PET, aludoboz vagy üveg? Melyik italcsomagolás jobb a környezetnek?
Milyen lenne az ideális italcsomagolás? Számos termékről állítják a reklámok, hogy a csomagolóanyaga zöldebb, mint a másé. Sok gyártó az alumínium dobozra esküszik, hangsúlyozva annak végtelen újrahasznosíthatóságát. Más cégek az újrahasznosított alapanyagok arányának növelésével csábítanák magukhoz a környezettudatos fogyasztókat, sőt már a papírcsomagolást is zöld alternatívaként hirdetik. A hagyományos zöld megoldást, az újratöltést viszont a nagy cégek próbálják lehúzni azzal az indokkal, hogy a szállítás és a mosás energia- és vízigényes. Ebben a cikkben különböző vizsgálatokat és életciklus-elemzéseket vetünk össze, hogy kicsit rendet vágjunk a sok állítás között. Simon Gergely környezetkémikus írása.
Mióta a globális, mindenhová elérő műanyagszennyezéstől hangos a világsajtó és Fluor Tomitól David Attenborough-ig mindenki az eldobható műanyagok ellen szólal fel, a vállalatok is érzik a nyomást, hogy változtatniuk kell. Rengeteg innovatív megoldást láthatunk kisvállalkozásoktól, de sajnos a nagy cégek egyelőre a ‘business as usual’ szcenáriót követik: továbbra is az eldobhatót használó modell csinosítgatásánál és más zöldrefestő megoldásoknál maradnak.
Miben van a környezetbarát üdítő?
Magyarországon az elmúlt hónapokban lépten-nyomon találkozhattunk a Hell Energy termékcsoportja, a XIXO reklámjaival, amely alumíniumból készült dobozának környezetbarát mivoltát hangsúlyozza. A XIXO szénsavas italait február 1-től “legalább 75% újrahasznosított alumíniumból készült italdobozokba tölti” – hirdeti az italgyártó HELL ENERGY Magyarország Kft. Valóban jobb az alumínium, mint mondjuk a PET-palack?
Környezetvédelmi szempontból ez tényleg eggyel jobb, mintha új alut használnának, de sajnos az alapanyagot Nyugat Európából, – ahol már jól működik a hulladék visszagyűjtése – szerzik be. Emellett itthon továbbra sem gondoskodnak arról, hogy dobozaik vissza legyenek gyűjtve, és ezáltal javuljon a hazai – elkeserítően alacsony – 25-35% körüli aludoboz újrahasznosítási arány, és ne kerüljön a dobozok bő kétharmada lerakókra, folyópartokra, stb.
A Hell esete nem egyedi: a Coca-Cola továbbra is döntően a lakosokra hárítja a felelősséget és a szemetelőket hibáztatja a műanyagszennyezésért. Bár büszkén hirdeti, hogy az üdítő csomagolása 100%-ban újrahasznosítható, de ez a gyakorlatban nem jelenti azt, hogy bármi érdemlegeset is tennének hazánkban azért, hogy ténylegesen újra is legyen hasznosítva az eldobható csomagolásuk. Emellett az, hogy csökkentik a palackok súlyát, önmagában nem segít, hiszen a szennyezés, a környezeti kár inkább a darabszámmal és a felülettel van összefüggésben, nem pedig a súllyal. A darabszám pedig nem csökken, hanem nő, ráadásul az egyre vékonyabb palackok hasznosítása kedvezőtlenebb.
A világ legnagyobb eldobható műanyagcsomagolás-szennyezője, a Coca-Cola és több más nagy üdítőt forgalmazó cég régóta ígéri az újrahasznosítási arány egyre nagyobb növelését, de mindig egy távolabbi időpontra teszik a cél elérését. A cég utoljára 2030-ig hirdette meg Hulladékmentes Világ (World Without Waste) névre hallgató globális vállalását, amely szerint a felhasznált csomagolóanyagok 100 százalékának megfelelő mennyiséget gyűjt vissza, továbbá 50 százalékra növeli műanyag palackjai újrahasznosított alapanyag tartalmát 2030-ig.
Az újrahasznosított műanyag alapanyagra is ugyanaz áll, mint az alura: nyilván előrelépés a re-PET használata, de ettől még szintén nem fog nőni a hazai tragikus, 30% körüli PET hasznosítási arány és a hulladék kétharmada lerakókban, égetőben vagy a természetben végzi.
Az nem kérdés, hogy a jelenlegi hazai valóság, amikor is főleg eldobható italcsomagolásokat használunk (üveg, PET, alumínium, italkarton) és nagyon alacsony arányban hasznosítunk csak újra, teljesen fenntarthatatlan. Ehhez képest jobb a cégek által vázolt jövőkép, amikor ugyan továbbra is eldobható csomagolások maradnak, de legalább azokat újrahasznosítjuk. Ám mivel ezt a cégek évtizedek óta ígérik, de
a világon eddig legyártott műanyag csak körülbelül 9%-át sikerült újrahasznosítani, és folyamatosan nő az eldobható műanyag gyártás,
kevés a bizalom ebben az útvonalban. Ezért zöld szervezetek szerint a jelenlegi eldobható kultúrával szemben a valódi előrelépés az újratölthető csomagolás és a csomagolás mentesség minél szélesebb körű elterjedése, kötelező bevezetése lenne.
A visszaváltós, újratöltős rendszerrel szemben mindig fel szokták hozni – főleg ipari oldalról -, hogy energiaigényes az oda-vissza szállítás, víz és mosószer igényes a mosás, ám nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy az újrahasznosítás során a PET-et ugyanúgy el kell mosni és az alumínium újrahasznosítása is energiaigényes. Emellett az újrahasznosítás esetén is fennáll az ide-oda szállítás.
PET-palack, sörösdoboz – kötelezően visszaváltják majd az italcsomagolásokat
Az életciklus elemzések hiányosságai
Az iparági életciklus elemzések (LCA-k) rendre azt mutatják ki, ami a legjobb az adott iparágnak: így a PET-et használó cégek az eldobható műanyag újrahasznosítást hozzák ki a legzöldebb megoldásnak, míg az aluba csomagoló cégek szerint természetesen az újrahasznosított alumínium a legjobb a környezetnek. A Zero Waste Europe számos, részben az eldobható ipar által megrendelt életciklus elemzést gyűjtött össze, bemutatva azok hiányosságait. A tanulmányokat áttekintve kijelentették, hogy ezek:
- túl nagy hangsúlyt helyeznek a széndioxid-kibocsátásokra és kevesebbet foglalkoznak az életciklus végén történő (end-of-life) káros hatásokra. Nem vizsgálják kellően például, hogy mi történik az igen nagy mennyiségű maradék, nem hasznosítható hulladékkal;
- az LCA-k mindig egy gyakorlatilag tökéletesen működő hulladékgazdálkodást vesznek alapul, nem veszik figyelembe, hogy mennyi eldobható csomagolóanyag kerül ki a természetbe szennyezést, kárt okozva a környezetben (erdőszélek, folyók, óceánok, stb);
- az eldobható csomagolóanyagokból kijutó káros anyagok hatásait sem vizsgálják, pedig számos tanulmány mutatott rá az elmúlt években, hogy miképp jelenthetnek kockázatot az egészégünkre mind a műanyagból, mind az alu csomagolásból az élelmiszerekbe jutó kemikáliák;
- az LCA-k nem vizsgálják a rendszerszintű megoldásokat vagy modern innovatív csomagolásmentes megoldásokat.
Az egyes csomagolások összehasonlítása
Elsőre szinte reménytelen igazságot tenni a csomagolóanyagok között, hiszen a PET nagyon könnyű és olcsó, az alumínium drágább de kevés kell belőle, így szintén könnyű és egyszerű a szállítása, az üveg, bár nehéz és bonyolultabb a szállítása, de tartós és könnyen mosható és újratölthető.
Fontos kérdés az újrahasznosíthatóság, és annak költsége, energiaigénye. Míg az alumínium teljes mértékben újrahasznosítható, a műanyag kevésbé, egyre romlik a minősége az újabb hasznosításokkal, a papírt – főleg a mást is tartalmazó tetra pakot – pedig nehézkesebben és a gyakorlatban általában nem teljes mértékben hasznosítják. Az Egyesült Államokban például az alumínium dobozok 68%-ban tartalmaznak újrahasznosított alapanyagot, míg a műanyag csak 3%-ban.
Ha csak a gyártásba betett energiát néznénk, akkor a PET palack lenne a nyerő, hisz lényegesen kevesebb energia az előállítása, mint az alu dobozé vagy az üvegé. A Reuters 2019 őszi cikke szerint egy alumínium palack gyártása átlagosan kétszer annyi üvegházgáz-kibocsátással jár, mint egy műanyag palacké – persze ez nagyban függ attól, hogy például mi az alumínium gyártáshoz használt áram forrása: szén vagy megújuló energia.
Ha a legrosszabb szcenáriót nézzük, egy 0,33-as aludoboz előállítása 1300 gramm CO2 kibocsátással jár, ami egy autó kibocsátása 7-8 km vezetéssel. Egy hasonló méretű PET palack gyártása ehhez képest csak 330 gramm CO2 kibocsátást jelent. Az egy palackra, dobozra jutó CO2 kibocsátás jelentősen csökken az újrahasznosítás növekedésével.
Melyik mit tud?
Alumínium
Előnyei: könnyen szállítható, kicsi a helykihasználása, kicsit a tömege és végtelenszer újrahasznosítható, szemben a csak párszor újrahasznosítható PET-tel.
Hátrányai: rendkívül energiaigényes az előállítása, amihez jelenleg igen sok fosszilis energiát használunk. Magyarországon igen alacsony, 33% körüli az alumínium dobozok újrahasznosítási aránya, szemben az EU-s 76% feletti átlaggal – számos országban 90% feletti ez az arány -, ezzel hazánkban a második legrosszabb a helyzet Ciprus után.
- a Zero Waste Europe által összegzett tanulmányok bemutatják, hogy az alumínium dobozok esetén akkora eltérés van a különböző LCA-k között az eltérő gyártási körülmények és az újrahasználat miatt, hogy nehéz pontos képet alkotni az üvegházgáz-lábnyomáról.
- Az alumínium előnyei csak akkor valósak környezeti szempontból, ha gyártásakor és újrahasznosításakor az áramot megújuló energiából nyerjük és például betétdíjjal biztosítjuk a lehetőleg teljes begyűjtést és újrahasznosítást.
- Ha a globális üdítő/sör/palackos víz piac csak 1%-kal mozdulna el üveg/műanyagról az alumínium felé, az évi 24 milliárd extra dobozt, és ezzel 310,000 tonna plusz globális alumínium felhasználást jelentene.
PET palack
Előnyei: még ha nem is hasznosítjuk újra, az előállítása a legalacsonyabb üvegházgáz-kibocsátással jár; kicsi a súlya, így könnyen szállítható; a műanyagokon belül viszonylag jól újrahasznosítható.
Hátrányai: jelenleg nagyon alacsony az újrahasznosítás aránya, – hazánkban 20-30% – és nem is végtelenszer hasznosítható újra (csak 7-10-szer), mint az alumínium és az üveg. Ráadásul minél vékonyabb, ami előnyösebb a gyártásnál, annál rosszabb az újrahasznosíthatóság. A divatos színezett PET palackok újrahasznosíthatósága is nehézségekbe ütközik. A környezetben mindenhol műanyag szennyezést okoz, káros anyagok kerülhetnek ki belőle.
Üveg
Előnyei: tartós és könnyen újratölthető. Az újratöltés jelentősen csökkenti az ökológiai lábnyomát
Hátrányai: az egyszer használatos üvegnek magasan a legrosszabb az üvegházlábnyoma még sokszoros újrahasznosítás után is. Sajnos jelenleg alacsony az újrahasznosítási rátája, bár megoldható lenne technikailag.
Karton ‘tetra pak’ csomagolás
Előnyei: gyártásának alacsonyabb a hatása, különösen hogy papírgyártás során jellemző a helyben rendelkezésre álló megújuló energiák használata.
Hátrányai: jelentős a papír igénye és nehézkes a többféle anyagból álló csomagolóanyag újrahasznosítása. Eleinte nehézségekbe ütközött a műanyag és alumínium rétegek miatt, de a tetra pak újrahasznosítása mára sokkal jobban megoldott, így újrahasznosíthatósága a PET-hez hasonló.
Plusz szempontok:
- A Coca Cola 2021-ben európai piaci teszt során próbálja ki a növényi alapú itala, az AdeZ új papírpalackban történő forgalmazását – ennek az életciklusát még nem vizsgálták független szakértők.
- Mivel a PET és az alumínium könnyebb, a dobozoknak pedig jobb a helykihasználása, így sok energiát nyerünk az üveghez képest a szállításukon.
- Ahol hűtik az italokat, ott azzal is energiát nyerünk, hogy például az aludobozt sokkal kevesebb energia lehűteni, mint az üveges italt.
- Az eldobható csomagolóanyagok, a PET és az alumínium hasznosítása jelenleg nagyon alacsony hazánkban, és folyamatosan megjelennek szemétként a környezetben.
Újratöltés – több életciklus elemzés szerint is a nyertes
Az EU-s hulladékhierarchiában az újrahasználat, azaz újratöltés előrébb való, mint az anyagában történő újrahasználat. Ennek létjogosultságát az italcsomagolások esetében a független életciklus elemzések alá is támasztják. A Reloop tanulmánya által összegzett 32 LCA alapján az újratölthető üveg használata, ha elegendő számmal újratöltjük, akkor egyértelműen kisebb üvegházgáz kibocsátással jár, mint az eldobhatóké, készüljenek akár PET-ből, alumíniumból vagy üvegből. Ez konkrétan számszerüsítve a következő értékeket adja: az újratölthető üveg használata 85%-kal alacsonyabb CO2 kibocsátást jelent, mint az eldobható üveg, 70%-kal alacsonyabb kibocsátást, mint az eldobható PET palack, és 57%-kal alacsonyabbat, mint az eldobható alumínium (a jelenlegi valós újrahasznosítási arányok mellett). Persze ha lényegesen nagyobbra nőne az újrahasznosítási arány, akkor csökkenne a különbség.
Azaz ezen összegző tanulmány szerint
jelenleg az eldobhatók közül a környezetnek a legrosszabb az eldobható üveg használata, sokkal rosszabb, mint akár a PET vagy az aludoboz
a jelenlegi újrafeldolgozási adatok mellett. Viszont, ha az üveget akárcsak kétszer vagy háromszor újratöltjük, 40%-kal csökkennek az üveghez köthető kibocsátások Az újratöltésnél hagyományos és könnyebb 750ml-es és 1 L-es üvegeket vizsgáltak, ha legalább ötször lettek újratöltve, akkor az életcikluson át tartó CO2 kibocsátás a harmada volt, mint az eldobható üvegnek. Nincs egységes információ arról, hogy egy üveget hányszor lehet újratölteni, de jellemzően maximálisan 25-30 újratöltésről számolnak be az ezzel foglalkozó vállalkozások.
A Reloop tanulmány szerint, ha az eldobható PET-tel hasonlítjuk össze az újratöltést, akkor 3 újratöltésnél lesz CO2 kibocsátás szempontjából előnyösebb az újratölthető üveg, mint egy 0.5 literes eldobható PET palack, míg egy 2 literes palacknál 25 újratöltés szükséges ugyanehhez, ami az jelenti, hogy a várható 25-30 újratöltés mellett előnyösebb még a nagy kiszerelés esetén is az újratölthető üveg, mint az eldobható palack.
Alu dobozoknál már 3 újratöltés esetén jobb a CO2-mérleg a sokszor használatos üveg javára. A Reloop tanulmány minden egyéb italcsomagolás, így az italkarton és HDPE-műanyag esetén is bemutatja, hogy megfelelő infrastruktúrával zöldebb az újratöltés, mint az eldobható használata.
Ezeket az eredményeket támasztja alá a Ball által 2020 júliusában készített LCA, amely szerint is kisebb az újratöltött üveg környezeti hatása, mint az eldobható üvegé vagy műanyag flakonoké. Az intézet értékelése szerint,
ha csupán eldobjuk a csomagolóanyagot, akkor a legkedvezőbb a PET palack használata.
Ha egy fél literes PET palackot veszünk 100%-nak, akkor egy fél liter papírkarton üvegházgáz lábnyoma ennek a 109%-a, egy fél literes aludobozé ennek a 166%-a, egy 0,33-as aludoboznak 230%-a, míg egy egy literes eldobható üvegnek 415%-a, egy eldobható 0,25-ös üvegnek pedig egyenesen 585%-a.
A CO2-lábnyom minden csomagolóanyag esetén természetesen jelentősen csökken, ha megnövekszik az újrahasznosítási arány. 90% feletti újrahasznosítás esetén egy fél literes aludoboz hasonló üvegházgáz lábnyommal bír, mint egy hasonló mértékben újrahasznosított PET palack. Viszont számításuk szerint a 100%-ban újrahasznosított 1 literes üveg is bőven háromszor akkora CO2-lábnyomot hagy maga után, mint az akár sosem újrahasznosított PET palack. Újratöltéssel viszont már jelentősen lehet csökkenteni az üveg, különösen a nagyobb palackok üvegházgáz lábnyomát. 20 újratöltés esetén az egyéb externáliákat nem nézve, csak kis mértékben haladja meg az üveg az eldobott PET kibocsátásait, és jobban teljesít, mint az eldobott aludoboz.
Összegzés
1. Tökéletes, a környezetet nem terhelő csomagolás tehát nincs. A legjobb az a környezetnek, ha nem veszünk semmilyen csomagolást.
2. Az nem kérdés, hogy ami jelenleg történik az esetek nagyobb részében, hogy újrahasznosítás nélküli eldobható italcsomagolást használunk, az a legrosszabb a környezetnek. Ezeken belül is a kis üvegpalack és a fosszilis energiahordozókkal készült alumínium doboz a legrosszabb.
3. Ha jelentősen növeljük az újrahasznosítást és megújuló energiákból nyerjük az energiát, akkor a nagyobb kiszerelésű alumínium és PET palack ökolábnyoma csökken.
4. Az üveg akkor lesz igazán versenyképes, ha sokszor újratöltjük: 20-25 újratöltéssel már zöldebb csomagolás lehet az újratöltött üveg, mint a PET vagy aludoboz.
A magyar valóságban, ahol a PET és az aludoboz kb. harmadát hasznosítják csak újra, egyelőre nyilvánvalóan a legkedvezőbb az újratölthető palackok választása (és visszaváltása). Az újrahasznosíthatósági arány remélhetőleg növekedni fog a 2023 nyarától tervezett visszaváltási díjjal. Ha jelentősen, 90% felé nő az újrahasznosítás aránya, amit az új betétdíjas rendszer hozhat el, akkor lehetne egyáltalán az eldobhatók létjogosultságáról beszélni.
Emellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy az eldobható műanyag és alu csomagolás folyamatosan megjelenik a környezetben, a műanyag hosszú távon ismeretlen hatású mikroműanyag szennyezést okoz, továbbá, hogy a PET palackok és az alu dobozok is tartalmazhatnak az italokban megjelenő kockázatos adalékokat. Az újratölthető üvegnek ilyen szempontból alacsonyabb a kockázata, maximum a kupak borításából juthat ki szennyező.
Melyik kulacsot vegyem a gyereknek, amelyik biztosan nem káros?
Összességében tehát a legjobb a környezetnek, ha minimálisan veszünk italcsomagolást, a saját kulacsunkat használjuk, bár a kulacsok, vagy a házilag újra töltött PET palackok is jelenthetnek egészségügyi kockázatot, különösen, ha hagyjuk, hogy elszaporodjanak bennük a kórokozók. Ha mégis italcsomagolást veszünk, akkor viszont jelenleg Magyarországon az újratölthető, visszaváltható a legjobb a környezetnek. Ha meg nincs más, csak eldobható, akkor mindenképp törekedjünk arra, hogy jusson el egy megfelelő szelektív gyűjtőbe.
Környezettudatosságra fel! – Videón a Tudatos Vásárló 12 pontja
képek: freepik.com
Ezt a tartalmat a Nemzeti Kuturális Alap támogatta, az Európai Unió #GoEAThical – OurFood.OurFuture projektje társafinanszírozta.