A különböző adalékanyagok viszont már többeket
zavarnak. Tartósítószer nélküli élelmiszert keres a válaszadók nagyobbik fele,
és még többeknek számít, hogy ne legyen mesterséges ízesítőanyag vagy színezék
az ételben-italban. A mesterséges színezéket, ízesítőanyagokat, továbbá
tartósítószereket a nők közel kétharmada igyekszik elkerülni, a férfiaknak csak
tele.

Az iskolai végzettség növekedésével egyre nagyobb
arányt képviselnek, akik számára fontos, hogy színezék nélküli élelmiszert
vegyenek. Még nagyobb eltérések mutatkoznak a nemek között az alacsony
zsírtartalom megítélésénél. Hiszen amíg a nők 49, addig a férfiaknak csak 28
százaléka tartja lényegesnek ezt a szempontot. Természetesen az egészséges
táplálkozásra törekvők magas aránya is szembe tűnik.

Érdekes módon legkevésbé fontos a zsírtartalom a
rendszertelenül étkezők, főzni nem tudók és főétkezésüknek a vacsorát tekintők
körében. Az alacsony szénhidráttartalom a fiatalabb korosztályokban kevésbé, az
idősebbekben inkább fontos. A nők itt is megelőzik a férfiakat. Aki szeret
főzni, jobban odafigyel, mint aki nem szeret, és nagyon lemaradnak a főzni nem
tudók. Az alacsony kalóriatartalom kevésbé fontos a férfiaknak, budapestieknek,
rendszertelenül étkezőknek és főzni nem tudóknak.

A biotermék is inkább a nők műfaja, a diplomásoké,
vidéki nagyvárosban élőké, főétkezést este fogyasztóké és rendszertelenül
étkezőké.

Újra növekszik a szénsavas üdítőitalok és a
gyümölcslé fogyasztása, míg a söré stagnál. Az élelmiszerek közül megint az
ásványvíz forgalma nő a legnagyobb mértékben. A legnagyobb mennyiséget a
háztartások sorrendben ásványvízből, szénsavas üdítőitalból, sörből és
gyümölcsléből fogyasztják.

A szomjoltó italok fogyasztása a háztartásokban
együttesen meghaladta értékben a 90 milliárd forintot. Értékben a háztartások
fogyasztása a szomjoltó italok közül legnagyobb sörből, majd sorrendben a
szénsavas üdítőital, a gyümölcslé és az ásványvíz következik.

forrás: Fogyasztóvédelem, 2003.
szeptember