Részletesen beszámoltunk róla, milyen súlyos mérgezési tüneteket, betegségeket okoz az ecuadori banánföldeken a túlzott vegyszerezés, és arról is, hogy ha bio-, fairtrade minősítésű banánt veszünk, tényleg nyugodtabban nézhetünk a tükörbe.

Több mint 6000 kistermelő és 2 millió munkás dolgozik az ecuadori banánültetvényeken. A Tudatos Vásárlók Egyesületével végzett terepmunka során a kutatók 35 banánmunkásnak tettek fel kérdéseket a Quevedo és Marchala körüli ültetvényeken. A munkások – túlnyomó részben középkorú férfiak – elmondásuk szerint a Chiquita, Favorita, Dole, Bonita és a Sabrostar cégeknek dolgoznak, maximum alapfokú iskolát végeztek, háztartásukban általában két felnőtt és 1-3 kiskorú, 18 év alatti gyermek él. (Az ecuadori banántermelő- és értékesítő cégekről, Európában kapható márkákról itt számoltunk be.) A családokban többnyire csak az egyik felnőttnek van rendszeres jövedelme, ő általában a lakóhelyükhöz közeli ültetvényen dolgozik.

Minden személynek, mint a társadalom tagjának joga van a szociális biztonsághoz… [Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 22. cikk]

Az ecuadori Munka Törvénykönyve értelmében, ha egy munkaviszony több mint egy évig tart, azt szerződésben kell rögzíteni, a munkaadónak pedig a munkaviszony első napján regisztrálnia kell a munkavállalót a szociális ellátórendszerben. Annak ellenére, hogy megkérdezett munkások többsége már 15 éve dolgozott az ültetvényeken, jellemzően nem volt szerződésük. gyakori az is, hogy a munkaadók részmunkaidőre jelentik be a teljes munkaidőben dolgozó munkásokat, akik így csak részben tudják igénybe venni a társadalombiztosítási szolgáltatásokat.

20107-ben tizenöt különféle matricával ellátott (márkázott), áruházláncokban, bioboltokban vagy biopiacon kapható banán növényvédőszer-maradék tartalmát vizsgáltuk meg. Az eredményt itt olvashatod.

A megkérdezett munkások többsége úgy gondolja, hogy a munkaadó nem fizeti utánuk a társadalombiztosítási járulékokat. Ha a járulékok nincsenek befizetve, a munkások nem kapnak majd nyugdíjat, táppénzt, anyasági vagy orvosi ellátást, melyekre a törvény amúgy feljogosítja őket. Csak magukra számíthatnak, ha műtétre, kórházi kezelésre vagy gyógyszerre van szükségük. Ezek olyan költségek, amelyeket nem tudnak fedezni, még alapszinten sem.

Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz… [Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 25. cikk]

A megkérdezett munkások átlagos havi nettó keresete 370 dollár körüli, néhányan azt nyilatkozták, hogy minimálbért vagy az alatti összeget kapnak. Ha a családban csak egy ember dolgozik, ez kevesebb, mint az Ecuadori Statisztikai Hivatal száma, amely a háztartások alapszintű ellátásához szükséges bevételt 653-673 dollár közé teszi. A munkások többsége elmondta, hogy bevételük nem fedezi a kielégítő étkezés és az orvosi ellátás költségeit, és esélyük sincs megtakarítani, félretenni. Mindegy milyen keményen dolgoznak, a körülményeik cseppet sem javultak az elmúlt években.

Se ivóvíz, se orvos

Annak ellenére, hogy az ültevényeken kimerítő a fizikai munka és a munkások hosszú napokat dolgoznak, nem jutnak hozzá ivóvízhez. Sérülések és balesetek esetén nincs orvosi ellátás, holott a munkáltatókat törvény kötelezi arra, hogy legalább elsősegély készlet legyen. A munkások arról számoltak be, hogy abban a kevés esetben, amikor volt egészségügyi szolgálat az ültetvényen, az alig volt felszerelve és jószerivel még gyógyszer sem volt. Ha a munkások megfelelően biztosítva lennének, sérülések esetén a társadalombiztosítás által támogatott intézménybe vinnék őket, ahol ellátást kapnának.

Mindenkinek, aki dolgozik, olyan méltányos és kielégítő fizetéshez van joga, amely számára és családja számára az emberi méltóságnak megfelelő létet biztosít, és amelyet megfelelő esetben a szociális védelem összes egyéb eszközei egészítenek ki. [Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 23. cikk]

A legtöbb munkás elméletileg a teljesítménye alapján kapja a fizetését, például a megpakolt dobozok száma vagy a megművelt területmérete szerint. Azt mondják nekik, minél többet dolgoznak, annál több lesz a fizetésük, a gyakorlatban azonban a munkások valós teljesítménye és a bérpapír adatai gyakran köszönő viszonyban sincsenek egymással. A dolgozók pedig nem élnek panasszal, mert félnek a következményektől. Megvan az okuk: többeket megfélemlítettek azok közül, akik felemelték a szavukat a bérezés miatt.

Minden személynek joga van a pihenéshez, a szabad időhöz, nevezetesen a munka időtartamának ésszerű korlátozásához, valamint az időszakonkénti fizetett szabadsághoz. [Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 24. cikk]

A banánmunkások reggel 6-7 órakor állnak munkába a földeken, és este 5-6 óra körül indulhatnak haza, eközben 30-60 perc szünetet tarthatnak. Az Ecuadori munkajog szerint a rendszeres munkaidő nem haladhatná meg a napi 8, a heti 40 órát. Az éveken át végzett megfeszített munka komolyan veszélyezteti a banánmunkások egészségét, növeli a balesetek valószínűségét, nem beszélve arról, hogy alig tölthetnek időt a családjukkal.

Ha a munkások nem teljesítik a feletteseik által kitűzött mennyiséget, túlórázniuk kell. A megkérdezett munkások fele soha nem utasította vissza a túlórát, mert az vagy kötelező volt, vagy féltek a következményektől. Tudták, hogy ha nem maradnak túlórázni, elveszíthetik az állásukat. A munkások többségének a legutolsó szezonban több hétvégén is dolgoznia kellett.

Bár a túlóráért a törvény szerint extra díjazás járna, Sokan mondták az interjúk során, hogy a túlórákat nem fizették ki nekik, vagy ha ki is fizették, az nem érte el a törvényileg meghatározott mértéket. Sajnos a munkások nem szerveződnek és nem elég iskolázottak ahhoz, hogy változtassanak ezen a helyzeten, a legtöbben nincsenek tisztában a törvény által meghatározott túlórapénz mértékével sem.

Minden személynek joga van másokkal együtt szakszervezet alakításához és érdekeinek védelme céljából szakszervezetekhez való csatlakozáshoz. [Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 22. cikk]

Az interjúk során több szakértő is kiemelte, hogy a munkakörülmény javításának egyik legfontosabb módja a szervezett fellépés lenne. Az ágazati szakszervezetek ugyan nem megengedettek az országban, de a vállalatokon belüli szerveződést garantálja az ecuadori munkajog, ennek ellenére a szakszervezetek tagsága alacsony. A munkásokat gyakran zaklatják, elnyomják vagy megfélemlítik, ha szakszervezetet alakítanak vagy belépnek a már meglévő egységbe. Nem ritka, hogy az érintett munkásokat kirúgják, ahogy egyikük elmondta: „2014-ben szakszervezetet alakítottunk az ültetvényen. Bejegyeztettük a Munkaügyi Minisztériumnál, ezért mindegyikünket elbocsátották.”

A szakszervezetek fájó hiánya

A kutatásunkban megkérdezett munkások közül csak néhány volt szakszervezeti tag, annak ellenére, hogy legtöbbjük állította: konfliktus esetén a szakszervezethez fordulna. Azok az emberek, akik nem keresnék a szakszervezetet, azért nem tennék, mert félnek a következményektől. A munkások többsége nem érti, hogy a szakszervezet hogyan tudná javítani a helyzetüket, nincsen tisztában például azzal, mi az a kollektív tárgyalási jog, pedig ez a szakszervezetek legfontosabb eszköze.

A jogrendszer is hagy a munkáltató számára kiskapukat, például csak akkor kötelező a szakszervezet biztosítása, ha az ültetvényeken a munkások száma meghaladja a 30 főt. Néhány ültetvényen úgy kerülik meg ezt a rendelkezést, hogy a termelést kisebb egységekre bontják, ahol a munkások száma végül egyenként kevesebb, mint 30 fő.

Segíts Banán Ferinek: legyen fairtade a boltokban!

Támogasd Banán Ferit a Tudatos Vásárlók Egyesületének online akciójával

Írd alá a lenti petíciót, hogy megmutassuk , a fogyasztók is igénylik a változást és fairtrade termékeket szeretnének a boltokba. A levelet címezheted egy vagy akár az összes láncnak. A kérésed közvetlenül a szupermarketláncnál landol, így tudni fogják, hogy a méltányos kereskedelem ügye fontos a vásárlóknak.

Szerezz te is támogatókat és juttasd el kampányunkat minél több ismerőshöz: oszd meg a petíciót, Banán Feri facebook eseményét, és kérd ismerőseidet, hogy ők is csatlakozzanak.

Mindeközben a TVE levélben kereste meg a szupermarketláncok vezetőit a fenti kéréssel. Tájékoztatni fogunk, hogy milyen válasz érkezik a szupermarketektől.

Nyitókép: pixabay.com

Ha te is egy vagy a több, mint egymillió olvasónkból, támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fejlesztését.

Hozzunk létre együtt egy megújult tudatosvasarlo.hu-t.

Így tudsz hozzájárulni Te is, hogy összegyűljön a 3.000.000 forint. Segíts kisösszegű rendszeres havi adománnyal. Most! 

Rendszeres havi 1.000FT adomány

   

Rendszeres havi 2.000FT adomány

   

Rendszeres havi 5.000FT adomány

   

Rendszeres havi 10.000FT adomány

   

Egyszeri 5000 forint – kevesebb mint két mozijegy ára, de nekünk fontos segítség, főleg ha rögtön jön. 

   

Bármennyi pénzt adhatsz, minden apró vagy hatalmas hozzájárulás számít.

   

Ajánld fel adód 1%-át a TVE nek

A Tudatos Vásárlók Egyesülete adószáma: 18245770-1-43

Ha banki átutalással támogatnál:

Számlavezető: Tudatos Vásárlók Közhasznú Egyesülete

Bank neve:    Magnet Bank

Számlaszám:    16200106-00108490-00000000

IBAN szám: HU40 1620 0106 0010  8490 0000 0000

Swift: HBWEHUHB

    Ezt a projektet az Európai Unió finanszírozza.