A “piacos” fogalmakat tisztázó kisszótárunk összeállításában Szabadkai Andrea, a Kislépték Egyesület szakértője és Pető Áron a Biokert Szigetmonostor közösségi gazdája, alapítója segítettek nekünk, a témában velük készült podcastot itt meg is hallgathatod.

Mi az a termelői?

• A „termelői” megnevezés önmagában nem védett vagy szabályozott kifejezés, tehát bárki ráírhatja a termékére, ha nem megtévesztő módon használja.
• Ha egy terméken ezt a kifejezést látjuk, az arra utal legtöbbször, hogy a termék nem ipari nagyüzemi előállításból származik.
• A terméket a gazda vagy készítő maga termelte, vagy készítette – akár mindkettő, ha feldolgozott élelmiszerről, mint sajt, méz, különféle kencék, teák stb. beszélünk.

Ki az a kistermelő?

• A kistermelő olyan személy, aki kis mennyiségben állít elő élelmiszert, jellemzően helyi vagy térségi szinten értékesít. A magyarországi kistermelők tevékenységét agrárminisztériumi (AM) rendelet szabályozza.
• A fogalmat 2023-ban módosították, aminek értelmében a kistermelő vásárolhat is hazai alapanyagot, nem csak saját előállítású terméket árulhat. Ez megnehezíti a vásárlók dolgát, mert nem mindig egyértelmű, hogy amit vesznek, az saját termék vagy vásárolt. Éppen ezért egyre fontosabb lenne jelezni az árun, hogy „saját” vagy „nem saját”.
• Fontos változás az is, hogy módosul a kistermelő fogalma, amelynek értelmében már nem csak természetes személy, hanem jogi személy is végezhet kistermelői élelmiszer-előállítást. A fogalombővítés lehetővé teszi többek között az őstermelők családi gazdaságai és a szociális farmok működését is kistermelőként.
• A kistermelői tevékenységnek vannak éves mennyiségi korlátai, így ez a működési forma nem igazán engedi meg, hogy ebből a gazda teljes mértékben megéljen. Ritka esetekben, speciális termékek előállításával fordul elő ilyesmi.

Ki az őstermelő?

• Az őstermelő egy jogi kategória: az őstermelő egy olyan természetes személy (tehát semmi esetre sem cég), aki saját nevében és saját kockázatára mezőgazdasági tevékenységet folytat. Az őstermelői igazolvány kiállításával és az őstermelők nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) látja el, az adatok hivatalos nyilvántartását pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kezeli.
• Jellemzően növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, illetve ezekhez kapcsolódó feldolgozással és értékesítéssel foglalkozik.
• Több őstermelő családi gazdaságot is alapíthat (őstermelők családi gazdasága, röviden ŐCSG), ha közeli hozzátartozók. Ez lehetővé teszi a közös földhasználatot, eszközhasználatot és az adózási előnyök megosztását. A családi gazdaságnak minimum 2, maximum 10 tagja lehet, akik közös nyilvántartásban szerepelnek. A gazdaság teljes bevételét egyben számítják, és ezt osztják szét a tagok között, akik ŐCSG-on kívül külön nem folytathatnak más önálló őstermelői tevékenységet.

Mit jelent, ha az látom egy árun, hogy helyi?

• Tág fogalom, nincsen jogi szabályozása. Lehet település, térség, tájegység vagy akár egész ország szintjén értelmezett. Általában olyan terméket takar, amelyet a fogyasztóhoz földrajzilag közel, nagyjából 40 km-en belül vagy azonos megyében állítottak elő vagy dolgoztak fel.  Lényege a szolidaritás, az hogy a helyi közösséget támogatja.
• Előnyei lehetnek a személyes kapcsolat a termelővel, a helyi gazdaság támogatása, a rövid ellátásilánc és a termék frissessége.

Milyen gazdaságból vásárolunk?

Mi az a közösségi gazdálkodás?

• Egy szolidáris mezőgazdasági modell. Jelenleg Magyarországon nincsen rá jogszabály, nem minősül jogi kategóriának.
• A közösségi gazdálkodásban a fogyasztók a termelést fizetik, nem a konkrét terményt.
• A fogyasztók előre szerződnek egy évre, és a gazda nekik termel.
• A megtermelt zöldségeket, gyümölcsöket arányosan osztják szét a résztvevők között.
• Előnye: csak egy napot vesz igénybe az „értékesítés”, így a gazdának több ideje marad termelni. De az átadás során, valamint az előre kijelölt látogatási napokon van lehetőség a találkozásra. Ez a személyes kapcsolat teszi igazán egyedivé ezt az együttműködést, ami bizalmat épít gazda és vásárló között.

Pető Áron ezt így foglalja össze: ha közösen vállaljátok a kockázatot, akkor közösen osztjátok szét a nyereséget is. Onnantól, hogy egy termény megterem, közös az öröm. Ha valamiből az átlagnál több termett, a gazda örül, hogy sokat le tud szedni, a tagok örülnek, hogy többet kapnak, mint amire számítottak, a kapcsolat pedig még stabilabb lesz. A lényeg, hogy ha csak a kockázatot akarom megosztani, és a sikert nem, az nem működhet.

60 fok a fólia alatt, eszüket vesztett vadak. Képeken az éghajlatváltozás a közösségi gazdaságokban

Mit jelent az ökológiai mezőgazdálkodás?

• Vegyszermentes, természetközeli gazdálkodás, amely nem használ szintetikus növényvédő szereket vagy műtrágyákat.
• Fontos elemei: tájfajták, szabad elvirágzású növények termesztése, biodiverzitás megőrzése.
• A termelés célja nem a tömegtermelés, hanem a minőség.

Ezen belül mi a minősített és a nem minősített bio gazdálkodás?

• A minősített ökológiai mezőgazdálkodás jogi kategória Magyarországon és az Európai Unióban is. Ez azt jelenti, hogy csak az nevezheti magát hivatalosan ökológiai (bio) gazdálkodónak, aki megfelel a vonatkozó uniós és hazai jogszabályoknak, és hivatalosan ellenőrzött, tanúsított rendszerben működik. A tanusítást itthon a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. és Hungarian Eco Garancia Kft. (HU-ÖKO-02) végzi, a Nébih felügyelete alatt.
• A nem minősített gazdaság is követheti az ökológiai elveket, de nincs tanúsítványa. A különbség tehát a jogi ellenőrzés megléte vagy hiánya. Valamint, amennyiben a gazda jogtalanul használja a termékén a bio címkét, az büntetést vonhat maga után.
• Ám a minősített és nem minősített bio gazdálkodás is lehet elkötelezett és megbízható, a személyes kapcsolat és a bizalom döntő lehet a választásnál.

Mi az a családi gazdaság?

• Olyan gazdaság, ahol a termelést egy hozzátartozói láncolat tagjai végzik.
• A magyar jogszabályok szerint háromféle módón működhet: egyéni őstermelőként (ha családtagjai segítik, de nincsenek közös nyilvántartásban), családi mezőgazdasági gazdaságként (ha a benne működő minim 2, maximum 10 tagnak van őstermelői igazolványa, de nem végez egyéni őstermelői munkát) valamint családi mezőgazdasági társaságként (ha minimum 2 jogi személy, Bt. vagy Kft. áll össze, amelynek tagjai mind őstermelők és hozzátartozóik).
• Jellemzően ezek kis léptékű gazdaságok, amelyek fenntartható módon termelnek.

Mi az a rövid élelmiszerlánc?

Bár ezzel a kifejezéssel a piacon ritkán találkozunk, aki érdeklődik a téma iránt hallhatott már erről. Fontos kérdés ugyanis a közösségi mezőgazdasági konstrukciókban, hogy miként történik a termény átadása, mennyire időigényes, és környezetkímélő.

A közösségi farmok esetében leggyakrabban egy arra kijelölt napon történik a termény átadása és így biztosított a személyes kapcsolat is, mégis van, hogy a gazda és a vásárló nem találkoznak ilyen rendszerességgel. Ilyenkor a rövid élelmiszerlánc fogalma olyan rövidített értékesítési út, amelyben 1-2, nem profitorientált, hanem segítő közvetítő útján jut hozzá a fogyasztó a terményhez.

Miért vásároljunk inkább (kis)termelőtől, őstermelőtől, közösségi mezőgazdálkodásból?

• A hagyományos piacokon vagy akár szupermarketekben a termelők bevétele gyakran ingadozó és kiszámíthatatlan. Ez a tervezhetőség nemcsak a termelők számára fontos: a fogyasztók is olyan élelmiszerforrást keresnek, amelyet megbízhatóan és rendszeresen elérhetnek. Egy közösségi gazdaságban mindkét fél biztonságban érezheti magát, és a termények áringadozásából fakadó bizonytalanság is mérséklődik.
• A közösségi gazdaságok nem csupán élelmiszer előállításáról szólnak. Ezek egyben közösségi kapcsolatok, együttműködések és egy fenntartható életforma támogatói.
• A termelők és munkatársaik tisztelete, a helyi gazdaság megbecsülése a környezettudatos szemlélet, valamint a szolidaritás mind fontos elemei ezeknek a modellnek.

Tényleg többet kell fizetnünk, ha közvetlenül a termelőtől vásárlunk?

• Az egyik legnagyobb kihívás, amivel a közösségi gazdaságok szembesülnek, az a fogyasztói árérzékenység.
• Sokak számára természetes, hogy a lehető legolcsóbb terméket válasszák, ha hasonló minőségű termékek között döntenek.
• Ez azt jelenti, hogy az olcsó ár mögött gyakran olyan gyakorlatok állnak, amelyek kizsákmányolják a termelőket, rontják a munkakörülményeket, és nem támogatják a fenntartható termelést.
• Tudatos vásárlóként érdemes átgondolni, hogy a termék ára hogyan tükrözi az előállítási folyamat igazságosságát és környezetbarát jellegét.

Hasznos tippek, ha el akarod kerülni a kemikáliákkal tömött, iparilag előállított terményeket:

1. Ne dőlj be a látszatnak, hallgass a megérzéseidre! Ha a piacon olyan árust látsz, akinek a portékája nagyon nagyon mutatós, hibátlan zöldségeket, gyümölcsöket kínál, és úgy tűnnek, mintha ezek egy gyárból jöttek volna, akkor nyugodtan gyanakodj arra, hogy tényleg onnan is jöttek, és állj tovább a következő pulthoz!
2. Bízz a közösségben, keresd a hiteles hálózatokat! Ha van rá módod, nézz utána, ki szervezi a piacot, ahova ellátogatsz! Némi kutatómunkával meg tudod találni a hiteles szereplőket, akikben megbízhatsz, hogy csak megbízható termelővel dolgoznak a piacon. Ha pedig közösségi gazdaságot keresel, nézz szét a Tudatos Vásárlók adatbázisában, hogy megtaláld a hozzád legközelebbi és legszimpatikusabb megoldást!
3. Keresd azokat a vásárlási lehetőségeket, ahol közvetlen kapcsolatba kerülhetsz a termelőkkel! Közösségi gazdaságok, bevásárló közösségek, villámpiacok és termelői piacok mind remek alkalmat kínálnak erre.
4. Ha csatlakozol egy közösségi gazdasághoz, mindenképp látogasd meg szerződéskötés előtt! Nézd meg, milyen, mekkora a terület, milyen lehetőségek vannak benne, nagyjából milyen árura számíthatsz az év folyamán. Fontos lépés ez a gazdával való személyes, bizalmi kapcsolat kialakításában.

• #arcchad
• #helyi termelő
• #piac

---

Ez a cikk az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg a Interreg VI-A IPA Magyarország-Szerbia együttműködési program által. A cikk teljes tartalmáért a KDMFÜ Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. vállalja a felelősséget, és az semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai Unió és/vagy a programot Irányító Hatóság állásfoglalását tükröző tartalomnak.
Interreg VI-A IPA Magyarország-Szerbia Program: www.hungary-serbia.eu