fbpx

| S. Nagy Andrea

A víz az életünk

Készleteink alapján azt gondolnánk, kár aggódni. Ez azonban a vízfogyasztás és a rendelkezésre álló vízkészlet szezonális és területi eloszlása alapján már másként néz ki.

A víz lételem. Nekem főleg! Mindig kiskorom nyári élménye, a Duna menti strandolás és az úszás jut eszembe. Bár hideg és erős sodrású, de tiszta volt a folyó vize. Persze ez Baján volt a 70-es években. Budapestnél nem mernék fürödni benne. Oda ömlik Budapest szennyvize, 80 százalékban biológiai tisztítás nélkül. Egyszer, már felnőtt fejjel megmerültem a Szentendrei- szigeti Duna-ágban. Olyan kiütéseket kaptam, hogy azóta is emlegetem.

Belátom, kell indíttatás, személyes élmény, hogy felelősen kezdjünk gondolkodni természeti kincseinkről. És nem elég gondolkodni!

Milyen gyakran pazarlóan használjuk ezt a kincset! Főleg nyáron vesszük észre, mert csak tekerjük azt a csapot, aztán az általános nagy vízfogyasztás miatt alig csurog belőle.

Gondoljunk csak bele, hányszor engedjük ki a csapot, hogy jó hideg víz jöjjön belőle? Hányszor hagyjuk folyni, miközben „csak” fogat, hajat mosunk? Hát még, amikor kádnyi forró vizet kívánunk!

 

Nézzünk csak néhány adatot hazánk vízkészletéről!

A csapadékkal 58 milliárd, a folyók révén 114 milliárd köbméternyi víz érkezik, a felszín alatti hasznosítható vízkincs 6,7 milliárd köbméter, összesen tehát 178,7 milliárd köbméter áll rendelkezésre évente. A felszíni vízkészleteink 17 százalékát, a felszín alatti készlet 43 százalékát hasznosítjuk.

Készleteink alapján azt gondolnánk, kár aggódni. Ez azonban a vízfogyasztás és a rendelkezésre álló vízkészlet szezonális és területi eloszlása alapján már másként néz ki. Folyóink általában nyáron és ősszel szállítják a legkevesebb vizet, viszont a lakosság és a mezőgazdaság épp nyáron igényli leginkább. Ehhez csatlakozik az ipar is. Probléma az is, hogy nem ott van a legnagyobb készlet, ahol a legnagyobb az igény. Felszíni vízkészletünk 63 százaléka a Dunában, 16 százaléka a Drávában, 4 százaléka a Marosban van. A Tisza völgyére 17 százalék jut, viszont a vízigény itt a legnagyobb. A felszín alatti készleteink sem minden esetben állnak rendelkezésre ott, ahol nagy a fogyasztás. A fokozott vízigény kielégítését megnehezíti, hogy a sűrűn lakott, leginkább iparosodott területeken erősödik a vízkészlet szennyeződése.

Próbáljuk meg elképzelni, hogy annyi vízből kéne gazdálkodnunk, mint Kenya egyes vidékein, azaz napi és fejenkénti 2-5 literrel. Ezzel szemben a gazdag országokban, automata mosógéppel, mosogatógéppel rendelkező családokban a napi, fejenkénti vízfogyasztás eléri a 350 litert!

E két véglet között próbáljuk megtalálni a takarékosság és ésszerűség határait!

 

Víztakarék – megújuló „bankbetét”

A víztakarékosság egyes lépéseit betartva akár 20 százalékos megtakarítás is elérhető. Kezdjük már mindjárt holnap reggel!

  • Készítsünk be a hűtőszekrénybe 1,5 literes palackokban hideg víznek valót. Igénytől függően akár 2-3 palackkal is betárazhatunk. Gyorsíthatjuk a hűtést, ha a fagyasztóba tesszük rövid időre a palackokat.
  • Még egy jó pont: Saját gyógyteát vagy gyümölcsteát forrázzunk (pl. a citromfű remek nyugtató, stresszoldó, de a szárított almakarika is ízletes teának – ízesítsük kedvünk szerint), és tegyük hűtőbe. Kis idő múltán kész a saját „ájsz” teánk! A bolti változatot nem vettük meg, a palackot nem dobtuk ki, és a benne levő aromákat és segédanyagokat nem vettük be!
  • Fogmosáskor, borotválkozáskor csak akkor folyjék a víz, amikor használjuk is. Így ez a művelet 2 liternyi vizet kíván, ellenkező esetben akár 15-20 litert is.
  • Egy öblítéssel a WC szennyvízzé tesz 10 liter vizet. Naponta egy személy átlagosan 45 liter vizet használ el e célra. Olyan megoldást keressünk, ahol magunk szabályozhatjuk a leömlő víz mennyiségét (csappal, nyomógombbal). Ha takarékos a tartályunk, már csak 4-8 liternyit használunk el erre a célra.
  • Kissé merésznek tűnhet, de reggeli csúcsidőben össze is várhatjuk a családtagok kisdolgait, és egyszeri öblítéssel váljunk meg tőle.
  • Egy ötperces tusolás 70-80 liter vizet fogyaszt. Ha a szappanozáskor nem folyik a víz, már nyertünk. Ezt hívják matrózfürdőnek.
  • A kádban fürdés 140 liter vizet igényel. Legyen ez inkább ünnepi alkalom,  hétköznapokon  a rövid tusolást válasszuk.
  • Csapjaink ne csöpögjenek. Szereltessük meg őket, előfordul, hogy csak egy tömítés cseréjén múlik a dolog. Ha percenként 10 csepp hullik le, akkor havonta 170 liter, egy évben 2000 liter vizet veszítünk el.
  • Csapok, zuhany végére aerátoros csapvéget, zuhanyfejet szereltessünk fel. Az aerátor levegő-bekeverődést biztosító szerkezet, ma már általában minden csapvég ilyen. A vízbe így levegőt juttatunk, és kevesebb víz is elég. Egy ilyen csap segítségével 50 százalékos megtakarítás érhető el.
  • Még egy jó pont: kiegészítőként vehetünk a csapvég átmérőjénél 2-3-szor nagyobb átmérőjű aerátort, ami általában csuklósan körbe is forgatható, még több levegőt kever be, még nagyobb megtakarítást eredményez.
  • A hagyományos hideg-meleg vizes csapokon sok víz elfolyik, mire beállítjuk a kézmeleg vizet. Az egykaros csaptelep jobb megoldás lehet.
  • A mosógép – típusától függően – átlagosan 115 liter vizet használ mosásonként. Ezért ne indítsuk fél adaggal, hanem várjuk meg, míg teli gépet indíthatunk.
  • Mosogatáskor, ha lehet, állóvízben mosogassunk, és folyóvízben öblögessük az edényeket.
  • Az utolsó öblítővíz, a kisgyermek mosakodóvize még jó lehet áztatóvíznek. Tegyünk bele mosószódát (az Ökoszolgálat Alapítványnál beszerezhető: 1051 Budapest, Nádor u. 34.) és egy kis mosószert, áztassuk bele a mosnivalókat.
  • Új gépek (mosó- illetve mosogató-) vásárlásakor energia- és víztakarékosat válasszunk!
  • Kertünkben, ha van, legalább esővizet gyűjtsünk. A növények meghálálják, ha ezzel a lágy vízzel locsoljuk őket.
  • A locsolást mindig kora reggelre és estefelére időzítsük.

 

Szennyvíz-figyelő

A vízkincsre úgy is vigyázhatunk, ha a háztartásunkból kikerülő szennyvíz könnyen megtisztítható!

  • A vécét, lefolyót, csatornákat kíméljük a tömítő anyagoktól. Ilyenek például a vízre duzzadó morzsák, olaj, zsír, teafű és zacc.
  • Vegyszerek, maró és fertőtlenítő anyagok túlzott használata sem indokolt. Ráadásul ezek az anyagok hatásukat csak kis mértékben fejtik ki a toalettben, lefolyóban, a maradék a természeti környezetet károsítja.
  • Még egy jó pont a dugulás elhárítására: Először pumpával próbálkozzunk. Ha nem jártunk sikerrel, akkor két evőkanál szódabikarbónát öntsünk a lefolyóba, dugaszoljuk be a túlfolyót, és 1,5 deci ecetet öntsünk a szódabikarbóna után a lefolyóba. Gyorsan dugjuk be azt is dugóval. Addig hagyjuk így, míg sistergést hallunk. Ezután forró vizes öblítés jön.
  • A „konyhamalac” nevű konyhai hulladékdaráló energiapazarló és vízszennyező ketyere. Az apróra darált szerves hulladék feleslegesen megterheli a szennyvíztisztító telepeket. Egyszerűen saját komposztunkra is kitehetjük a növényi maradékokat.

 

Megjelent a Tudatos Vásárló 6. számában

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás