Teszt: száraz macskatáp, macskaeledel

A hal-témát az elmúlt időszakban alaposan körbejártuk. Most, hogy az év legnagyobb halevő ünnepe közeledik, amikor az éves haladagunk felét faljuk fel, összegyűjtöttük Nektek, amit csak lehet. Mit kell tudnunk a pontyról, a hekkről, a tonhalról, mi az, amit egyáltalán ne együnk? Milyen jó példák léteznek haltenyésztésre és kereskedelemre itthon és a nagyvilágban, mit derítettünk ki tesztünkben az itthon kapható friss és fagyasztott halakról és halbisztrókról?

Vajon a különböző etikus, fenntartható kezdeményezésekhez tartozó márkák jobbak a problematikus, fast fashion láncokhoz képest? Dobos-Nagy Emese divatújságíró az Ethical Trading Initiative-vel együttműködő magyar gyártókat kereste meg. Az átláthatóság legkisebb jelét sem tapasztalta.

Olyan független minősítő rendszereket mutatunk, amelyek logóival ruházati termékeken is találkozhattok. A Fairtrade, a GOTS és az Oeko-Tex címkéi garantálják, hogy a gyártás során figyelmet fordítottak a munkakörülményekre, a bérezésre és a környezeti fenntarthatóságra.

Máris nyugodtabb lelkiismerettel vesszük meg, ha egy ruhán zöld, öko, méltányos, tudatos címke virít. Eszerint nem éhező varrónők készítették, a gyapotföldeken dolgozók nem gázoltak térdig a permetszerben. De ki hitelesíti ezt az információt, egyáltalán, mit jelentenek a különböző címkék az elméletben és a valóságban? Cikksorozatunkban ennek járunk utána.

Tudjuk, milyen problémákkal küzdenek a magyarországi felsőruházati szektorban dolgozók. Arra voltunk kíváncsiak, jobbak-e a munkakörülmények, magasabb-e a fizetés a különböző etikus minősítéssel rendelkező hazai cégeknél. Mengyán Eszter, a fenntartható divattal foglalkozó Holy Duck! blog alapítója járt utána a kérdésnek.