Panel sikertörténet: alternatív megoldás távfűtés helyett
| Szendrei Veronika
Magyarországon egyedülálló példaként tekinthetünk a fővárosi Hun utcai tízemeletes panelház felújítására. Nem csak a technológia kivételes és példa értékű, hanem az összefogás is, ami mindezt lehetővé tette.
- #Energia
- #Építés, építkezés, felújítás
- #Klímaváltozás
- #Környezetvédelem, környezetszennyezés
- #Otthon és Iroda
Mindehhez szükség volt egy fanatikus közös képviselőre, egy segítőkész önkormányzatra, de még törvény- és kormányrendelet módosításra is. A beruházás megvalósult és a szokatlanul hideg télen is jól vizsgázott.
A Hun utca 1-15 alatti panelház 1973-ban épült, 256 szolgálati lakást biztosítva a honvédség dolgozói számára. A lakók többsége mai napig az első beköltözők közül való, így a felújításokat nagyban segítette a lakóközösség összetartása. Fekete László 1995 óta látja el a közös képviselői tisztséget, a megszokottal ellentétben hihetetlen lelkesedéssel és kreativitással.
A 2009-es beruházás sikeréhez nagyban hozzájárult, hogy a ház nem volt nagyon leromlott, mert az elmúlt évek során folyamatosan hajtottak végre apróbb fejlesztéseket. A társasház fűtési mutatóit az 1990-es évektől 2008-ig 76%-kal sikerült javítani.
A kezdeti időszakban a fűtéshez és a melegvíz ellátáshoz 35.800 gigajoule energiát és 58.000 köbméter meleg vizet használtak fel. Nem volt szabályozható a fűtés, így szó szerint az ablakon engedték ki a fölösleges hőt (ez ismerős lehet a központi fűtésű lakásokban lakóknak).
Közel húsz év alatt sikerült a felhasznált energiamennyiséget 7.446 gigajoulra csökkenteni. A sikerhez vezető fontos lépcsők voltak az évek során elvégzett felújítási munkák.
Folyamatos fejlesztések
Első körben szabályozhatóvá tették a lakásokban a fűtést, költségmegosztókat és vízórákat szereltek fel. A következő lépésben szigetelték a melegvíz és fűtéscsöveket, ami máris 30%-os csökkenést jelentett az energiafelhasználásban. Ezután a több mint 30 éves elavult radiátorok cseréje következett, korszerű lapradiátorokra.
A hatékonyság fokozása érdekében a ház új külső szigetelést kapott és a nyílászárók cseréjére is sor került. Mindezeknek a beruházásoknak a hátterét a folyamatos sikeres pályázatok adták.
2008-ban jött el az a pont, amikor már nem lehetett tovább csökkenteni a költségeket, a fűtésszámlák azonban még így is az egekben voltak. (E sorok írója még a teljes felújítás előtt másfél évig élt albérletben a társasház egyik lakásában, és a négyzetméterhez viszonyítva irreálisan sokat fizetett a távfűtésért, ahogyan ez ma sajnos teljesen megszokott.)
Az évek során sorozatban nyolcadik megnyert pályázat adta meg a lehetőséget a hőszivattyús rendszer kiépítéséhez.
A hőszivattyúnál az épület közelébe víznyerő kutakat telepítenek, amelyek kis időre elszívják a talajvizet, és a benne található meleget juttatják el a lakásokba. Ezután a víz minden szennyeződés nélkül visszakerül a talajba.
A nyári hűtés során a lakások légterének hője hőszivattyún keresztül felmelegíti a talajvizet, amelyet ezután visszavezetnek a földbe. A hőszivattyú segítségével a Föld hője gazdaságosan hasznosítható fűtésre, hűtésre és vízmelegítésre egyaránt. A hőszivattyúk az átlagosan 7-12°C-os talajvízből képesek gazdaságosan hőt kitermelni.
A hő szállításához folyamatosan elektromos energiát kell felhasználni, de a hőszivattyú segítségével 1 egység villamos energiával 3-5 egység hőenergiát lehet előállítani.
Forrás: GEO NRG
A Geo-Nrg Kft. rendszerét a már meglévő rendszerhez kötötték hozzá. A házban elhelyezett 3 elektromos hőszivattyú (egy a melegvíz előállításhoz, kettő a fűtéshez) a leghidegebb télen is 15 Celsius-fokig képes biztosítani a lakások fűtését. Ha extrém hideg tél adódna, ezt a kapacitást a gépházanként fölszerelt 3 db 105 kilowattos elektromos fűtőpatronnal tudják kiegészíteni.
A hőszivattyús rendszer alkalmas a lakások hűtésére is, ám a jelenlegi radiátorokkal ehhez háromszor annyi vizet kellene keringetni a rendszerben, mint a fűtéshez, ezért ezt most nem alkalmazzák. A ház jövőre újabb pályázatra készül, ami fedezné a radiátorok cseréjének költségeit (fan-coil radiátorokra), amivel a lakások hűtése is megoldott lenne.
Még törvényt is módosítottak
A kivitelezés során adódó jogi problémákat kivételes összefogással sikerült orvosolni. A rendszerhez tartozó 10 kutat (nyelő és termelő kutak) az épület közelében kellett elhelyezni, ami azonban már közterületnek számít. A beruházás megmentéséhez szokatlan rugalmassággal álltak hozzá a döntéshozó testületek, így az ügy érdekében sor került önkormányzati rendelet, törvény és kormányrendelet módosítására is.
A zöld utat kapott beruházás 2009-re készült el. Az idő legnagyobb része a beruházás engedélyeztetésére, a rendeletmódosításokra ment el, ehhez képest a tényleges munkálatok mindössze 4 hónapot vettek igénybe. A munka legjelentősebb része a pincében és külső területeken zajlott, a lakásokban (köszönhetően a korábbi felújításoknak) mindössze a radiátorokat kellett korszerűbbekre cserélni.
A rendszer a talajvizet keringeti, majd szennyezés nélkül juttatja vissza a föld alatti „érhálózatba”. Ez a technológia és az ezt működtető automatika a Geo-Nrg Kft. saját fejlesztése, mint az megtudtuk Béndek Tibortól, a cég munkatársától.
A rendszer működtetése teljesen automatizált. Probléma esetén távvezérléssel bármikor változtatni tudnak a hőszivattyúk beállításain, így az időjárás változásaira is gyorsan képes reagálni.
A sikeres Hun utcai felújítás óta hihetetlen nagy az érdeklődés a technológia iránt, így a következő télre várhatóan még két társasházban helyezik üzembe a rendszert. A cég bizakodó a további megrendeléseket illetően, de az igazi áttörést 1-1,5 év múlva várják, amikor is már több ház tesz tanúbizonyságot a rendszer sikeres működéséről.
Fekete László közös képviselő szerint, aki szintén a ház lakója, a tulajdonosok nagyon elégedettek az eredménnyel. Nemcsak azért, mert költségeik csökkentek, hanem azért is, mert a felújításnak köszönhetően másfélszeresére szökött az ingatlanok ára a környéken lévő többi házhoz képest.
Példaértékű együttműködés
Már kezdetben sem volt nehéz meggyőzni a lakókat a felújítás szükségességéről, hiszen a távhő díjak fizetése országszerte megterhelő a családoknak.
Konkrét példaként nézzük meg egy 69 négyzetméteres lakás havi költségeit:
- a távhő alapdíja a beruházás előtt 7.624 Ft volt, a hődíj 6156 Ft,
- jelenleg nincs távhő alapdíj, a (beruházónak fizetett) hődíj 9.736 Ft,
- a felújítási alapba fizetendő összeg (régen és most) 7.440Ft.
Részletes költség-összehasonlító táblázat itt >>>
A költségek alacsonyan tartásához két tényező is hozzájárul. A kivitelező cég magára vállalta a hőszivattyúk telepítésének költségeit, annak fejében, hogy 20 évig ők biztosíthatják a ház hőellátását. A másik tényező, hogy a távhőhöz képest az épület hőfogyasztása mintegy 30%-kal csökkent, a szigetelés előtti állapothoz képest a megtakarítás 43%.
A többször összehívott közgyűlésen szakértőktől kaptak választ kérdéseikre, így a lakók 98%-a lelkesen vágott bele a munkába. Az elmúlt tél bizonyította a döntés helyességét, mert nem csak a költségek csökkentek jelentősen, de a lakók komfortérzete is nőtt.
Nincsenek kiszolgáltatva a távfűtés meghatározott időszakainak, mert a rendszer szükség esetén bármikor elindítható. A Hun utcai társasház lakóinak a következő tél már biztosan nyugodtan fog telni, nem fognak rettegni a fűtésszámlától, akármilyen legyen is az időjárás.
