Kedvenc évszakotok a kertben? Talán a tavasz, új erő, feltámadó természet, zöldülő színesedő kert.
Miért szeretitek csinálni? Szeretjük nyomon követni a zöldségeket a magtól a szüretelésig, kint lenni a természetben, kapcsolódni a földdel, azzal, amit megeszünk. Jó érzés valami kézzel foghatót, hasznosat létrehozni, látni, ahogy ezt a környező tájjal, a természettel harmóniában csináljuk, a kis milliárdnyi élőlénnyel együtt, akik együtt élnek velünk a területen 🙂
Miben vagytok jók? Mindegyikünk másban, így kiegészítjük egymást. Az erősségünk a csapatmunkában rejlik.
Mi a legnagyobb kihívásotok? A fegyelmezettebb tervezés és végrehajtás, hogy mindig legyen mit tenni a dobozba kellő mennyiségben.
Mi a tagok kedvence idén? A saláta, a cukorborsó, a pak choi és a koktél paradicsom.
Mi az, amit a tagok a legkevésbé kedvelnek? A mángolddal sokan nem tudnak mit kezdeni és a sóska is megosztó.
Ha kapnátok 5 millió forintot, amit a gazdaságra költhetnétek, mit csinálnátok? Fejlesztenénk a szerszámtárolót és az öntözőrendszert, lecserélnénk a fóliákat tartósabb és környezetbarátabb megoldásra, és ha belefér, még egy víztározó létesítenénk vizes élőhellyel.

2020-ban alakult meg a Pallagvölgyi Biokert, amely 2021 óta közösségi gazdaságként működik. Megalakulása és működése is páratlan a hazai közösségi gazdaságok között, hiszen azokat többnyire családok működtetik egyedül, vagy külső munkatársak bevonásával. A Pallagvölgyi Biokertet négy fiatal szakember hozta létre és tartja fenn, együttműködve a kóspallagi önkormányzattal.

A Pallagvölgyi Biokert csapata

Ők alkotják a csapatot, a fenti képen, balról jobbra haladva:

• Dóczy István tájépítészként végzett, ott találkozott az ökológiai gazdálkodással és a permakultúrával, ami rögtön megfogta. Mielőtt Kóspallagra költözött a Soroksári Kísérleti Üzem és Tangazdaság, Ökológia gazdasági ágazatában dolgozott.
• Tóth Eszter Budapesten végzett Környezetgazdálkodási agrármérnökként, majd ugyanott elvégezte az Ökológiai gazdálkodás mesterképzést is. A diploma megszerzése után kezdett el zöldségtermeléssel foglalkozni, közben doktoriját a fenntartható talaj használat és talaj biológia témában írja.
• Kálmán Nikoletta Gödöllőn végzett Természetvédelem alapszakon, majd elvégezte az Ökológiai gazdálkodási mérnök mester szakot is ugyanott. Két évig egy biogazdaságban dolgozott, mielőtt megalapították a Biokertet.
• Szilágyi Alfréd mezőgazdasági mérnökként végzett Gödöllőn, majd elvégezte ugyan ott az Ökológiai gazdálkodási mérnök mester szakot is. 2018-óta gazdálkodik, emellett a Magyar Permakultúra Egyesület alapító tagja és doktori kutatását fenntartható mezőgazdaság témában végzi.

Az alapításkor velük volt Vajas Balázs is, ő kevesebb időt tölt most a kertben, nem vesz részt a napi működtetésében, a kerti infrastruktúra fejlesztésében segíti a többieket.

Vagy együtt, vagy sehogy!

A csapat baráti és szakmai kapcsolatokból alakult. Frédi és Niki voltak a kezdeményezők, ők az egyetemről ismerték egymást, hozzájuk csatlakozott Eszti, akit permakultúrás körökből ismertek, és ő mutatta be nekik Pistit és Balázst. Már a tervezéskor szépen kikristályosodott, hogy a motivációjuk közös, mindannyian kisléptékű zöldségtermesztéssel szeretnének foglalkozni, az ökológiai gazdálkodás és a permakultúra elveit követve.

Így indultak el és alapították meg 2020-ban a Pallagvölgyi Biokertet, ami a szövetkezetiség elvei alapján működik. Úgy érezték, egy ilyen gazdaságot egyedül egyikük sem tudna működtetni, így összeálltak és a mottójuk azóta is: „Vagy együtt, vagy sehogy!”

A kertet érintő döntéseket együtt hozzák meg, és a felelősség megosztás mértéke is azonos közöttük. Az elmúlt 2 év sikere azt mutatja, hogy egyedülálló rendszerük jól működik, és ahogy Frédi meséli, szakmai motivációjuk túlmutat a gazdálkodáson:

„szeretnénk a helyi élelmiszer rendszert fenntarthatóan működtetni, ennek most egy gyakorlati, kísérleti modellje vagyunk. Amellett, hogy követjük az ökológiai gazdálkodás és a permakultúra elveit, szeretnénk ezt gazdaságilag is fenntartható módon csinálni, és számunkra a társadalmi szempontok is nagyon fontosak.”

Kert a kóspallagi óvoda hátsó udvarában

A kert, amit a csapat működtet, önkormányzati tulajdonú, az óvoda hátsó udvara, amit maguk között csak ovikertnek hívnak. A gyönyörű lankás területen 5500 m²-en termelnek zöldségeket és fűszernövényeket.

Ahogy Frédi fogalmaz: „a természeti környezet ellenünk van. A talaj nagyon kötött, agyagos, és a klíma sem a legideálisabb, mert a hidegek hamarabb jönnek, és későn mennek el. De a helyi közösség és beágyazódottság sokat segít”.

Az önkormányzattal közösen indították el a közmunka programot, aminek ők a szakmai vezetői, és 4 helybéli édesanya segíti a kert működtetését a program keretében.

Az óvodával is van együttműködésük, a tavaszi időszakban a kertből az ovisok kaptak zöldségeket, és ki is járnak alkalomszerűen a kertbe, tavaly saját ágyásuk is volt. Emellett a helyi iskola csoportjai is megfordulnak náluk és a kert helyszíne permakultúrás képzéseknek is.

Közel 80 környékbeli családnak termelnek

Frédiék értékesítési formának a közösségi mezőgazdálkodást találták legmegfelelőbbnek, amely kiszámíthatóságot ad nekik termelőknek, és ahol közvetlen kapcsolatuk lehet a vásárlóikkal.

A közösségi mezőgazdálkodás a termelő és fogyasztó személyes együttműködése, amiben egy éven át a gazdálkodással járó kockázatokat, annak felelősségét és a gazdálkodás gyümölcseit is megosztják.

Az idei, 2022-es szezonban április közepétől december közepéig szállítanak a tagoknak, akik kis és nagy zöldségdobozra fizetnek elő. A zöldségeket heti rendszerességgel veszik át Kóspallagon, Szokolyán, Kismaroson, Nagymaroson, Verőcén, Vácon és Gödön. Egy szezon alatt közel 50 féle zöldség és 8-10 féle fűszernövény kerül a dobozokba. A heti kisdobozba átlagosan 8-9 féle, míg a nagydobozba 10-12 féle zöldség kerül szezontól függően.

Hosszabb távú tervek

Ahogy Frédi meséli, tervük és ötletük millió és egy van. Szeretnék a kert vízgazdálkodását és az öntözést újragondolni, és ezen belül tervezik vizes élőhely létesítését is. Kutatással és oktatással már foglalkoznak, ezt szeretnék majd idővel szervezettebben is csinálni.

Abban is gondolkoznak, hogy más környékbeli termelőkkel is összeállnának szövetkezeti formában, akik mást termelnek és ki tudnák egészíteni a zöldségeket például gyümölccsel vagy hússal. Az önkormányzattal is vannak közös terveik, amik függetlenek a Biokerttől, de a csapat egy része valószínűleg belefolyik majd – erdőkertet és vizes élőhelyet szeretnének kialakítani Kóspallagon.

Csatlakoznál?

A közösségi gazdaságokhoz tél végén, tavasz elején lehet csatlakozni. Ha csatlakoznál vagy szeretnél többet megtudni, a gazdaságok aktuális listáját az elérhetőségeikkel itt találod.

A projekt az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap támogatásával valósul meg, további információk a programról az Európai Unió weboldalán olvashatók.