Legutóbb 2015-ben módosította a Biszfenol-A elfogadható napi beviteli mennyiségét 50-ről 4 µg/ttkg/napra az EFSA, de már azt is kritizálták zöld szerveztek, mondván, nem elég ambíciózus. A 2021 decemberi javaslat viszont 0,04 ng/ttkg/nap-ot, azaz a korábbi értéknél 100 ezerszer kisebb értéket tart elfogadhatónak. Ez körülbelül negyed mikrogrammnyi megengedhető bevitelt jelent egy átlagos felnőtt embernél, és ennek a tizedét egy gyermek esetén.

Az elfogadható napi bevitel (Tolerable Daily Intake – TDI) egy vegyi anyag azon becsült mennyisége, amely egy életen át naponta a szervezetbe juthat anélkül, hogy az károsítaná az egészésgünket. Ezt testsúlykilogramra adják meg, hisz nyilván nem mindegy, hogy egy adott mennyiség egy csecsemőbe vagy egy kifejlett emberbe jut be.

Ezeket a műanyagokat kerüld, ha nem akarsz mérget enni

Miben van még mindig BpA?

Polikarbonát műanyagban, így például CD-lemezekben, műanyag tetőkben, szemüvegekben, de ami ezeknél nagyobb kockázatot jelent: ételtároló edényekben, kulacsokban. Az átlátszó, nagy szilárdságú polikarbonát műanyagból (PC, jelölése 7 – mint egyéb műanyag) alacsony hőmérsékleten minimális, nagyobb hőmérsékleten több Biszfenol-A (BpA) jut ki.

A fém konzerv vagy üdítős dobozok belsejében is rendre előfordulnak biszfenolok. Bár a gyártók azt állítják, hogy a konzervekben és az üdítős fém dobozokban egyre csökkenő mértékben van jelen a BpA, egy néhány éves dán kutatás mégis 14-ből 8 üdítős és sörös dobozban mutatott ki BpA-t.

A legtöbb hőpapírban, így a banki fizetéskor kapott vagy egyéb bolti bizonylatokban, parkolójegyekben is megtalálhatjuk.

Milyen káros hatása van?

Az EFSA mostani, 2021 év végi javaslatában azzal indokolta az egészségügyi szigorítást, hogy a BpA beavatkozik az immunrendszer működésébe – állatkísérletekben jelentősen megemelkedett egyes fehérvérsejtek száma már minimális BpA kitettség esetén is. Az úgynevezett ‘T-helper’ fehérvérsejtek száma nőt. Ezeknek esszenciális szerepük van az immunrendszer működésében, viszont ha megnő a számuk, az allergiás tüdőgyulladást okozhat.

Alapvetően azonban a hormonrendszert károsító, endokrin romboló hatása miatt került korábban fókuszba a Biszfenol-A. Nagy számú kutatás bizonyította, hogy a BpA egészen kis mennyiségben is kockázatos a gyermekek és a magzat fejlődésére, ennek ellenére egy német vizsgálat a gyermekek 96%-nak a vizeletéből kimutatta.

A BpA már egész alacsony dózisban is beavatkozik a hormonrendszer működésébe és ezzel összefüggésben rákkeltő kockázata is van, de felelőssé tehető cukorbetegség, asztma, koraszülések és szívbetegségek kialakulásáért, továbbá olyan hormonális zavarokért, mint a korai serdülés, az elhízás, a meddőség. Ismertek emellett a szaporodási képességekre és az idegrendszerre jelentett kockázatai is.

13 hormonhatású anyag a lakásban – hogyan kerülhetjük el?

Eddigi korlátozások

Bár 1938-ban jelent meg az első kutatás, hogy a BpA hormonkárosító, a mai napig nincs átfogó korlátozás ezen anyagra.

• Miután civil szervezetek sok éve szóltak fel a Biszfenol-A korlátozásáért, különösen a csecsemők veszélyeztetettségét hangsúlyozva, 2011-ben az EU-ban betiltották a BpA felhasználását cumisüvegekben.
• Emellett az élelmiszerekkel érintkező anyagokban a BpA kioldódását 0,05 mg/kg-ban maximalizálták.
• 2017-ben felkerült a BpA a REACH az EU-s vegyi anyag szabályozás különös aggodalomra okot adó anyagok listájára, mint hormonrendszert károsító anyag.
• 2018 elején az európai parlamenti képviselők elutasította azt a javaslatot, hogy jelentősen szigorítsák a Biszfenol-A jelenlétét élelmiszercsomagoló anyagokban. Ugyanebben az évben viszont az EU betiltotta csecsemőknek és három év alatti gyermekeknek szánt élelmiszereket tartalmazó műanyag palackokban, csomagoló anyagokban a BpA-t.
• További intézkedésként a 3 év alatti gyerekeknek készült játékokban a Biszfenol-A kioldódási határérték 0,04 mg/l-re csökkentették.
• 2020-ban 0,02%-ban korlátozták a hőpapírok maximális BpA tartalalmát.

Mi várható?

Miután az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság értékeli az új szigorító javaslatra beérkezett szakmai észrevételeket, várhatóan néhány hónapon belül dönt a szigorúbb új TDI-értékről. Ha elfogadják a szigorítást, az több terméknek, csomagolóanyagnak is érintheti a sorsát, sok gyártónak ki kell majd vonnia a biszfenol-A-t a gyártásból.

Az, hogy a BpA-t évtizedek óta a számtalan egészségügyi kockázatokat feltáró bizonyíték ellenére sem tudtuk drasztikusan korlátozni, mutatja az EU-s kockázatelemzési módszerek gyengeségét. Jelenleg a legtöbbször azért nem korlátoznak az EU-s hatóságok egy-egy vegyi anyagot, mert “kevés a bizonyíték”. Szakmai civil szervezetek, úgymint a CHEM Trust szerint ez időhúzás, hiszen csupán a már rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, – ha azok terhelőek a vegyületre nézve – meg kellene hozni a korlátozó intézkedéseket. Emellett zöld szervezetek régóta szorgalmazzák, hogy ne mindig egyenként vizsgálják és hosszú procedúra révén korlátozzák a vegyületeket, hanem az igen hasonló tulajdonságú vegyületcsoportokat egyben vizsgálják és ha szükséges, korlátozzák.

Zöld szakmai szervezetek problémásnak tartják azt is, hogy az EFSA csak az immunrendszerre gyakorolt hatást vette figyelembe és a hormonkárosító hatást nem, emiatt ugyanis félő, hogy a kiszoruló BpA helyét majd más biszefenolok veszik át. Pedig a BpA helyettesítésére elterjedt többi biszfenolról is – mint a BpS-ről és a BpF-ről – ismert már, hogy károsítják a hormonrendszert.

A Biszfenol-A az EU-s, különös aggodalomra okot adó anyagok listán szerepel, mint hormonrendszert károsító anyag. Ezt több mint 20 év szakmai csatározások után mondta végül ki az EU-s hatóság 2017-ben. A döntés ellen a gyártó cégek jogi úton próbáltak fellépni, de 2019-ben az EU bírósága kimondta, hogy helyes a besorolás. Azaz a hormonrendszert károsító hatását a BpA-nak és a többi biszfenolnak is sokkal szigorúbban kéne figyelembe venni.

A cikket az Innovációs és Technológiai Minisztérium FV-I-21-05-C pályázata társfinanszírozta, A Green&Safe LIFE-styles projektet az Európai Unió LIFE alapja támogatja, Azonosító: ENV GIE HU000622 Green&Safe LIFE-styles.