
| Tudatos Vásárló
Sok a kamu egészségre vonatkozó állítás az EU szerint
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal elutasította az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló kérelmek többségét, mivel azok nem voltak kellően bizonyítottak.
Így sem a probiotikumra és antioxidánsra, sem a glikémiás
étrendre vonatkozó egészségi állítások nem kerülhetnek fel a közösségi listára.
Az EFSA
megítélése szerint a melatonin sem rendelkezik alvást elősegítő hatással,
és megállapították, hogy sok gyógynövényből kivont hatóanyagnak sincs
tudományos eredményekkel alátámasztható hatása az ízületek egészségére és
rugalmasságára vonatkozóan.
Az 1924/2006/EK rendelet szabályozza az
élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó
állításokat. A rendelet 2007. január 18-án lépett hatályba és 2007.július 1-től
kellett alkalmazni.
A rendelet hatálya kiterjed:
- a termékeken feltüntetett tápanyag-összetételre és
egészségre vonatkozó állításokra, - a termékek megjelenítése során alkalmazott jelölésre,
- a termékismertetésre és reklámra,
- az állításként értelmezhető kereskedelmi-, márka-, és
fantázianevekre.
Az elutasított állítások között voltak a foglepedék
kialakulását befolyásoló anyagokról szóló, valamint a tea jótékony hatásait
célzók, a vérnyomás- és a koleszterinszint megváltoztatásának képességére utaló
állításokkal egyetemben.
Elutasították a különböző élelmiszerek és alkotórészei (gumiarábikum,
béta-glükánok) vércukorszintre gyakorolt hatásával kapcsolatos állításokat, a sztearinsav
és a vér koleszterinszintje, valamint a cukormentes rágógumi és a
lepedék-képződés közötti ok-okozati összefüggést sugalló állításokat is.
Az elutasítások döntő többségénél szerepet játszott, hogy nem állt
rendelkezésre a megnevezett hatást kifejtő hatóanyag tudományos szempontokat
kielégítő jellemzése. Ilyen probléma merült fel a glikémiára vonatkozó
állításokkal kapcsolatosan is, ahol a szénhidrátok meghatározása volt
túlságosan általános.
Körülbelül 65 élesztő- és baktériumtörzs probiotikus hatásával kapcsolatos állítást
ítélt az EFSA kevés bizonyítékkal alátámasztottnak (bár az EFSA sehol sem
használta a „probiotikum” kifejezést). Az EFSA diétás termékekkel,
táplálkozással és allergiával foglalkozó panelje (NDA) megnyugtatta a
gyártókat, hogy az Európai Bizottság meghosszabbítja a törzsek pontos
jellemzéséhez és az adatok szolgáltatásához szükséges időkeretet. Nem fogadáta
el a szervezet azokat az állításokat sem, amelyekhez a tudományos
bizonyítékokat akut vagy krónikus betegeken végzett kísérletek szolgáltatták
(pl. gamma-linolénsav az ízületi bántalmakkal való összefüggésben).
Az élelmiszeripart legjobban az antioxidáns hatáshoz fűződő állítások
elutasítása hökkentette meg. Több száz élelmiszerrel kapcsolatos állítás – a
fekete ribizli kivonattól kezdve a ginko alapú étrend-kiegészítőkön át – kapott
elutasító véleményt. A panel indokolásában a bizonyítékok túl általános
jellegét, a referenciamunkák megnevezésének hiányát, valamint az egészségeseken
végzett kísérleti eredmények hiányát nevezte meg.
Kevés megalapozott állítás volt
A kevés pozitív megítélésű állítás közé került az időzónák
gyors átlépéséből eredő kimerültség (jet lag) enyhítésével összefüggésbe hozott
melatonin. Kedvező elbírálást kapott azon állítás is, miszerint az étkezést
helyettesítő szerek hatékonyabbak a testtömeg csökkentésében, illetve
megtartásában, mint a kalória-számláláson alapuló diéta. Szintén pozitív
értékelést kaptak a kálium és a vérnyomás, a D-vitamin és az immunrendszer,
valamint a normális izomműködés, illetve a guar gumi és a koleszterinszint
kapcsolatát célzó állítások.
Az EU Food Law 2010. február 26-ai számában megjelent
összefoglaló szerint az állítások most megvitatott csomagjának számos eleme
tudományos szempontból megalapozatlan volt, és érthetetlen, hogyan engedhették
tovább a dokumentumok ellenőrzéséért felelős tagállamok szakhatóságai az ilyen
gyengén alátámasztott állításokat jelenlegi formájukban az EFSA-nak.
Forrás: MEBIH
Kép [cc] jeff