fbpx

Tarts velünk, legyéla tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz!

Önszerveződő bevásárló közösség a fővárosban

| Perényi Zsófia

A Szatyor Bevásárló Közösség nem csak az olcsóbb bio élelmiszerek, de a közösség ereje miatt is fontos tagjai számára. Az önszerveződő fogyasztói csoport koordinátorával, Kármán Erikával beszélgettünk.




Mi az, hogy önszerveződő fogyasztói csoport? Mit csinál,
miért jött létre a csoport, amelyben részt veszel?

Szerettünk volna egészségesebb, a környezet és a társadalom
szempontjából is előnyösebb termékekhez hozzájutni, méltányos áron.
Megszerveztük magunknak, hogy megnyíljon előttünk ez a lehetőség – ennyi az
önszerveződés. A Szatyor Bevásárló Közösséget néhány tudatos vásárló álmodta
meg Budapesten. Már négy éve működünk, jelenleg 15 elkötelezett taggal és 4-5
gazdálkodóval.

Ökológiailag minősített zöldségeket, gyümölcsöket és
tejtermékeket, házi készítésű befőtteket, szörpöket és bort vásárolunk
közvetlenül a termelőktől. A készletet még kiegészítik a méltányos
kereskedelemből származó kávék és csokoládék is, amelyekről egyszerűen nem
tudtunk lemondani.

A rendeléseket minden hétfő délig lehet leadni a honlapunkon
folyamatosan frissülő lista alapján, az átvétel pedig többnyire csütörtök este
zajlik egy hetedik kerületi pincehelyiségben.

 

Miért jobb ez, mint ha biopiacon vásárolnék?

A Szatyor élelmiszereinek ár-érték aránya nagyon jó: ha
összehasonlítom őket a máshol kapható ökológiailag minősített zöldségekkel,
akkor lényegesen olcsóbbak. Egyre több embertől hallom, hogy szívesen vásárolna
jó minőségű bioélelmiszert, de egyszerűen nem bírja megfizetni. A mi áraink
pont nekik kínálnak megoldást, hiszen a nálunk fellelhető élelmiszerek ugyan
ötödével-harmadával drágábbak a hagyományos piacok kínálatánál, viszont a
gazdákkal kialakított közvetlen kapcsolatnak köszönhetően kevesebb, mint
feleannyiba kerülnek, mint amennyiért a bioboltok vagy a biopiacok kínálják
termékeiket.

Másrészt a Szatyor életében fontos a közösség. Rendszeresen
találkozunk egymással, néha közösen főzünk, vagy meglátogatjuk a nekünk
szállító gazdákat. Ezek az alkalmak nagyon lelkesítőek, hiszen ilyenkor nemcsak
a paradicsomról beszélgetünk, hanem megismerjük egymást, és barátságok is
kialakulhatnak. Talán ettől is különleges ez a kezdeményezés.

Nincs benne haszonlesés vagy hatalmi érdek, egyedül a
közösség saját érdeke hajtja, és pontosan addig működik, amíg ez a közösség
fenntartja. Néha úgy érzem, hogy ez kifejezetten nehéz, főleg a fővárosban, de
közben hiszek abban, hogy egy olyan világban élünk, ahol a közösségeknek fontos
szerepük van.

 

Mi a feladatod csoportban?

Heti 4-5 órában szervezek – természetesen mint önkéntes, nem
kapok fizetést. Részt veszek a Szatyor honlapjának tartalmi kialakításában, hozzám
tartozik a kapcsolattartás a termelőkkel és a termelői látogatások
megszervezése is.

 

Nem mindenki kész arra, hogy másokért ingyen dolgozzon. Te
miért csinálod?

Fontosak azok a gondolatok és értékek, amelyek köré a
csoport szerveződik. A Szatyor ugyan viszonylag kis közösség, de felelősséget
vállalhat – és vállal is – egy nagyobb közösségért. Az is tetszik, hogy a
gazdalátogatások során bepillantást nyerhetünk a biogazdálkodás mindennapjaiba.

Most már pontosan tudjuk, hogy mennyi munka és áldozat van
abban, hogy valaki nyáron nem egyszerűen lefújja vegyszerrel a gazt, hanem
kézzel szedegeti ki. Nagyon fontos, hogy visszajelzést adhatunk nekik, és
értékelni tudjuk a munkájukat. A környezetvédelmi szempontokat is szem előtt
tartjuk. Ha egy ilyen csoport tényleg helyi, akkor a környezeten is kisebb a nyomás
a szállítmányozás miatt.

Van olyan, aki egyszerűen nem érti, miért éri meg nekem
ennyi energiát, munkát, időt, sőt pénzt beleölni, de nekem az önkéntesség
egyszerűen az életem része. Nem áll távol tőlem, hogy ellenszolgáltatás nélkül
csináljak valamit, és hiszek abban, hogy van értelme annak, amit teszünk. Ez
egy fajta aktív állampolgárság: egy csapat ember, aki felelősséget vállal
azért, amit tesz, és amilyen hatással a környezetére van.

 

Mi lenne, ha hirtelen tömegesen alakulnának a Szatyorhoz
hasonló kezdeményezések?

Megerősítené azt a reményemet, hogy az ilyen csoportok kiutat
kínálhatnak azoknak a gazdáknak, akik egyébként földjeik feladására kényszerülnek,
mert nem tudják a termékeiket olyan áron eladni, amiért megérné
mezőgazdálkodással foglalkozni. Ha többen lennénk, lenne egy biztos
felvevőpiac, ahol a fogyasztóknak nem az számít, hogy minél olcsóbban vásároljanak,
hanem hogy a termelő és a fogyasztó is jól járjon.

Másrészt úgy látom, hogy az áruk utaztatása hamarosan ellehetetlenül
az üzemanyagárak emelkedése és a fokozott környezetszennyezés miatt. Akkor ezek
az élelmiszerforrások  maradnak meg, és rá
fogunk jönni, hogy nem éri meg Kínából hozni a fokhagymát.

Mit üzensz azoknak, akik kedvet kaptak egy önszerveződő
fogyasztói csoport létrehozásához? Gyakran emlékeztessék magukat arra, hogy
miért vágtak bele egy ilyen csoport megszervezésébe: mi is az, amiben hisznek,
amit el akarnak érni. Hogy mit jelent egy ilyen csoport az embereknek, a
családoknak és a környezetnek. Ha ez sikerül, akkor a nagynak tűnő kihívások,
nehézségek eltörpülnek, és a lelkesedés másokat is az „ügy” mellé állít.

A frissen szedett paradicsom illata, a személyes kapcsolat a
termelőkkel és a közösségbe tartozók elkötelezettsége nap mint nap megerősíti,
hogy értelme, értéke és helye van annak, amit csinálunk.

 

Kép [cc] altopower  cathrae

Megjelent a Tudatos Váárló Magazin 16. számában.

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek