjavító képességeikkel is jobban számoljunk az
épületek és a berendezés tervezésekor.

 

 Növények és fájdalomérzet

Virginia I. Lohr, a Washingtoni Állami Egyetem kertészeti
tanszékén több kísérletet végzett azzal
kapcsolatban, hogy hogyan hatnak a növények az emberi viselkedésre. Az egyik
ilyen vizsgálat arra irányult, hogy az emberek tűrőképessége hogyan változik
növények jelenlétében.

A vizsgálatot három különböző környezetben végezték:

  • puritán módon berendezett
    helyiségben,
  • növényekkel díszített
    helyiségben,
  • érdekes színes tárgyakkal,
    absztrakt művészeti poszterrel, illetve egy fából és rézből készült
    meteorológiai készülékkel berendezett, ám növények nélküli helyiségben.

A vizsgálati alanyokat belépéskor kikérdezték a szobával
kapcsolatos észrevételeikről, érzéseikről. Ezután megkérték őket, hogy merítsék
a kezüket először meleg vízbe, majd tartsák jeges vízbe, és csak akkor húzzák
ki onnan, ha már elviselhetetlen az érzés.

A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy több vizsgálati
alany volt hajlandó 5 percen át a jeges vízben tartani a kezét olyan
helyiségben, amely növényekkel volt berendezve, mint ahol nem. Ez akkor is igaz
volt, ha egyébként voltak a szobában izgalmas, színes tárgyak, amelyek
segíthettek elvonni a figyelmet a jeges víz okozta megpróbáltatásról.

Az elmúlt 10-15 évben több tanulmány is rámutatott arra,
hogy akár az ablakból nyíló kilátás is képes befolyásolni a közérzetünket. Az
amerikai Roger Ulrich,
a Texas A&M University professzorának tanulmányai egyebek között azt bizonyították, hogy
azok a páciensek, akik az ablakukból növényeket látnak, sokkal kevesebb
fájdalomcsillapítót vesznek be, és egészségi állapotukat tekintve messze lehagyják
azokat, akiknek például egy épület falára nyílik a kilátásuk. (ld. korábbi
cikkünket is: Legjobb
gyógyszer a természet >>>
)

A San Diego Gyermekkórházban pedig az alatt az év alatt,
amikor minden egyes páciensnek a közvetlen közelében is növények voltak,
13%-kal kevesebb operációra volt szükség. Javult a személyzet hozzáállása is,
sőt, a kórháznak juttatott adományok is növekedtek 16 millió dollárral.

 

A növényzet javítja az iskolai teljesítményt

Ha már az ablakból nyíló kilátás is sok mindent befolyásol,
mennyire meghatározhatja az ember egészségét, ha egy szobában van a
növényekkel! Arról nem is szólva, hogy a szobanövények a belső tér
élhetőségének indikátorai: ahol a növénynek jó, ott többnyire az embernek is.

Korábban, amikor a legtöbb otthon és középület rosszul volt
szigetelve, a levegő viszonylag gyorsan kicserélődött. Amióta ­ az
energiatakarékosság jegyében ­ egyre több épület szigetelését tökéletesítették,
a rossz szellőzés miatt egyes mérések szerint a levegőben felhalmozódott
szennyező anyagok akár több mint 5 órán át is keringenek a belső térben.

Az 1980-as évek eleje óta izgatja a kutatókat a belső tér
levegőjének összetétele, különösen mivel időközben azonosították az úgynevezett
Sick Building Syndrome-ot (kb. épületek okozta tünetegyüttes). Ennek során az
influenzához hasonló tünetekhez memóriazavar, depresszió és fejfájás társul.

Tove Fjeld, az oslói Mezőgazdasági Egyetem professzora által
egy norvég általános iskolában vezetett kutatás
során az ­ egyébként negatív egészségügyi rekordokat produkáló ­ intézmény
termeibe növényeket telepítettek, majd figyelemmel kísérték a változásokat.

A tanulók állítása szerint a tantermek kellemesebbnek és
vonzóbbnak tűntek a növényektől, de figyelemre méltóan alakultak az
egészségügyi és egyéb mutatók is:

  • a fejfájások 47%-kal,
  • a rekedtség 37%-kal
    csökkent.
  • A tanárok és diákok 69%-a
    állította, hogy általában jobban érezte magát,
  • a megfázásban szenvedők
    kevesebbet panaszkodtak a tüneteik miatt,
  • a szobákat pedig tágasabbnak
    érezték.
  • A tanulók kevesebbet
    hiányoztak,
  • aktívabbak voltak az órákon,
  • és javultak eredményeik is.

 

A növényzet csökkenti a megbetegedések arányát

Irodákban folyó vizsgálatok
kimutatták, hogy a növények jelenléte az ott dolgozók körében az összes
egészségügyi tünetet átlagosan 25%-kal csökkenti.

Specifikusan:

  • köhögés: 40%-kal csökkent,
  • rekedtség: 30%-kal csökkent,
  • száraz torok: 30%-kal
    csökkent,
  • fáradtság: 30%-kal csökkent,
  • fejfájás: 30%-kal csökkent,
  • viszkető, égő szemek:
    25%-kal csökkent,
  • eldugult vagy folyós orr:
    25%-kal csökkent,
  • száraz vagy irritált arcbőr:
    25%-kal csökkent,
  • koncentrációproblémák:
    20%-kal csökkentek,
  • zavarodottságérzés: 20%-kal
    csökkent,
  • szédülés: 20%-kal csökkent,
  • kábultság: 20%-kal csökkent,
  • korpásodás: 20%-kal
    csökkent.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a növények
jelenléte miatt létrejött közérzetjavulás révén emelkedett a vizsgálatban
résztvevők toleranciaszintje is, azaz a testi tüneteiket sokkal kevésbé érezték
irritálónak.

A fentebb leírt egészségügyi állapotfelmérés után egy
hónappal egy kérdőíves felmérést is végeztek a vizsgálatban résztvevők között.
Ennek eredményei:

  • A résztvevők 56%-a érezte
    úgy, hogy a növények a vizsgálat alatt túl sok helyet foglaltak el a
    munkaterületből. Ezért a növények elhelyezését – különösen munkahelyen –
    érdemes úgy megoldani, hogy a hasznos munkaterületet ne csökkentsék, például az
    ablakpárkányra helyezve vagy a falra akasztva.
  • Viszonylag sokan voltak,
    akik szerint jobb volt a levegő az irodában, amikor bent voltak a növények (a
    megkérdezettek 22%-a teljesen egyetértett ezzel, 24%-uk részben).
  • A többség azt mondta, hogy a
    növények jelenlétében javult a komfortérzetük (84% ezzel teljesen vagy részben
    egyetértett).
  • A megkérdezettek 82%-ában
    alakult ki határozott vágy arra, hogy a jövőben növények legyenek az irodában.
    66%-uk teljes mértékben, 16%-uk részben támogatta az ötletet.

 

A növények növelik a produktivitást és a koncentrációt

Egy svéd tanulmány rámutatott arra, hogy azokat az irodai
dolgozókat, akik növényzetre látnak az ablakukból, kevésbé terheli meg a
feszültség, mint azokat, akik például utcára vagy autóparkolóra kénytelenek
nézni.

A nyugodtabb és vidámabb munkahely egészségesebb, és a produktivitásra
is jól hat – összegezték az osloi Rádium Kórházban 5 éven át folyó kísérlet
tapasztalatait. Miután növényeket és spektrumlámpákat helyeztek el a
munkaterületen, az egészségügyi problémák miatti hiányzás 15%-ról 5,6%-ra
csökkent, ami az 5 éves megfigyelési idő alatt így is maradt. Ezeket a
tapasztalatokat egy másik, a Nordea Bankban lezajlott 3 hónapos vizsgálat is
megerősítette, ahol az alkalmazottak megbetegedése 10%-kal csökkent.

A holland John Bergs megállapította, hogy azoknak az irodai
dolgozóknak, akik napi 4 órát vagy többet töltöttek naponta a számítógép
képernyője előtt, a növények elhelyezése jelentős javulást hozott a
hatékonyságukban, koncentrációjukban és a közérzetükben.

A washingtoni professzor, Virginia Lohr két ablaktalan számítógéplaborban
dolgozó csoport teljesítményét hasonlította
össze
: az egyikben voltak növények, a másikban nem. Mindkét csoport egy
direkt erre a célra tervezett számítógépes programot használt. A kísérlet
előtt, alatt és után folyamatosan nyomon követték a résztvevők érzelmi
állapotát, vérnyomását és pulzusszámát.

Minkét csoport hasonló számú hibát ejtett, ám annak a
csoportnak, ahol voltak növények, 12%-kal gyorsabb volt a reakcióideje, mint a
többieknek – ebből következően az elvégzett munka is több volt. A résztvevők
vérnyomása és pulzusszáma is hamarabb tért vissza a normálisra, illetve a
feladat utáni vizsgálatkor is jobban tudtak koncentrálni, és magasabb
pontszámot értek el.

Kathleen Wolf amerikai professzor kutatásai szerint a
növényekkel gazdagon díszített környezet növeli a kiskereskedelmi egységekben a
fogyasztást. Felmérései szerint a vásárlók 9-12%-kal hajlandóak többet költeni
zöld környezetben.

 






Kép [cc] bettlebrox,
julkastro

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek