A téliesítés a balkonon lévő évelő növényeknél és kisebb
cserjéknél, félcserjéknél azért is fontos, mert a kis űrtartalmú ládákban
könnyen átfagy a föld, így a növény nem képes felvenni a számára szükséges
vízmennyiséget, ami kiszáradást okozhat. Ez főleg az örökzöld növényeket
érinti, amelyek télen is párologtatják a vizet. Ezért fontos, hogy csak kis
mennyiségben és fagymentes napokon öntözzünk, amikor a föld nincs átfagyva.

A növényeket a hosszú ideig tartó fagyban fagykár is
veszélyezteti, azaz a tartós mínuszok hatására a sejtnedv megfagy, és
szétroncsolja a szöveteket. A kár mértéke függ a hideg nagyságától, és az adott
növény fagytűrésétől.

Hazánkra az utóbbi években nem jellemzők a nagy mínuszok,
mégis érdemes néhány dolgot betartani.

• A nem fagyálló cserepeket burkoljuk be jutazsákkal vagy
  textillel.
• Ha a cserép, láda alá léceket vagy más emelőt teszünk,
  megakadályozhatjuk, hogy a víz, vagy hó megálljon alattuk, és megfagyva
  megrepessze azokat.
• A fa kerti bútorokat célszerű fóliával betakarni és
  lekötözni, ezzel megvédhetjük az időjárás viszontagságaitól.

Védjük a hajtásokat!

A növények a telet nyugalmi állapotban vészelik át, tehát
nem hoznak hajtásokat, azokat rügyeik őrzik az első kikeletig. A törpecserjék
rügyei 10-50 centiméteres magasságban találhatóak, az évelők rügyei szorosan a
talaj felszínén vannak, és előző évi elszáradt leveleik védik őket. A hagymás,
gumós növényeké pedig a föld alatt rejtőznek különböző mélységekben, itt
vészelik át a fejlődésük számára kedvezőtlen időszakot.

Ilyenkor nagyon fontos a megfelelő takarás, amellyel a
növények védelme biztosított. Közepes méretű cserjék ágait célszerű összekötni,
jutazsákkal betekerni, a tövüket földdel borítani, felkupacolni.

Ha ezt megtesszük, a növény könnyen átvészeli a nehéz
időszakot, és tavasszal meglévő állapotából hajt ki. Ha elmulasztjuk a védelmet,
és rügyei megfagynak, tövétől kezd újra hajtani, és újabb hónapokba-évekbe
telhet, míg eredeti méretét visszanyeri.

A növények tövének takarását végezhetjük földdel, homokkal,
falevéllel, mulccsal (azaz fakéreg darabokkal), sőt, ha hó esik az erkélyre,
söpörjük össze és halmozzuk a tövekre, mert szigetelést biztosít.

Míg a legtöbb növényt elég takarással védeni, a mediterrán,
délszaki egyedeket vigyük be fagymentes helyiségbe – a legkedvezőbb a világos,
10-15°C körüli szoba. Ha nincs hűvös helyiség átteleltetéshez, a növények
megnyúlnak és kivilágosodnak, tavasszal azonban visszavághatjuk őket.

A napfény is ártalmas lehet

Az örökzöldeket (pl. tuja, ciprus, hamisciprus, boróka) és a
lomblevelű örökzöldeket (pl. mahónia, babérmeggy, örökzöld puszpáng, henye
kúszó kecskerágó, borostyán) nem szükséges betakarni.

Viszont ha van rá mód, tegyük árnyékba, vagy óvjuk őket a
közvetlen napfénytől – nádból, gyékényből készült – árnyékolóval. Figyeljünk rá,
hogy ne érje őket közvetlen napfény fagyos időben, mert a napsütés hatására fokozódik
anyagcseréjük, viszont a fagyos talajból nem tudnak vizet felvenni, ezáltal nő
a kiszáradás veszélye.

Tavaszra készülve

Ha szép, színes virágpompát szeretnénk tavasszal balkonunkon,
ideje már most eldugnunk a hagymások gumóit a balkonládákba. Tervezzük meg elhelyezésüket
is: a krókusz, fürtös gyöngyike legszebb foltban, közéjük ültetve pedig egy-egy
tulipán, nárcisz, vagy jácint alkothat mutatós kompozíciót, de mindezek
magukban is látványosak.

A jácintot és amarilliszt mélyebb cserépbe ültessük. Ültetésnél
lényeg, hogy csúcsával felfelé nyomjuk le a földbe, fölötte kétszer akkora talajréteg
legyen, mint a hagyma mérete. A tetejét szigetelésképpen borítsuk fenyőkéreggel
vagy szalmával.

Kép [cc] allerleirau
kingsbraegarden

A szerző tájépítész mérnök.