fbpx

Tarts velünk, legyéla tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz!

Őstermelő vagy álkofa?

| Szilva Eszter

Ez a cikk már 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Több mint félmillió regisztrált őstermelő van jelenleg az országban. A számos hatósági ellenőrzés ellenére úgy tűnik, leginkább bizalmi alapon választhatjuk ki, hogy kitől és mit vásárolunk.

A mezőgazdasági őstermelő és a kiskereskedő
közötti lényeges különbség, hogy az őstermelő csak a saját gazdaságában
megtermelt, előállított, illetve gyűjtött mezőgazdasági terméket értékesíthet.
Az őstermelőnél tehát elvileg nem beszélhetünk a vétel és eladás közötti
nyereségről, amely a kiskereskedőre viszont jellemző.

Annak próbáltunk utánajárni, hogy
vásárlóként honnan tudhatjuk, hogy valóban őstermelővel van-e dolgunk, vagyis
az adott terméket valóban az eladó termesztette-e és nem álkofával van dolgunk.
Mint alább látni fogjuk, nem könnyű a piaci vásárló helyzete. 

A mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét
betöltött magánszemély lehet, aki a tevékenységét saját gazdaságában végzi, a
személyi jövedelemadó törvényben felsorolt terméket állít elő, és az őstermelői
tevékenységre egyéni vállalkozói igazolványt nem váltott ki.

A Fehérvári úti csarnokban Alíz több éve mindig
ugyanazoknál az őstermelőknél vásárol. „A zöldségen kívül a csirkét is mindig
ugyanattól a bejáratott árustól veszem, már azt is megérzem, ha a csirke nem
azt a tápot kapta, amit a dabasi termelőm szokott adni. Mindig elbeszélgetek az
árusokkal. Nekem fontos a személyes kapcsolat” – mondja Alíz, aki egyébként fokozottan
ügyel arra, milyen termékek kerülnek a kosarába.

A Lehel piacon áruló őstermelő azonban eltérő
tapasztalatokról számol be, szerinte a vásárlók nem érdeklődnek és egyáltalán nem
tudatosak. Egy másik őstermelő pedig kérdésünkre azt mondja, a vásárlók fele
kérdez rá arra, honnan van az áru és valóban ő termelte-e. Véleménye szerint a
helyben árusító, „elvileg” őstermelők csupán 10%-a árul valóban saját
termesztésű árut.

Bizalom kérdése

Az őstermelői igazolvány az őstermelői
tevékenységből származó bevételek nyilvántartására alkalmas, nem az előállított
termékek igazolására. A piacokon érvényes őstermelői igazolvány birtokában
lehet külön erre a célra kijelölt standot bérelni, illetve árusítani, amelyet a
piacfelügyelő ellenőriz. A piacfelügyelő ellenőrzését az adott piac vezetősége
végzi – válaszolta megkeresésünkre a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
Minisztérium.

Ezek alapján – feltéve, hogy a potyázók
fennakadnak a piacfelügyelet hálóján – a vásárlóként az őstermelő standokon
nagy eséllyel valóban őstermelővel van dolgunk. Az viszont már nehezebb falat,
hogy az asztalon lévő termékeket valóban az adott kofa termelte-e, és nem a
nagybaniról szerezte be. Habár az őstermelő igazolványban fel vannak tüntetve
az előállított, vagyis általa értékesíthető termékek, nem nehéz belátni, hogy
ennek ellenőrzése igen necces. Így könnyen előfordulhat, hogy a nénike saját
termesztésű paprikája közé nagybani paprika is “keveredett”. Az már csak részletkérdés,
hogy milyen arányban.

Kételyeinket a szaktárca sem oszlatta el.
„Hogy mely őstermelőtől és milyen terméket vásárolunk, elsősorban bizalmi
alapon tudjuk eldönteni” – mondta kérdésünkre Dr. Nagy Márta, az FVM főosztályvezetője.
„Az őstermelő portékái között nyilvánvalóan nem szerepelhet olyan termék, amely
a hazai klímának és évszaknak megfelelően az őstermelő kertjében, fóliasátrában
vagy üvegházában nem állítható elő, így például déligyümölcs.”

 

Sok az ellenőrzés, mégis leginkább a
bizalomra építhetünk
 

Ha élelmiszer-biztonsági hiányosságot
észlelünk, például elhanyagolt higiénéjű árusítóhelyet vagy romlott terméket,
bejelentést tehetünk. Ilyen esetben az írásban bejelentett panaszokat az illetékes
megyei Mezőgazdasági
Szakigazgatási Hivatal
(MgSzH) élelmiszerlánc-felügyeleti szerve vizsgálja
ki.

Azt, hogy az őstermelő saját terméket
árul-e, elsősorban az MgSzH illetékes területi szervének Földművelésügyi
Igazgatósága ellenőrzi. A piacok ezzel a kérdéssel nem foglalkoznak. Mivel az
őstermelői tevékenység személyi jövedelemadó törvénynek megfelelő adókategória,
az őstermelőknek elsősorban az adóhatóság felé kell elszámolniuk.

Az őstermelőt illetve a termékeit ezen
kívül több hatóság is ellenőrizheti – különböző ellenőrzési terveknek (éves,
többéves stb.) megfelelően -, így az MgSzH illetékes területi szervének
Földművelésügyi Igazgatósága, illetve az élelmiszerlánc-felügyeleti hatósági
jogkörében eljáró bármely területi szerve – tudtuk meg az FVM-től.

A kereskedelmi tevékenységre vonatkozó előírások
betartását a települési önkormányzat jegyzője ellenőrzi. A fogyasztói érdekek
védelmében pedig a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. Bár az őstermelőket számos
hatóság ellenőrzi, az adatokról együttes adatbázis nem áll rendelkezésre. 

Magyarországon a 2008 év végi adatok
szerint összesen közel 623 ezer őstermelőt regisztráltak, akiknek a birtokában
mintegy 421 ezer érvényes őstermelői igazolvány volt. Az igazolványok száma és
az őstermelők száma közötti különbség abból adódik, hogy lehetőség van arra,
hogy több őstermelő – ha a jogszabály szerinti további feltételeknek is
megfelel – közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezzen.

Ellenőrzés ide vagy oda, úgy tűnik,
vásárlóként csakis a személyes kapcsolat kialakítására és a bizalomra
hagyatkozhatunk. Ezért hát ne röstelljünk kérdezősködni, beszédbe elegyedni az
árusokkal.

 

A Hang-kép tárban megtekinthetsz néhány fővárosi piacról készült kisfilmet.

 

Kép [cc] maistora

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek