Pánikkeltés a kullancsoltás körül – A gyógyszeripar
felelőtlen kampánya címmel a német televízió egyes csatornája, az ARD politikai
műsorában
az oltóanyag-gyártók által terjesztett hamis információkra, az általuk keltett
pánikra, továbbá az oltóanyagok elhallgatott veszélyeire hívja fel a
figyelmünket.

A tavasz és a nyár erdei sétáit beárnyékolja a kullancsoktól
való félelmünk. Az oltóanyag-gyártók és a média egyaránt azt sugallják, hogy ha
belénk fúródik egy kullancs, komoly okunk van megijedni. A fertőző betegségek
vizsgálatával foglalkozó német Robert Koch Intézet
a pánikkeltés veszélyeire figyelmeztet.

A kulancs-encephalitis ­ más néven kora tavaszi agyvelő- és
agyhártyagyulladás (FSME) ­ vírusok által terjesztett fertőző betegség.
Németországban körülbelül évi 300 kullancsencephalitis esetet jelentenek, ezek
fele azonban olyan enyhe lefolyású, mint egy influenza-fertőzés. Tavaly
Németországban egyetlen haláleset sem történt.

Hazánkban évente körülbelül 46-84 megbetegedés fordul elő.
Leginkább azok a középkorú felnőttek vannak kitéve a fertőzés veszélyének, akik
munkájukból adódóan gyakran találkozhatnak kullanccsal (pl. erdészek, favágók,
vadászok) – írja az ANTSZ, majd hozzáteszi:
a betegség általában teljes gyógyulással végződik.

A kullancstérképeken
a fertőzött kullancsok előfordulása van feltüntetve. A kullancs-encephalitis
kórokozója főleg Magyarország délnyugati, nyugati és északi területein
található. Az ANTSZ adatai szerint ezeken a
helyeken minden ezredik kullancs hordozza a megbetegítő vírust. Egyéb
területeken 5-10000 kullancs közül csak egyben található kórokozó. Ebből
következően a fertőzés, különösen a súlyos megbetegedés lehetősége rendkívül
csekély.

A kullancsoltás nem véd minden fertőzés ellen

Németországban az FSME kórokozóval fertőzött területek
kizárólag Dél-Németországra korlátozódnak. Az oltóanyag-gyártók térképeiken
azonban lényegesen kiterjedtebb területet tüntetnek fel. „A veszély mindenütt
ott leselkedik” szlogennel Németországban a Novartis cég azt szuggerálja,
mintha a fertőzésveszély az egész országban jelen lenne.

A Magyar
Kullancsszövetség szakértője szerint „időzített bombán ül az ország”, míg a
Nemzetközi
Utazás-egészségügyi és Oltóközpont honlapja szerint „amilyen kicsi, olyan
nagy bajt okoz”. De szerencsére a Baxter oltóanyaggyártó cég – a Magyar
Kullancsszövetség fő támogatója – gyerekeknek készült rajzfilmje megnyugtatja a
kicsiket, hogy az oltás után már „nyugodtan jöhetnek a kullancsok”.

Holott a kullancs-oltás nem véd valamennyi, a kullancsok
által terjesztett fertőzés ellen – kizárólag a kullancs-encephalitis kórokozója
ellen fejlesztették ki. A Lyme-kór ellen, amely lényegesen gyakoribb betegség, mint
a kullancs-encephalitis, ez az oltás nem véd.

A Lyme-kór kórokozója a Borellia burgdorferi baktérium.
Hazánkban „1998-2003 között évente 992-1258 igazolt eset fordult elő,
viszonylag jóindulatú és gyógyítható” – áll az ANTSZ honlapján. A Lyme-kór
Németországban évente csaknem százezer embert betegít meg. Lyme-kórt terjesztő
kullancsok szinte az ország egész területén találhatók.

Kevesen tudnak a mellékhatásokról

A kullancs-encephalitis elleni oltásnak – csak úgy mint
valamennyi más védőoltásnak – számos mellékhatása lehet. Németországban tavaly
352 oltási reakciót illetve szövődményt jelentettek a hatóságoknak. Az ezekkel
az esetekkel foglalkozó Steffen Rabe gyerekorvos tapasztalata szerint az
oltások az enyhébb és ártalmatlanabb reakciókon kívül ­ mint például a
lázgörcsök ­, ideggyulladást és agyhártyagyulladást is kiválthatnak, amely
maradandó károsodást okozhat.

A magyar betegtájékoztatóból megtudhatjuk, hogy az oltások
mindezeken túl az autoimmun betegségek súlyosbodását is előidézhetik. (Az Országos Gyógyszerészeti Intézet
gyógyszeradatbázisa tartalmazza valamennyi gyógyszer és oltóanyag
betegtájékoztatóját. A keresőbe – amely szinte használhatatlanul lassú – a
vakcina szót kell beütnünk vagy a készítmény nevét. A kullancs-encephalitis
oltás oltóanyagai az FSME-Immun vagy Encepur fantázianévre hallgatnak).

A kullancs-encephalitis oltást, amely kis időközökkel három
egymást követő injekcióból áll, 3-5 évente emlékeztető jelleggel meg kell
ismételni, hogy a védettség tartós maradjon. Ez pedig felveti a kérdést, hogy
milyen típusú védettséget ad ez az oltás.

Ugyanis ha a szervezet egyszer megbirkózik egy valóságos
fertőzéssel, amelyet természetes úton kapott el, a védettség egy egész életre
szól. Még akkor is, ha a betegség maga meglehetősen enyhe lefolyású volt,
esetleg észre sem vette a „beteg”, hogy megfertőződött.

Minden fertőző betegségnél találkozunk azzal a jelenséggel,
hogy némelyeket ugyanaz a kórokozó nagyon enyhén betegít meg, míg másokat
súlyosan. Az, hogy egy fertőző betegség lefolyása milyen súlyos lesz,
egyes-egyedül szervezetünk ellenálló képességétől függ. Ezt pedig igen erősen
befolyásolja, hogy mit eszünk. A nyáron szokásos hűsítők és frissítők, jegesteák,
fagyik, cukrozott üdítők, biztos, hogy nem erősítik az immunrendszerünket.

Kép [cc] fzurel