A pálmaolaj a növényiolaj-termelésnek és felhasználásnak mintegy 35%-át teszi ki, az European Palm Oil információi szerint ez a legszélesebb körben használt olaj a világon.

Szűkös forrásból sokat

Jelenleg a világ pálmaolaj termelésének körülbelül 90%-át Indonézia és Malajzia adja, de Közép-és Dél-Amerikában, Thaiföldön, és Kelet-Afrikában is egyre jelentősebb termőterületek találhatók. A legnagyobb fogyasztó India, mintegy 8,3 millió tonnával, majd Indonézia, de 6,6 millió tonnával az EU is az harmadik helyen tanyázik.

Súlyos árat fizetnek az esőerdők és az orángutánok

A gigantikus mennyiségű olajhoz óriási földterületekre van szükség, amit sok esetben az esőerdők területéből vesznek el, miután azt kiszárították és felégették. A pálmaolaj termelése ebben a formában nem fenntartható, ez már egy ideje nyilvánvaló.

Számos környezetvédő civil szervezet, köztük a Greenpeace kampányolt aktívan azért, hogy olyan világméretű cégek mint az Unilever, Kraft (most Mondelez), Protcer&Gamble vagy a Nestlé kizárólag fenntartható forrásból származó pálmaolajat használjanak fel a termékeikben. Olyat, amelynek termesztése során figyelembe vették a természetes környezet megőrzését és az ott élő embereket is.

A Greenpeace kampánya, amelyben arra kéri a Nestlét, hogy hagyjon fel az orángutánokat veszélyeztető pálmaolaj-használattal

Az orángutánok nagyon rosszul járnak

Mindenben ott figyel

Világviszonylatban a kinyert pálmaolaj 80 százalékát az élelmiszeripar használja fel, de ott van a samponokban, tusfürdőkben, tisztítószerekben is. Nagyjából a szupermarketek áruválasztékának felében megtaláljuk valamilyen formában, állítja a WWF statisztikája, és mi is ezt tapasztaltuk a hazai üzletekben.

Szinte lehetetlen elkerülni

A boltok kínálatát böngészve próbáltunk rájönni, hogy van-e esélyünk kikerülni ezt az anyagot, ha zavar bennünket a pálmaolaj termelésének fenntarthatatlansága. Az végeredmény elég egyértelmű volt: nem igazán van rá esély.

Ott volt a csokifélékben, kekszekben, félcukrász termékekben (pl. croassaint), az édes péktermékekben, és ott volt a müzliszeletekben, szószokban, leveskockában, mélyhűtött tésztákban (pizza, levelestészta), gyakorlatilag mindenben, amihez növényi olaj szükséges. És ott volt több literes fritőzolajként, ettől szorult össze leginkább az ember gyomra.

Pálmaolaj a kekszben

2014 december közepéig semmi sem kötelezte a gyártót és forgalmazót arra, hogy a termékben felhasznált növényi zsírt és/vagy olajat konkrétan is megnevezze, elég volt csak a gyűjtőkifejezést használnia, vagyis növényi zsír vagy olaj.  A 2014. december 13-tól csomagolt élelmiszereken viszont jelölni kell, hogy milyen típusú növényi zsiradékból készült, és hidrogénezett (teljesen vagy részlegesen) vagy sem — tájékoztatott Benke Anna, a Magyar Édességgyártók Szövetségének titkára.

A kókuszdesszertben is

Miért imádják annyira?

Az olajpálma olaját előnyös tulajdonoságai és olcsósága teszik annyira vonzóvá, hogy mára bizonyos típusú élelmiszerekből szinte egyik gyártó sem hagyja ki.

Pálmaolaj a csokimikulásban

Magas hőmérsékleten sem oxidálódik, szagtalan, nem tartalmaz transzzsírsavakat. Az utóbbi időben éppen a magas transzzsírsav tartalmú hidrogénezett növényi olajok egészségesebb alternatívájaként kezdték el nagyobb arányban használni, de ipari zsiradékként legnagyobb érdeme mégsem ez, hanem az az utánozhatatlan állag, amitől a csokik, krémes édességek, kekszek pont annyira lesznek lágyak, amennyire lenniük kell. Emiatt Benke Anna szerint az élelmiszeriparban jelenleg nincs is alternatívája.

Fenntartható pálmaolaj van a csokinkban?

Hogy ezek a célok megvalósulhassanak, néhány vállalat és civil szervezet 2004-ben megalakította a Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal (Roundtable on Sustainable Palm Oil, RSPO) csoportosulást. Ez egy non-profit szervezet, amelyben a pálmaolaj-gyártásban érdekelt 7 terület képviselői vannak jelen: termelők, értékesítők, termékgyártók, kiskereskedők, bankok és befektetők, környezetvédő és egyéb civil szervezetek. Ezek egymással egyeztetve alakították ki azokat a sztenderdeket, amelyek meghatározzák a fenntartható pálmaolaj termesztés és felhasználás feltételeit.

Pálmaolaj a karamellás desszertben

A szervezet oldalán egyébként egy egyszerű kereső segítségével könnyedén ellenőrizhetjük, hogy mely gyártók csatlakoztak hozzájuk és tették magukévá a követelményeket, de megnézhetjük a tanúsítvánnyal rendelkező termelők listáját is. Próbaképpen beírtuk a legnagyobb csokigyártó cégek neveit (Unilever, Mondelez, Ferrero, Lindt, Nestlé), de mindegyik cég szerepelt a listában.

Pálmazsír a csokiban

A szervezetnek jelenleg 1500 tagja van több mint 50 országból. Az általuk minősített pálmaolaj a felhasznált pálmaolaj 17 százalékát teszi ki. Ez még elég kevés.

A 17%-ban nem csak élelmiszergyártók szerepelnek, hanem más, pálmaolajt használó vállalat, pl. az Ecover tisztítószergyártó is. Valljuk be, ez még elég kevés. A cél természetesen a 100 százalékosan fenntartható forrásból származó pálmaolaj lenne. Mindez elég jól hangzik, de kritikusai szerint a szervezet csak a „rossz hírbe került pálmaolajat” próbálja meg tisztára mosni, és valójában nem tiltja az esőerdők irtását, nem veszi figyelembe a klímavédelmet és a szociális aspektusokat sem. Hogy kinek van igaza, nem fogjuk tudni most eldönteni, inkább arra szavazunk, hogy ha lehet, kerüljük a pálmaolajat tartalmazó termékeket.

Good Oil – Sumatra’s Sustainable Palm Oil from Greenpeace on Vimeo.

Greenpeace video a fenntartható pálmaolajról

Tudatos vásárlók az esőerdőkért

Mit jelent a bio pálmaolaj?

Minden bióként értékesített terméknek, alapanyagnak meg kell felelnie az EU-s jogszabályoknak, érkezzen bárhonnan a világból. A bio minősítés esetében a fenntarthatóságon felül többek között a vegyszermentesség is része a kritériumoknak. Kifejezetten az esőerdők védelmére nincs külön szabályozás, de a Biokontroll Hungária megkérdezett munkatársa szerint olyan szigorúak a szabályok, ami kizárja, hogy a bio pálmaolaj esőerdők területéről is származhatna.

Pálmaolaj a bio leveskockában

Fotó: Tony Hisgett, Flickr; Szabó Rozi; TVE