fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Spar, Penny, Tesco és társaik – kiderült, melyik mennyi műanyagszemetet termel

műanyaghulladék élelmiszer

Átfogó jelentés készült arról, hogy a hazánkban jelenlévő legnagyobb élelmiszer-kiskereskedelmi láncok mennyi egyszer használatos műanyaggal, csomagolóanyagokkal terhelik a környezetet. A kutatást a Greenpeace idén végezte el először Magyarországon. A zöldszervezet arra az eredményre jutott, hogy a felmért boltok többsége fejlesztésre szorul, ha csökkenteni akarja műanyagszennyezését, ezért petíciót is indított az egyszer használatos műanyagok visszaszorításáért.

A Greenpeace az elmúlt években több országban is megvizsgálta és értékelte a élelmiszer-kiskereskedelmi láncokat többek között abból a szempontból, hogy

  1. mennyi a csomagolásmentes termék a polcokon,
  2. van-e lehetőség újratöltésre és újrahasznosításra az üzletekben,
  3. egyszer használatos műanyag zacskókban, vagy környezetbarát táskákban vihetjük haza a termékeket.

Idén első alkalommal Magyarországon is elvégezték ezt a felmérést a kilenc legnagyobb, hazánkban jelenlévő élelmiszerláncban. A kutatás két módszerrel történt: egyrészt a szervezet aktivistái 2022. július 1. és augusztus 1. között helyszíni felmérést végeztek a kilenc élelmiszerlánc harminchat hazai üzletében. Másrészt a környezetvédő szervezet közvetlenül az élelmiszerláncokat is megkereste egy kérdőíves kutatással, hogy saját adatokat szolgáltathassanak.

greenpeace szupermarketek műanyag szennyezése

Az ábra a kutatás során megszerezhető pontszámokból elért százalékos eredmények átlagát mutatja.

Az élelmiszerláncok rangsora

A Greenpeace közlése szerint a CBA, a Coop és a Reál értékelését megnehezítette, hogy ezek a láncok egyáltalán nem reagáltak a megkeresésükre, ezért őket csak a szervezet aktivistáinak helyszíni felmérése alapján tudták rangsorolni. Aki a részletes eredményekre kíváncsi, az a Greenpeace teljes kutatási jelentését is végiglapozhatja.

A SPAR végzett az első helyen, őket követi az Auchan, a Tesco, a Lidl, az ALDI, a PENNY, a CBA, a Coop, az utolsó helyezést a Reál érte el.

Haladás érezhető

A hiányosságok feltárása mellett több pozitív fejleményt is kiemelt a Greenpeace a boltokkal kapcsolatban.

  1. Egyes cégek nyilvánosan elérhető startégiával rendelkeznek a műanyagcsökkentésükkel kapcsolatban, máshol a saját márkás termékek csomagolásánál kitűzött cél, hogy 100 százalékban újrahasznosított anyagokból készüljenek.
  2. A SPAR üzleteiben kimagaslóan sok termék volt elérhető újratölthetőként, ilyen volt például a mogyoró, a pisztácia, a dióbél, a mandula, a napraforgó, a tökmag, a köles, vagy a kuszkusz is.
  3. Az Auchan esetében kiemelkedő, hogy hálózati szinten megtalálható náluk a visszaváltható ásványvizes italcsomagolás.
  4. A Tesco válaszaiból kiderült, hogy a működésükből származó hulladék 82 százalékát újrahasznosították az előző évben, ez csak vállfából majdnem 124 tonnát jelent.
  5. A legnagyobb választékban és arányban csomagolásmentes zöldségeket és gyümölcsöket a Lidl üzeleteiben lehetett találni a Greenpeace felmérése szerint.
  6. A SPAR és az Auchan pedig már nem adott ingyen műanyag zacskót, csak lebomlót pénzért.

A Greenpeace azért indította el ezt a kutatást, mert a műanyag hulladék lassan ellep minket, egyre nagyobb károkat okozva a természetben és már megjelent az emberi szervezetben is.

Mindenkinek joga van úgy vásárolni, hogy ne legyen minden eldobható műanyagba csomagolva, illetve hogy választhassunk visszaváltható csomagolású termékeket

– nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője.

A zöld szervezet jelentésében leszögezte, hogy ha valódi változást szeretnénk látni, akkor búcsút kell mondani az eldobható csomagolásnak, és át kell térni az újrafelhasználásra, az utántöltésre és a csomagolásmentes alternatívákra. A Greenpeace Magyarország ezért új petíciót indított, amelyben azt követeli, hogy a hazai élelmiszerláncok radikálisan csökkentsék az egyszer használatos műanyagok és egyéb eldobható csomagolóanyagok használatát.

Nem mindegy, mit eszel!

Élelmezésünk, élelem beszerzési rendszerünk óriási hatást gyakorol az éghajlatváltozásra, konzerválja a szegénységet, fokozza a természeti környezet pusztulását. Az éghajlatváltozás és globális kizsákmányolás az EU polgárainak a jövővel kapcsolatos aggodalmai között az első helyen áll. Az EU polgáraiként, magánszemélyként a mi felelősségünk is szerepet vállalni a világ előtt álló kihívások megoldásában.

Kövesd a #GoEAThical és az #OurFoodOurFuture hashtaget a Facebookon és az Instagrammon, oszd meg a kampányt másokkal is.

Ne tápláld tovább a kizsákmányolást! A pénzed szavazat!

Képek forrása: Kovács Gyula, canva.com

ökokör háztartászöldítés ofofEz a tartalom az Európai Unió #OurFood.OurFuture projektje keretében valósult meg, semmilyen tekintetben nem tükrözi az Európai Unió álláspontját.

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Greenwashing? Erre figyelj a boltokban!

Greenwashing? Erre figyelj a boltokban!

Ne dőlj be a zöldre festési praktikáknak és a hangzatos marketing szövegeknek! Összegyűjtöttünk néhány tipikus ál-zöld állítást, amik mögött a leggyakrabban nem áll valós fenntarthatósági törekvés. Pörgesd végig, kerüld el őket Te is. Nem igazán tiszta számodra, mit tekinthetünk zöldre festésnek? Itt leírtuk, mi az a greenwashing, a zöldre festés, és mi a baj vele?, itt […]

Még több videó
Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára

    Kövesd munkánkat, iratkozz fel híreinkre!
    Bónusz: tippek, tesztek, programok