| Léderer Sándor
Az óriáscégek felelősek az Amazonas kiirtásáért
A Greenpeace hároméves oknyomozó tanulmánya szerint elsősorban a brazil szarvasmarhaipar felelős az Amazonas folyamatos irtásáért, ezáltal pedig az ország széndioxid-kibocsátásának jelentős részéért.
Az
Amazonas lemészárlása című tanulmány nyomon követi több nagy brazil
szarvasmarhafarm működését, és megdöbbentő eredményre jut.
A tenyésztők legelőik kibővítése érdekében rendszeresen
végeznek illegális erdőirtást, kisajátítják a bennszülöttek által lakott
területeket, és dolgozóik egy részét rabszolgaként foglalkoztatják. A brazil
kormány szerint az amazonasi esőerdőirtás 80%-áért a szarvasmarhatartás
felelős.
A brazil szarvasmarhaipar főbb megrendelői között
megtalálható illetve megtalálható volt számos multinacionális óriáscég, például
az Adidas/Reebok, a Timberland, a Geox, a Carrefour, a Eurostar, a Honda, a
Gucci, az IKEA, a Kraft, a Clarks, a Nike, a Tesco és a Wal-Mart.
Úgy tűnik, hogy a jelentés hatására több nagy gyártó is átgondolta
beszerzési politikáját. Elsőként a Clarks jelentette be, hogy a továbbiakban
nem használ fel olyan alapanyagot, amely kiirtott erdőterületekről származik.
Később a Timberland, a Geox, a Nike
és az Adidas
is hasonló vállalásokat tett.
A Greenpeace szerint a brazil kormány is felelőssé tehető az
erdőirtásért, hiszen az ágazat legnagyobb cégeinek (Bertin, JBS, Marfri)
társtulajdonosaként érdekelt a szarvasmarhaipar növekedésében. (A nemzetközi
nyomás hatására a Világbank korlátozta
a környezetpusztításban résztvevő Bertin részére folyósított hiteleket). Ilyen
értelemben ellentmondásosnak tartják Lula elnök jóslatait, miszerint az ország
marhahúspiaci részesedése 2018-ra megkétszereződik, ugyanakkor 72%-kal
csökkentik az erdőirtás mértékét.
Sikeres Kleercut kampány a boreális erdő védelméért
Meghozta
az eredményét a Greenpeace többéves Kleercut kampánya. A Kimberly-Clark 2009.
augusztus 5-i bejelentésében vállalta, hogy 2011-re az észak-amerikai eredetű
farost 40%-át újrafeldolgozásból, illetve FSC tanúsítvánnyal rendelkező
forrásból szerzi be. Hosszabb távon pedig arra törekszik, hogy nyersanyag igényét
100%-ban környezettudatos forrásból fedezze.
A szójatermesztés is az esőerdő területét csökkenti
A szarvasmarhatartás mellett a szójatermesztés jelent
fokozott veszélyt az Amazonas számára. A szója iránti nemzetközi kereslet
növekedésével a farmerek is termőterületeik bővítésére kényszerültek. Ehhez
gyakran az esőerdő kiirtásán keresztül vezetett az út.
A Greenpeace az
Amazonas elfogyasztása című 2006-ban megjelent jelentésében rámutatott a
problémára, és kétéves megállapodást kötött a legnagyobb szójakereskedőkkel.
Ebben a kereskedők moratóriumot hirdettek minden erdőirtással létrejött
termőföldről származó szója forgalmazására.
Mivel a moratórium kezdete óta eltelt idő alatt nem sikerült
megnyugtatóan szabályozni az Amazonas védelmét, a felek a moratórium egyéves
meghosszabbítása mellett döntöttek. Ezúttal a brazil környezetvédelmi miniszter
is csatlakozott a megállapodáshoz.
Brazília a világ negyedik legnagyobb légszennyezője,
nagyrészt az esőerdők kiirtása és felégetése során keletkező szén-dioxid és
metángáz miatt. A 2009 decemberében megtartandó koppenhágai klímacsúcs áttörést
hozhat ezen a téren, amennyiben a világ vezető hatalmai képesek megállapodni a
környezetvédelemmel kapcsolatos keretszámok szigorításán.
A Greenpeace magyarországi
honlapján Te is követelheted
a magyar kormánytól, hogy a helyzet súlyosságát szem előtt tartva vegyen részt
a klímacsúcson, és segítse, hogy ennek megfelelő, érdemi döntés szülessen.
Kép [cc] Greenpeace