A tisztán növényi eredetű termékek alternatívát jelenthetnek olyan esetekben, amikor a fogyasztó nem akar (táplálkozási irányzat) vagy nem tud (laktózintolerancia, tejfehérje-allergia) tejet, tejterméket fogyasztani.

Ezek a termékek a boltok polcain elkülönítve kapnak helyet, csomagolásukon jól látszik, hogy növényi eredetűek. Általában biotermékekről van szó, így áruk is lényegesen magasabb a hagyományos tejtermékekénél.

Sajnos azonban a hagyományos termékektől nem elkülönítetten, azok csomagolásával megegyező, növényi alapanyagok hozzáadásával készült, úgynevezett tejtermék-imitátumokat is kínál a kereskedelem.

A két termékcsoportot könnyű megkülönböztetni egymástól. A kizárólag növényi alapanyagokból készült termékek drágábbak, csomagolásukon központi helyet kap a növényi eredet, a táplálkozási előnyök feltüntetése. A csak részben növényi alapanyagokkal készült termékek ellenben nehezen elkülöníthetők a hagyományosaktól, a fogyasztó figyelmességén múlik, hogy mit vesz le a polcról.

Sajtimitátumok: olcsóbb termék, több vevő

A sajtimitátum tej– és növényi eredetű összetevőket, tejipari melléktermékeket (savót, permeátumot) tartalmaz, de létezik csak növényi eredetű alapanyagokból (pl. szójatej, szójazsír, növényi zsír) készült változata is.

Ezeknek a termékeknek jóval kisebb az előállítási költsége, mert általában a legdrágább komponenseket cserélik ki olcsóbbra (tej, vaj). Az elviekben kisebb fogyasztói ár miatt szélesebb réteghez eljuttathatók.

Ha környezetvédelmi szempontból nézzük, egyértelmű előnyük, hogy a kevesebb állati alapanyag miatt csökken az állattartásból adódó környezetterhelés (metán-, széndioxid-kibocsátás, vízhasználat).

Összetételi különbségek

A fogyasztók gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy a tejpótló anyagok felhasználása révén az imitátumokkal csökkentett tápanyagértékű termékhez jutnak. Ugyanolyan energiatartalom mellett az így készült élelmiszer táplálkozásbiológiai értéke (pl. kalcium-, fehérjetartalom) nem közelíti meg a tejtermékét (pl. sajt, sajtkészítmény).

Táplálkozásbiológiai oldalról az imitátumok talán egyetlen pozitívumaként az alacsonyabb koleszterintartalmat említhetjük, cserébe viszont a kalciumtartalmuk is alacsonyabb, és a hagyományos termékeknél lényegesen rosszabb a fehérje-zsír arányuk – ami egyértelműen nem előnyös.

A sajtoknak viszonylag nagy a fehérjetartalmuk, akár a 30g-ot is elérheti 100g termékben. A zsírosabb sajtokat leszámítva a zsírtartalmuk ezzel megegyezik, a sovány sajtoknál a 2:1 arányt is elérhetik a fehérjetartalom javára.

Ezzel szemben a növényi zsírral készült termékeknek gyakran kevesebb vagy nem teljes értékű a fehérjetartama, a zsírtartalmuk viszont nagy (igaz a növényi zsír miatt koleszterint nem tartalmaznak). Az ideális tejtermék összetételére az jellemző, hogy több jó minőségű fehérjét tartalmaz, mint zsírt.

Összehasonlítás
Típus	Kizárólag növényi alapanyagokból készült sajtjellegű készítmény	Részben növényi zsírral készült sajtjellegű készítmény (imitátum)
Termék neve	Cheezly növényi sajt mozzarella	Csízió toast szendvics és pizza feltét, natúr
Gyártó	The Redwood Wholefood Co. Ltd., Nagy Britannia	Viotros S.A., Görögország
Összetétel	víz, nem hidrogénezett növényi olaj, tofu, szójafehérje, rizskeményítő, sűrítőanyagok: karragén, szentjánoskenyér-liszt, só, szárított élesztő, trikalcium, ecet, savasságot szabályozó: trinátrium-citrát, nyers nádcukor, aroma, élesztő kivonat	víz, növényi olajok (27%), tejoltó kazein, keményítő (búza, burgonya), tengeri só, emulgeátor: E231, aroma, tartósítószer: szorbinsav, stabilizátor: karragén, színezék: béta-karotin.

Az egészséges táplálkozás szempontjából tehát nem, de betegségmegelőző vagy terápiás étrendi szempontból a növényi termékek fogyasztása előnyökkel is járhat.

Például a kóros vérzsírszinttel élők számára jó alternatíva lehet a koleszterinszegény étrend megvalósításában, de ide tartoznak a laktóz-intoleranciában vagy tejfehérje-allergiában szenvedők és a szigorúbb vegetáriánus és vegán irányzatokat követők is.

A kizárólag növényi zsírral készült termékek koleszterin- és tejmentésségüknél fogva ilyen esetekben kifejezetten előnyösek. A probléma nem a kizárólag növényi zsírral készült termékek körül van, nagyobb áruk és megkülönböztetett helyük miatt nehezen keverhetők össze más termékekkel.

A részben növényi alapanyagokkal készült imitátumokról viszont – hagyományoshoz hasonló csomagolású és elnevezésű termékek lévén – nem derül ki egyértelműen a fogyasztók számára, hogy miért (vagy miért ne) ezeket válasszák.

Ma még gyakori, hogy a tejtermék-imitátumokat és helyettesítő terméket a hagyományosakkal (sajt vs. sajtjellegű készítmény, pizzafeltét vs. „növényi zsírral készült élelmiszerkészítmény”) azonos hűtőpultban értékesítik, és így megtévesztik a fogyasztókat. Csak példaként, a következő reklámszöveg egy akciós újságból való: „Csízió szendvics-és pizzafeltét, sajtpultban kapható”

A tájékoztatás gyerekcipőben jár. Az üzleteknek nem érdekük, hogy a fogyasztók figyelmét felhívják a sajtimitátumok fogyasztásából adódó hátrányokra, vagy elkülönítve tegyék ki a polcra.

Jelenleg az egyetlen mód, amivel elkerülhető, hogy ne imitált terméket vigyünk haza – hacsak nem ezt szeretnénk –, hogy mindig olvassuk el figyelmesen a címkét, hiszen jelen esetben egyértelműen feltüntetik a növényi összetevőket.

Kép: panmac.com, homar.blog.hu

 

 A cikk megjelenése a Nemzetgazdasági Minisztérium FV-I-12-C-0004 pályázat keretében valósult meg.