| Tudatos Vásárló
Részvételi minőségbiztosítás a fenntartható élelmiszerekért
Helyi gazdaság, biztonságos élelmiszer, erősödő közösség, fogyasztói bizalom, kevesebb bürokrácia, kevesebb költség – többek között ezek az előnyei a részvételi minőségbiztosításnak.
A bio termékek piacának professzionalizálódása, és az ezzel együtt járó rohamosan növekvő nemzetközi (nagy távolságra történő) értékesítés hívta életre a független öko minősítő rendszereket. Ezzel szemben, vagy emellett a részvételi minőségbiztosítás újra közelebb hozza egymáshoz a vásárlót és a termelőt, az átlátható minősítésre és a helyi gazdaságra épít.
Miért van szükség részvételi minőségbiztosításra (participatory guarantee system – PGS)?
A fenntartható forrásból származó (bio, helyi) élelmiszerhez számos formában juthatunk hozzá, ám előfordulhatnak olyan nehézségek, amelyekre a részvételi minőségbiztosítás megoldást jelenthet.
– Sokat utaztatott, végső soron nagy ökolábnyomú biotermékek.
– Időszaki ellenőrzések nem mindig képesek csalások kiszűrésére.
– Helyben értékesítő, családi gazdaságok, kistermelők nehezen termelik ki a tanúsítás magas költségét.
– A kis területeken termelő, nagy fajgazdagsággal dolgozó termelők sokszor csak nehezen tudnak illeszkedni a standardizáld minősítésekhez.
– Egyes gazdaságok visszaélése miatt könnyen sérülhet a fogyasztói bizalom a biominősítésben, és ez más szereplőket is negatívan érinthet.
Miben segít a részvételi minőségbiztosítás?
fogyasztóknak, helyi közösségeknek
– A lakossághoz a valóban fenntartható és megbízható forrásból származó termékek jutnak el.
– Visszaszorulnak a hibák, a tisztességtelen eszközök és csalások.
– Közösségfejlesztő, közösségerősítő szerepe van, erősödik a termelő és vásárlói közötti kapcsolat, kommunikáció.
– A sokszor városokban elő fogyasztók a gyakorlatban tanulhatnak a mezőgazdálkodás működéséről, így jobban megértik a termeléssel járó nehézségeket, sajátosságokat.
termelőknek
– Helyben értékesítheti a bio termékeit.
– Olyan termelési módokat, gyakorlatokat alkalmazhat, ami a standardizált minősítő rendszerekben nem jelennek meg (pl. tájfajták termesztése, nagy fajgazdagság)
– A hivatalos minősítési rendszerekhez képest további új szempontokat is be lehet venni a minősítésbe. (pl. csak egy adott közösségnek értékesítés)
– Hosszú távon kiszámíthatóbb felvevőpiachoz jut, jobb árbevételt jelent.
– Kevesebb bürokrácia, papírmunka.
Miben más mint egy hivatalos minősítő rendszer?
– A termelő, fogyasztó és egyéb érintettek közvetlen részvétele nem csak ajánlott, de kötelező, e nélkül nem működik a rendszer.
– Alacsony működési költség, főleg önkéntes munkán alapul.
– Kevesebb bürokrácia, papírmunka, így a kistermelők számára is könnyen elérhető.
– Mivel személyes kapcsolaton, kommunikáción alapul, elsősorban a közvetlen, helyi értékesítést, a helyi gazdaságot támogatja.
– Átlátható, horizontális struktúra.
Kiknek szól a részvételi minőségbiztosítás?
Elsősorban azoknak, akik érdekeltek a helyi gazdaságok fejlesztésében, a közvetlen értékesítés megbízhatóságának erősítésében:
– vásárlóknak
– közösségeknek
– kistermelőknek
– tanúsító szervezeteknek
– hatóságoknak
– civil szervezeteknek
A részvételi minőségbiztosítás rendszerben a fenti szereplők képesek tenni azért, hogy a fenntartható élelmiszer fogyasztás szinterein megvédjék az érdekeiket, javítsák a hibákat, és visszaszorítsák visszaéléseket.
Mennyire új ez a kezdeményezés?
Maga a definíció 2004-ben született az IFOAM-MAELA Alternative Certification workshopján Brazíliában. Több mint 20 ország 40 részvételi minőségbiztosításon alapuló csoportja csatlakozott a kezdeményezéshez. Viszont egyes ilyen csoportok születése már korábbra nyúlik vissza. Ilyen például a franciaországi Nature et Progrès, amely 1980-as években jött létre, de az 1990-es években is alakultak új csoportok.
Programunkat a Norvég Civil Alap támogatja.