fbpx

Tarts velünk, legyél tagjaa Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Rengeteg nyugdíjas gép van a háztartásokban – ennyit lehetne spórolni az újakkal

háztartási gépek

Felemás képet festenek a magyarországi háztartások. Miközben mosógép és hűtőgép ma már szinte mindenhol van, jönnek fel többek között a mosogatóképek és a mikrók is. Előbbiek több mint tíz évvel ezelőtt 100-ból 10 háztartásban voltak, 2019-ben már minden 4. családban besegítettek a mindennapokba, a mikrohullámú sütő pedig a konyhák 90%-ában van jelen. Javult a helyzet összességében, ám még van tér a fejlődésre: sok az öreg, nagy energiafogyasztású gép.

Ha a háztartási gépek kerülnek szóba, akkor érdemes visszamenni a mindennapokat teljesen felforgató járvány előtti évekbe, amikor a kiskereskedelmi forgalom növekedésében főszerepet kaptak az úgynevezett nem élelmiszerek, amelyek magukban foglalják a tartós fogyasztási cikkeket, például a mosógépeket, hűtőgépeket, mosogatógépeket.

A nem élelmiszerek forgalma 2012-tól 2019-ig fokozatosan nőtt, 2016 után évente 7-10 százalékkal, míg a kiskereskedelem 5-6 százalékos növekedést tudott felmutatni, ezen belül a bútorok és műszaki cikkek forgalma is bővült. 2020-ban azonban a járvány miatt fordulat jött, a nem élelmiszerek forgalma 0,4 százalékkal esett vissza, ami stagnálást jelent.

Miből? Mennyi?

A hivatalos adatokból az is látszik, hogy Magyarországon a háztartások egyre jobban fel vannak szerelve.

Ma már szinte minden háztartásban van hűtőgép és mosógép. A mikrohullámú sütők is közelítenek a 100 százalék felé,

2010-ben 100-bóló 86 családnak volt, 2019-ben pedig már 91-nek. A mosogatógépek aránya bár jelentősen nőtt, még mindig alacsony, 10 százalékról 25 százalékra emelkedett, azaz minden negyedik háztartásban használták 2019-ben. A szárítógép vagy épp a légkondicionáló viszont még marginális aránnyal rendelkezik a magyar háztartásokban. Tavalyelőtt 10-ből 4 gép volt 8 évnél idősebb.

Garancia: kedvezőbb helyzetben a vásárlók – ezek az új jótállási szabályok

Gépekből tehát egyre jobban állnak a magyar háztartások, ám az is igaz, hogy a műszaki cikkek sok esetben régiek, és nem a legenergiatakarékosabbak. Arról, hogy milyen idős gépek vannak a magyar háztartásokban az Applia Magyarország Egyesülés és a GfK Hungária közös felmérése ad választ: a magyarországi háztartásokban a háztartási nagygépek, a hűtőgépek, a fagyasztók, a mosógépek és az elektromos tűzhelyek 43 százaléka 8 évnél idősebb, ráadásul ezek a készülékek felelősek az összes fogyasztás háromnegyedéért.

Mosógépek 8-11 év között

A 2017-es adatok szerint például a mosógépek legnagyobb része, 29 százaléka 3-7 éves, több mint 9 százalékuk pedig 15-18 éves volt akkor. A hűtőgépek esetében 25 százalékos arányt képviselnek a 3-7 éves gépek. A 11-14 éves hűtők aránya 18 százalék fölött volt, a 15-18 éveseké pedig 14 százalékos volt. A lakosságnál lévő összes 8 évnél idősebb hűtőgép cseréjével 763 ezer tonna szén-dioxidot lehetne megtakarítani, míg a mosógépek esetében ez 368 ezer tonna.

2019-re sem változott sokat a helyzet: a legnagyobb részt, 43 százalékot a 8 évnél idősebb, de 11 évnél fiatalabb mosógépek teszik ki, a hűtők esetében ennek a „korosztálynak” az aránya már közel 58 százalék, a fagyasztóknál pedig 68 százalék. A kutatás szerint, ha Magyarországon az összes 8 évnél idősebb nagygépet (azaz a fentebb említett hűtőgépeket, fagyasztókat, mosógépeket, valamint a még idősebb társaikat) korszerűbb verziókra cserélnék, akkor több mint 1,2 millió tonnával csökkenne a használathoz kötődő szén-dioxid-kibocsátás.

Beszédes adat, hogy 2018-ban a háztartások adták a végső energiafogyasztás 26 százalékát az Európai Unióban, a számokból pedig jól látszik, hogy jelentősen lehet csökkenteni a károsanyagkibocsátást, és a felhasznált energia mennyiségét, ha valaki korszerű, hatékony gépeket választ.

Nézzük a konkrét számokat!

Az óriási számok mellett érdemes két, egy-egy háztartásra vetített mindennapos példát is megnézni. Az időről időre meghirdetett, az Innovációs és Technológiai Minisztérium által menedzselt állami háztartásigépcsere-programhoz készült kalkulátor figyelemre méltó adatokkal szolgál.

Egy 155-175 centis, kétajtós, fagyasztós hűtőgép fogyasztása például

  • ha 2001-ben gyártották  évente 564 kWh,
  • ha 2011-ben gyártották, 403 kWh,
  • míg a 2021-ben megvásárolhatóak esetében már csak 206 kWh.

Nagyon leegyszerűsítve,  egy 20 évvel ezelőtti gép majdnem háromszor annyit fogyaszt, mint egy idén gyártott hűtőgép.

Vagy legyen a fókuszban a porszívó: a Magyar Villamos Művek (MVM) energiafogyasztást bemutató hasznos kalkulátora megmutatja, mennyibe került egy-egy gép használata havi szinten. A porszívóknál például uniós szabályok miatt ma már maximum  900 wattosak kerülhetnek forgalomba, míg korábban 1200-2000 wattosak voltak a palettán.

  • Ha valaki egy 1600 wattos porszívót használt heti 1 órában, akkor ezért havonta 400 forintot “fizet”.
  • Ha 900 wattos porszívóval történik mindez, akkor több mint 25 százalékkal csökkent, 300 forint alá került a porszívószámla.

Az energiatakarékosabb nem feltétlenül drágább

A fentiek alapján tehát látszik, hogy akik régi gépet használnak és belefér a keretükbe, érdemes energiatakarékosabbra, korszerűbbre cserélni a meglévőket. A gépek cseréjét segítheti, hogy 2020 decemberében bővült az állami lakásprogram: januártól elérhető az otthonfelújítási támogatás. Ennek keretében maximum 3 millió forintos állami segítséggel számolhatnak azok a gyermeket nevelő családok, akik az otthonukat újítanák fel. Ráadásul a támogatást számos felújítási és korszerűsítési munkára igénybe lehet venni, többek között beépített háztartási gépekre is. Így idén jelentősen nőhet azok száma, akik lecserélnék a háztartási gépek egy részét.

Egy-egy háztartási gép cseréje azonban komoly beruházás, hiszen a hűtőgépeknél vagy a mosógépeknél a legalacsonyabb ár is több 10 ezer forint, a legdrágábbakért pedig akár több 100 ezer forintot vagy akár milliós összeget is kérhetnek.

Hol hibázunk online használtcikk vásárláskor?

Ugyanúgy, ahogy a többi nagyobb kiadást, például a lakás- vagy autóvásárlást is a tudatos háztartások megtervezik, érdemes ugyanezt megtenni a háztartási gépek esetében is, hiszen számos tényezőt kell megvizsgálni, hogy az új szerzemény megfelelő legyen. Például egy hűtőgép esetén meg kell nézni, hogy pontosan hova kerül majd, mekkora hely van neki, merre nyílik majd az ajtó, van-e konnektor a közelben, van-e a hűtő mögött hely a szellőzéshez, kényelmesen be lehet-e pakolni. Persze nem csak a hűtőgépeknél, hanem a többi háztartási gépnél is figyelembe kell venni a méreteket, hányan élnek a családban, valamint azt is, hogy mondjuk hetente hányszor lesz használatban az adott gép. Ha ezek megvannak, akkor lehet megnézni a családi büdzsét, hogy mekkora összeg mehet a készülék beszerzésére. Az adott méret és árkategóriába tartozó gépeknél érdemes megnézni az zajszintet és a fogyasztást (például víz- és energiaigényt). Ebben segíthetnek a Tudatos Vásárlók Egyesülete és nemzetközi partnerei által készített nagyszabású tesztek, amelyek bemutatják, hogy az adott gépek közül a különböző árkategóriájú készülékek mennyire megbízhatóak, mennyit fogyasztanak.

A Tudatos Vásárlók Egyesülete a független ICRT nevű nemzetközi szervezettel együttműködésben készíti és teszi közzé a háztartási gépek tesztjeit, amelyekért fizetni kell. A tesztekért azért kell fizetni, mert partnerünk, a vizsgálatokat végző nemzetközi, független szervezet, az International Consumer Research and Testing Ltd.-nek (ICRT) ez az előírása, számos országban az ezekhez hasonló fizetős tesztek alapján döntenek a vásárlók egy-egy gép megvételéről. Egy tesztért azonban kevesebb mint 2 ezer forintot kell fizetni, ami egy nagyobb háztartási gép árához mérten marginális összeg. Egy 100-200 ezer forintos mosógépnek az 1-2 százaléka.

Energiafogyasztási címkék – új korszak jött el a boltokban

Fontos információkat adnak a címkék is

Bár az új gépekkel rengeteg energiát lehet megtakarítani, nem minden új háztartási gép egyforma, és jelentős különbségek vannak az egyes modellek között is. Az új gépek közötti választást segítik az idén megújult energiacímkék is: márciustól ugyanis, sok mindennapos háztartási gép új energiafogyasztási címkét kapott. A változtatás célja, hogy a vásárlók könnyebben el tudjanak igazodni a címkék útvesztőkében. Márciustól eltűnnek a címkékről az eddigi „+” jelek, és maradnak a sima betűk. A jelölések szerint az „A” kategóriába tartozó gépek a legenergiatakarékosabbak, míg a „G” osztályosok a legrosszabbak.

Azonban fontos azt is tudni, hogy nem muszáj „A”-s gépeket keresni ahhoz, hogy takarékos verziókat találjunk. Ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy tavasztól lesznek a boltokban „A” gépek. Az új szabályozás bevezetésével a korábbi fogyasztási limiteket is módosította az Európai Unió, tehát egy „B” vagy „C” jelölésű gép még nem zabálja az energiát.  Az új szabályozás miatt egy korábban A+++-os hűtő az új rendszerben akár átkerülhet B vagy C kategóriába.

Az új címkék pedig még több információt is elárulnak a vásárlóknak, amelyekre szintén érdemes figyelni. A mosógépeknél a vízfogyasztás, a kimosható ruhák tömege mellett azt is megmondják, mennyire zajos az adott készülék. A hűtőknél az űrtartalom, a tévéknél az átmérő is szerepelni fog a címkéken.

Kép: unsplash.com

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek